Mire elég tízezer lépés? – Erre számíthatsz, ha legyaloglod a minimumot

Aktív

Mire elég tízezer lépés? – Erre számíthatsz, ha legyaloglod a minimumot

Hét évvel ezelőtt, amikor megvettem az első okostelefonomat, kinyílt előttem a világ. Könnyebbé vált a kapcsolattartás, gyorsabbá és egyszerűbbé vált az életem egy része, és olyan alkalmazásokat fedeztem fel, amelyekről azt gondoltam, hogy segítségemre lehetnek az egészségem és fittségem megőrzésében. Ezek közül az egyik a lépésszámláló volt.

Regisztrálnom kellett: megadtam néhány adatot magamról, mint például, hogy hány centi magas vagyok, hány kiló, hány éves és mi a napi cél. Alapbeállításként a 10 ezer lépés volt megadva, így meghagytam azt. Arra gondoltam, hogy mivel többnyire mindenhová tömegközlekedéssel és gyalog megyek, nem lesz olyan nehéz teljesítenem azt napi szinten. Tévedtem.

Azon az elven alapszik ezeknek a lépésszámláló alkalmazásoknak a működése, hogy az ember úgyis mindenhová magával viszi a telefonját. Csakhogy rám ez nem volt akkoriban sem jellemző. Hajlamos voltam olykor otthon felejteni az ágyon vagy a kanapén – ezen főleg akkor bosszankodtam, amikor nagybevásárlásnál történt velem ilyesmi, mert tudtam, hogy akkor biztosan teljesítettem a kitűzött célt, sőt, még extra jutalmat is érdemelnék, annyit mentem. Máskor meg hiába hordoztam magammal mindenhová, mégsem kellett aznap annyit mozognom, hogy „magától” 5-6 ezer fölé kússzon a lépéseim száma. Nem akartam görcsösen, de ha már egyszer elkezdtem, érdekelt, hogy mi az átlagom, s nem értettem, miért olyan nehéz meglépni a szintet. Majd annyiban maradtam magammal, hogy mivel átlagosan megközelítem a kívánt limitet, nem ellenőrzöm tovább minden lépésem, és letöröltem az alkalmazást.

Körülbelül három hónappal ezelőtt újra letöltöttem. Újból elkezdtem figyelni, mert éreztem magamon, hogy többet kellene mozognom. Ígéretes kezdés után erőteljes visszaesést tapasztaltam, főleg karácsony tájékán:

december 26-án pontosan 2 lépést számolt a telefonom – ezek szerint ekkora a távolság az ágy és az asztal között a hálószobában.

Elbizonytalanodtam, hogy valóban szeretném-e mérni továbbra is a lustaságomat, de nem adtam fel! Most naponta átlagosan 7-8 ezer lépést teszek, amivel meg vagyok elégedve.

De miért lett olyan népszerű a napi 10 ezer lépés?

Mert jellemzően csak az az üzenet jut el az emberekhez, hogy elegendő ennyit tenni az egészségünk, akár a fogyásunk érdekében is. Csakhogy olyan fontos dolgokkal is számolni kell, mielőtt ilyen vagy olyan céllal belevágunk a séta-projektbe, hogy milyen korral, testalkattal, egészségi állapottal rendelkezünk, valamint, hogy mit eszünk, iszunk, mennyi kalóriát viszünk be naponta, és mellette milyen más mozgást végzünk.

A home office és az állandó ülőmunka mellett jólesik egy nagy séta a háztömb körül, s ha egy alkalmazás motivál arra, hogy megmozduljunk, akkor valóban jó, hogy van. De ahhoz, hogy a séta súlyvesztéssel is járjon, már sokkal tudatosabban kell cselekednünk, az étkezés mellett figyelni kell például a gyaloglás intenzitására is. Egy tanulmány szerint például a napi 10 ezer lépés (körülbelül 8 kilométer) hetente mindössze 3500 kalória elégetését jelentheti egy 80 kilogrammos ember esetében, ami nagy jóindulattal körülbelül heti egy kilós fogyást jelenthet, ha 5-6 km/órás sebességgel gyalogoljuk le a távot. Ha azonban a séta kivételével egész nap csak ülünk vagy a kanapén heverészünk és nem figyelünk az étkezésünkre, tényleg ne várjunk a csodára!

De kétségtelen, hogy gyalogolni egészséges, hiszen számos kedvező egészségtani hatással lehet a szervezetünkre. Például:

  • A rendszeres testmozgás segíthet abban, hogy javuljon a vérkeringésünk, ezáltal megfelelő mennyiségű oxigén jusson a különböző szerveinkhez, izomzatunkhoz. A szívünk és a tüdőnk is hálás lesz az extra kilométerekért.
  • A fizikai aktivitás révén megemelkedhet a szervezetünkben az endorfinszint, vagyis boldogabbnak, motiváltabbnak érezhetjük tőle magunkat. Ez pedig nemcsak a stressz és a szorongás ellen hatásos, de hatékonyabbak lehetünk a munkavégzés során, s a koncentrációnk is javulhat.
  • A gyaloglás (vagy ami még jobb: a futás) extra terhelést jelent a csontok számára is. Egészségi állapottól függően a rendszeres edzések révén javulhat a csontsűrűség és csökkenthet a csontritkulás kockázata az életünk későbbi szakaszában. És természetesen az izmainkat is erősíthetjük egy-egy kiadós gyaloglással, formálhatja a vádlinkat, a combot, a csípő- és a deréktájékot – ám éppen a plusz terhelés miatt óvatosan kell belevágni a sportolásba, pláne, ha túlsúly is akad rajtunk!
  • A rendszeres fizikai aktivitás a vércukorszintet is stabilizálhatja, és csökkenhet általa a vérnyomásunk. A gyaloglás segíthet abban, hogy az erek falai rugalmasak maradjanak (azzá váljanak), ami lehetővé teszi a friss oxigént szállító vér szabadabb áramlását.
  • Bár sokan nem tekintenek a gyaloglásra edzésként, nem árt bemelegíteni, mielőtt elindulunk, a végén pedig lenyújtani az izmokat. A rendszeres testmozgás hatására az izmaink rugalmasabbak lesznek, ami csökkentheti a sérülések kockázatát.

És végezetül egy tapasztalat: a rendszeres gyaloglástól energikusabbakká válhatunk, és napról napra egyszerűen jobb lesz a hangulatunk. Ha pedig mindez nem ad extra motivációt a rendszeres testmozgásra, hát nem tudom, mi segíthetne. Egyelőre kitartok, igyekszem hozni az átlagomat – majd meglátjuk, hosszú távon milyen hatást érek el vele.

Nyitókép:  Arturo CastaneyraUnsplash

Ajánljuk még:

RÁNDULÁS, TÖRÉS, HÚZÓDÁS: GYAKORI SPORTSÉRÜLÉSEK, AMIKET KIS ODAFIGYELÉSSEL ELKERÜLHETSZ
NE FÉLJ A HIDEGTŐL: KÉNYSZERSZÜNET HELYETT MENJ SPORTOLNI, CSAK ÖLTÖZZ RÉTEGESEN!
„ANYA, MESTERLÖVÉSZ LESZEK!” – NEKI ÁLOMPÁLYA, NEKEM POKOLBÉLI CSÚF NAPOK

Jóga kezdőknek: ezért, és így állj neki
Ízületi fájdalommal élve könnyű belekerülni egy olyan ördögi körbe, ahol a fájdalom miatt nem mozgunk. Ez ugyanakkor rossz hatással van az izmok és ízületek állapotára, így egy még erősebb fájdalom lehet az eredmény, amitől pedig még kevésbé lesz kedvünk mozogni... Ismerős?