Lassítsátok le az időt élményekkel – így lehet a nyaralásunk igazi kikapcsolódás

Aktív

Lassítsátok le az időt élményekkel – így lehet a nyaralásunk igazi kikapcsolódás

A gyorsan elillanó szabadság sokunk számára rémálom. Vagy elmegy az idő a semmittevéssel, vagy olyan fölösleges dolgokkal foglalkozunk, hogy még el sem kezdődött, de máris vége. A nyaralás sem sokban különbözik, bár az utóbbi időben igyekeztem tudatosabban jelen lenni utazás, kirándulás közben. Pedig állítólag le lehet lassítani az időt – élményekkel.

Számtalanszor előfordult már velem, hogy amikor végre megkezdődött a várva-várt szabadságom, hirtelen nem tudtam mit kezdeni a rámszakadt szabadidővel. Rengeteg tervem volt, nagyjából be is osztottam mindent, még a láblógatós pihenés is be volt iktatva. Végül valahogy mégis úgy alakult, hogy alig valósult meg valami, vagy egyszerűen csak nem csináltam semmit, és a végén csalódottan állapítottam meg, hogy hasztalan telt el az időm.

A nyaralások esetében is volt hasonló élményem. Akár belföldön töltöttem azt az egy-két hetet, akár külföldön barangoltunk, sokszor hiányérzettel tértem haza, mintha csak az utolsó pár napon lettem volna jelen. Mert az elején még minden olyan új, hozzá kell szokni, ki kell alakítani az átmeneti szokásokat. Alig várjuk, hogy odaérjünk, ott meg nyakunkba borul a sok program – városnézés, napozás, kirándulás, vacsora, bazár és még megannyi izgalom.

Mire belejövünk a nyaralósdiba, már összeszorult szívvel számoljuk az ujjunkon, hogy csak két nap van hátra.

Pedig igazából csak most éreztünk rá az ízére. Szeretnénk lelassítani az időt, vagy megtoldani a szabadságot, ha csak egy nappal is…

Az ismerőseim gyakran emlegették, hogy nem szabad egy hetes szabadságra menni. Szerintük legalább tíz nap szükséges ahhoz, hogy az ember el tudja engedni a munkát, valóban kikapcsoljon, mert majd csak ezután tud felszabadultan örülni a munkamentes napoknak, ezután tudja élvezni a nyaralást. De azok se csüggedjenek nagyon, akik egy hétnél tovább nem tudnak elszabadulni: egyes vélemények szerint ugyanis megvan a módja az idő lelassításának, vagyis ha odafigyelünk, végtelennek tűnő napokat élhetünk át a nyaralásunk alatt.

A szakemberek azt javasolják, hogy próbáljuk ki, hogy egy napot telepakolunk mindenféle programmal (például túrázunk, szörfözni tanulunk, új emberekkel ismerkedünk, sétálunk egy nagyot a városban, étteremben vacsorázunk), és hirtelen úgy fog tűnni, lelassítottuk az időt. Máskülönben hogyan férhetne ennyi minden egy napba?! Mások szerint az olyan izgalmas, adrenalintól fűtött élmények is lelassítják az idő kerekét, mint az extrém sportok, vagy már az is, ha csak megyünk egy kört a hullámvasúton. Ilyenkor ugyanis minden idegszálunkkal, éberen csak egy dologra összpontosítunk, s emiatt érezhetjük úgy, hogy hosszabb idő telt el, mint amennyi valójában.

Mintha többet éltünk volna 15 perc alatt, mint az, aki csak állt és nézte, mit csinálunk.

És igen, el is jutottunk ahhoz, az utóbbi időben meglehetősen sokat emlegetett „flow”-hoz (áramláshoz). A fogalom Csíkszentmihályi Mihály pszichológus nevéhez fűződik: a flow-élmény pedig nem más, mint az elme működésének egy olyan állapota, amelynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől örömmel töltődik fel, közben minden más eltörpül mellette, és igyekszik ezt a tevékenységet folytatni, amíg csak lehet. Ennek a flow-élménynek az egyik legbiztosabb jele, hogy kitörő örömöt érezhetünk, miközben megoldunk egy feladatot, mások szerint a flow olyan, mintha lebegnénk, miközben csak az adott feladatra fókuszálunk. Jellemzően a zenészek, a művészek és más kreatív szakemberek, sportolók vagy tudósok élhetik át talán a legkönnyebben és a leggyakrabban.

Nos,

ezt a bizonyos flow-t kellene valahogy elcsípni nyaralás közben is.

Olyan programokat érdemes ezért keresni, amelyek valóban érdekelnek bennünket, amik közben megfeledkezhetünk az időről, amikbe elmélyedhetünk és amiben szinte azonnal sikerélményünk lehet. Ne állítsunk magunk elé kihívásokat, keressünk olyan elfoglaltságot, ami összhangban van a képességeinkkel, mégis motivál, és amivel azonosulni tudunk. Például ha valaki fél a víztől, ne próbáljon megtanulni szörfözni – a siker elmaradása elfecsérelt idővé változtathatja azt, amit például a hőlégballonozás (vagy bármi, amitől nem félünk) feledhetetlen élménnyé varázsolhat.

Érdemes lehet tehát úgy megtervezni a nyaralásunkat, hogy csak olyan programokat válasszunk, amikről eleve sejtjük, hogy tetszeni fog nekünk. Ne a pihenésre szánt időben próbáljuk leküzdeni a félelmeinket vagy feszegetni a határainkat – kivéve, ha ettől érezzük jól magunkat.

Ami nekem még mindig nem megy: hogy az első pillanattól jelen legyek a nyaraláson. De legalább tudom, hogy figyelnem kell rá, s talán ez már elég első lépésnek. Ráadásul egyre hamarabb jut eszembe, hogy keressem az élményeket ahelyett, hogy mindent észszerűen és rendben akarnék tartani, és megpróbáljak valamilyen rutint magamra erőltetni arra a néhány napra is…

Ha kíváncsi vagy, milyen egyedül utazni, és bejárni a világot, olvasd el cikkünket!

Ajánljuk még: