Aktív

Rándulás, törés, húzódás: gyakori sportsérülések, amiket kis odafigyeléssel elkerülhetsz

Egy pillanatnyi figyelmetlenség is elég lehet ahhoz, hogy megtörténjen a baj: elég egy hirtelen mozdulat, és megtörténik a bokaficam vagy meghúzódik a vállizom. Jellemzően sportolás közben történhetnek velünk ezek a sérülések, amiket néhány alapszabály alkalmazásával elkerülhetünk.

Aki rendszeresen sportol, aktív életet él, az bizonyára megtapasztalta már, hogy a sérülés szinte elkerülhetetlen. Elég egy pillanatnyi figyelmetlenség, egy rossz mozdulat, és máris megtörténhet a baj: meghúzódik, megrándul, kibicsaklik a kezünk, lábunk, sérülnek benne az izmok, a szalagok és ínak, a zúzódásokról, repedésekről vagy törésekről nem is beszélve! Velem épp a minap történt, hogy futás közben egy kisebb gödröt próbáltam kikerülni, de elszámoltam a távolságot és a szélére léptem, a jobb bokám kissé „bemozdult” – szerencsére gyorsan reagáltam, nem esett komolyabb bajom. A biztonság kedvéért edzés után extra figyelmet szenteltem a területnek: borogattam, pihentettem.

De nemcsak sportolás közben,

valójában bármikor történhet velünk baleset, amolyan sport nélküli sportsérülés,

csak azért, mert teszünk-veszünk. Például miközben felmegyünk a lépcsőn, vagy lefelé sietünk, fellépünk egy székre vagy a létra alsó fokára, levennénk valamit a felső polcról, vagy éppen lehajolunk valamiért – egy szerencsétlen mozdulat miatt akár napokig ápolgathatjuk magunkat. 

Mik is ezek, és mit tehetünk ellenük? 

Rándulás

Ez az egyik leggyakoribb sportsérülés, ami jellemzően a bokával, térddel, könyökkel, vállal vagy hüvelykujjal történik meg. Ilyenkor az ízületre vagy csontra kifejtett hirtelen erőhatás miatt az ínszalag megfeszül (ficam), súlyosabb esetben el is szakadhat. Fáj és megduzzad a sérült terület, amit enyhe esetben otthon is tudunk kezelni jéggel, kötéssel, pihentetéssel. Néhány napon belül tünetmentessé válhatunk. Ha azonban nem múlik a fájdalom és a duzzanat, vagy rosszabbodik az állapotunk, azonnal forduljunk orvoshoz!

Izomhúzódás

Általában hirtelen sebesség vagy irányváltoztatás következtében húzódhat meg az izmunk, de a rosszul elvégzett nyújtógyakorlatok is okozhatják a problémát. Enyhébb esetben az izomrostok éppen hogy sérülnek, súlyosabb helyzetben azonban az izom megrepedhet, elszakadhat. Főleg a combhajlító izmok, a négyfejű combizom, a vádli, az ágyéki izmok, a lapocka és a váll izmaiban, valamint a derék tájékán fordul elő ilyen sérülés. A tünetek között szerepel többek között, hogy az izom összehúzásakor vagy megnyújtásakor erős fájdalom jelentkezik, a sérült terület érzékeny, esetleg duzzanat és véraláfutás is jelentkezhet. Néhány napon belül elmúlik, ha jegeljük, bekötjük, pihentetjük a problémás testrészünket, de nem szabad erőltetni, vagy a sérülésre „ráedzeni”. S ahogyan az előző esetben is: ha nem gyógyul, vagy súlyosbodik a helyzet, késlekedés nélkül keressük fel az orvost!

Csonttörés

A leggyakrabban valamilyen traumás sérülés okoz csonttörést, például ha valahonnan leesünk vagy erőteljesen ütközünk valamivel. A tünetei egyértelműek, súlyosak és fájdalmasak. Ha úgy véljük, megrepedt vagy eltört a csontunk, azonnal forduljunk orvoshoz! A röntgenfelvétellel egyértelművé válik, hogy milyen súlyos a helyzet, és szakszerű ellátásban részesítenek bennünket. Enyhébb esetben elegendő lehet egy rögzítő kötés, de általában begipszelik a sérült területet, hogy semmiképp ne tudjuk mozgatni, és biztonságosan összeforrjon a csont. Súlyosabb esetekben a műtét sem kizárt.

Agyrázkódás

Súlyos koponyasérülés hatására jelentkezhet agyrázkódás. A kisebb ütések, enyhébb sérülés esetében helyrejöhetünk néhány nap pihenéssel is, mégis érdemes minden esetben orvoshoz fordulni, nehogy nagyobb legyen a baj! Komolyabb vagy ismételt agyrázkódás esetén a tünetek hónapokon keresztül jelen lehetnek. Agyrázkódásra utaló jel lehet például az emlékezetkiesés, szédülés, fejfájás, fényérzékenység, fülcsengés, egyensúlyproblémák, hányinger, eszméletvesztés – ezek mértéke a sérülés súlyosságától is függ. Ha agyrázkódásra gyanakszunk, haladéktalanul forduljunk orvoshoz. Általában pihenést javasolnak, míg a tünetek el nem múlnak, de még hosszú ideig fontos figyelni magunkat, mert nem kizárt, hogy hetekkel később is jelentkezhetnek a fentebb felsorolt tünetek.

Túlterhelés, megerőltetés

Az izmok túlzott terhelése is gyakori sportsérülés, jellemzően akkor jelentkezik, amikor valaki túlzásba viszi az edzéseket. A csontok és az ízületek ismétlődő, fokozott terheléssel találkoznak, amely következtében többek között íngyulladás, csonttörés, sípcsontfájdalom, bursitis (nyáktömlő-gyulladás) és ízületi fájdalmak jelentkezhetnek, különösen a térdünkben vagy a könyökünkben. Érdemes az elvégzett gyakorlatokat variálni, például a futást olykor kerékpározással vagy úszással „tarkítani”, hogy ne mindig ugyanazt a mozgást végezzük és ugyanazokat az izmokat, ízületeket terheljük. Ugyanakkor a pihenőnap beiktatása is fontos. Ha mégis megtörténik a baj, jegeléssel, kötözéssel, pihentetéssel néhány nap alatt megszűnhetnek a tünetek. Ha esetleg nem javulna vagy rosszabbodna az állapotunk, azonnal irány az orvos!

A legfontosabb: a baj megelőzése

A megelőzés minden esetben fontos, és szinte mindig lehetséges!

A megfelelő minőségű és mennyiségű edzés minden esetben kulcsfontosságú, ahogyan a bemelegítés jelentőségét sem lehet elég sokszor hangsúlyozni.

Az edzésterv legyen fokozatos, ne akarjuk a nulláról lefutni/leúszni/letekerni a tíz kilométereket. A gyakorlatok legyenek változatosak, ne mindig ugyanazokat az izmokat, ízületeket terheljük.

A sportágnak megfelelő felszerelésre is figyeljünk oda, nem mindegy például, hogy milyen cipőben sportolunk. És a nyújtást se odázzuk el: a levezetés ugyanolyan fontos az izmaink, az egészségünk számára.

A védő kulcsszavak tehát: 

  • fokozatosság
  • bemelegítés
  • levezetés
  • változatosság
  • megfelelő felszerelés 
  • és sok-sok türelem önmagunkkal.

Nyitókép:  Vlad Tchompalov / Unsplash