Fontos megtalálni a megfelelő edzést: így lehet nektek is vékony(abb) a vádlitok

Aktív

Fontos megtalálni a megfelelő edzést: így lehet nektek is vékony(abb) a vádlitok

Télen a csizma szára, nyáron a rövid szoknya adja fel a leckét... Hogyan legyen valamelyest karcsúbb és formásabb az egyébként vastag vádlim? Egész éves kihívás, mégsem adom fel: megpróbálom csökkenteni a kerületét  – több-kevesebb sikerrel.

Nem volt mindig vastag a vádlim, vagy legalábbis nem tűnt fel. Huszonvalahány éves lehettem, amikor először szembesültem azzal, hogy nem tudom minden hosszúszárú csizma cipzárját felhúzni teljesen, sőt, volt olyan téli lábbeli, amelyikbe már eleve bele sem tudtam tuszkolni a lábamat. Mára beletörődtem, hogy előbb meg kell találnom a méretben megfelelő csizmákat, és azok közül kell kiválasztanom azt, amelyik a legjobban tetszik. Nincs sok csizmám.

Annál több szandálom és papucsom van viszont a tavaszi-nyári hónapokra. A vastag vádlim azonban ebben a szezonban sem marad észrevétlen, sőt, az egyre rövidebb szoknyák és nadrágok jellemzően csak térdig takarják a lábamat (nem, a hosszú szoknya nem megoldás, mert egyáltalán nem áll jól nekem). Vagyis akarva-akaratlan szem előtt van az a testrészem, amit egyébként nemigen mutogatnék a nagyvilágnak.

Tudom, hogy izmos is, hiszen

kell, hogy legyen nyoma annak a több száz kilométer futásnak, amit az elmúlt években „beletettem”.

De nem hazudhatom el azt sem, hogy nem tudok belőle fogyni, hiszen nem egyszer volt már arra példa (ugyancsak az elmúlt években), amikor néhány centivel karcsúbb lett a kerülete, mert éppen szigorúbban odafigyeltem az étrendemre, miközben nem lustálkodtam el a sportolásra szánt időt sem.

Genetika, zsír és izom

Ahogyan az alkatunk általában, úgy a lábunk formája és vastagsága is függ attól, hogy milyen géneket örököltünk. Érdemes megnézni a szülők, nagyszülők és a testvéreink vádliját, hogy megállapíthassuk, ők is hasonló méretekkel rendelkeznek-e, mint mi. Minél inkább felelős a genetika, sajnos annál kevesebb esélyünk van megváltoztatni…

Ha azonban a zsír és az elhízás az oka a vádli nagyobb méretének, akkor érdemes odafigyelni az életmódunkra, és egy szigorúbb diétával jó eséllyel csökkenthetünk a kerületén. De nem szabad elfelejteni, hogy ez az egyik olyan testrészünk, amelyikből a legnehezebb fogyni, vagyis nagy türelem és kitartás kell a tartós siker eléréséhez.

Végezetül pedig fontos végiggondolni, hogy milyen edzéseket végeztünk, hiszen több olyan sportág is van, amelyek erősítik, formálják, s ezáltal akár meg is vastagíthatják a vádlinkat. Ha ilyen sporttal vagy gyakorlattal találkozunk, érdemes kerülni és olyat végezni inkább, amely kevésbé célozza meg a szóban forgó testrészünket. Különösen, ha genetikai hajlammal is rendelkezünk!

 

Hogyan karcsúsíthatjuk a vádlinkat?

Ehhez három dologra kell odafigyelni:

  • Hagyjuk abba azoknak a gyakorlatoknak a végzését, amelyek kifejezetten a vádli erősítésére összpontosítanak. Keressünk olyan sportokat, amelyeknél a lehető legkevesebbet kell használni ezt a testrészünket (de azért mégis mozgásban van).
  • Végezzünk több kardió gyakorlatot. Ez a fajta testmozgás ugyanis segítségünkre lehet abban, hogy lemozogjuk, elveszítsük a deréktól lefelé ránk rakódott, fölösleges zsírt, ám anélkül, hogy extra izomzatot építenénk a helyére.
  • Összességében koncentráljunk a helyes, tápláló és egészséges étrendre, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy megszabaduljunk a súlyfeleslegtől. Ne az egyhetes villámdiétákat keressük, hanem változtassunk az életmódunkon. Az egészséges étrend mellett mozogjunk, sportoljunk rendszeresen.

Tippek az izmosabb és karcsúbb vádlihoz

Szerintem attól, hogy valakinek vékony a lábszára, még nem biztos, hogy csinos, s ez fordítva, a vastag(abb) vádlira is igaz: a formás, izmos láb számomra sokkal szebb és vonzóbb látvány, mint az úgynevezett „pipaszár” (ami szintén genetikus). Mindkét esetben fontos a vádli izmainak edzése – a kerület csökkentése érdekében érdemes a saját testsúlyos edzéseknél maradni, ehhez különféle kitörések, guggolások, lendítések és lábemelgetések között válogathatunk. 

Sokan úgy érezhetik, hogy a nyújtások unalmasak és fölöslegesek, pedig elengedhetetlen része kell(ene), hogy legyen minden egyes edzésünknek. A vádli izmai is meghálálják, ha olyan gyakorlatokat végzünk, amelyek révén megnyújtjuk a lábszár izmait.

A kardió mozgás fontosságáról már volt szó korábban. Választhatunk többféle alacsony intenzitású kardió edzést, ami átmozgatja a testünket, segít megszabadulni a fölösleges zsírtól úgy, hogy bár erősíti az izmainkat, különösebben nem épül extra izomzat sehová. Vagy dönthetünk az úgynevezett HIIT-edzés mellett. Ennek a magas intenzitású intervallumtréningnek röviden az a lényege, hogy magas intenzitású kardió mozgást egy rövidebb, alacsonyabb intenzitású kardió mozgás követ, és ezek váltogatják egymást az edzés során.

Az egyik legegyszerűbb módja a vádli megmozgatásának, ha gyakran sétálunk nagyokat.

Séta közben nem terheljük különösebben a szervezetünket, viszont a lábunk folyamatosan mozgásban van, a vádlink izmai is mozognak. Akár a sokak körében népszerű 10 ezer lépést is megcélozhatjuk, amivel kellőképpen átmozgathatjuk lábainkat.

Betegség jele is lehet

Sajnos nem lehet kihagyni a vádli megvastagodása esetében a lipödéma, vagy más néven zsírödéma jelenségét. Ez a zsírsejtek kóros felhalmozódásával járó betegség főleg deréktól lefelé jelentkezik, így a farizmokat, a combokat és a vádlit érinti. Jellemzően öröklött betegség, kialakulásának pontos okát kutatják. Mégsem szabad elhanyagolni, fontos egészséges életmódra váltani, ami a testi és a mentális jólétünkre is pozitívan hathat – ez fontos lehet ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben. Ha pontosan tudni szeretnétek, miért vastagabb, esetleg nehezebb, duzzadtabb a vádlitok másokénál, érdemes felkeresni egy szakorvost, aki segíthet megtalálni a számotokra legmegfelelőbb megoldást.

Tudd meg, hogy erősíts otthon, ha nemcsak a kockahas, hanem az egészséged is fontos! És ajánlunk néhány egészséges snacket is, ha rád törne a leküzdhetetlen nassolhatnék! 

Ajánljuk még:

„A szégyenérzet a gyógyulás halála” – A vastagbéldaganat „ciki”, ezért tabu, ezért is túl veszélyes

„A halál a vastagbélben kezdődik.” Elie Mechinoff Nobel-díjas orosz biológus mondata évszázados figyelmeztetésként lebeg fölöttünk. Emésztőrendszerünk és az azt érintő betegségek tükrözik leghívebben civilizációs ártalmainkat – ráadásként pedig olyan érzelmi terhekkel is nyomasztanak, mint a bűntudat, a szégyenérzet vagy a kontrollvesztés érzése. Betegségeink mindegyike érzelmi lenyomatokat hagy bennünk, így gyógyulásunk sem csupán a gyógyszereken múlik.