Előző cikkemben arról írtam, tízből egy közterület viseli nő nevét, és be is mutattam azt a húsz híres lányt, asszonyt, aki átment a túl szigorú rostán.
Viszont Budapesten számos olyan utcanévtáblát találni, amelynek névadóját csak kevesebben ismerik. Borzalmasan idegesít, ha egy olyanba botlom, akiről fogalmam sincs, ki volt, vagy csak halványan dereng némi emlékem az általános iskolából, gimnáziumból. Pedig ezek a nők ugyanúgy megérdemlik a hírnevet, mint ismertebb társaik, hiszen rájuk is nagyon büszkék lehetünk! Ráadásul egy-egy női alak élete egy teljes regényért kiált, úgyhogy most ezeket a portrékat kutatom, hátha még jobban megismerhetem őket. Gyertek, sétáljunk együtt Budapest utcáin!
Szabó Ilonka (I. kerület): Az egyik leghíresebb magyar szopránénekesnő, aki 1911-ben született, és igen fiatalon világhírű magyar operaénekes vált belőle. A budavári Mátyás-templom szólistája, és a Magyar Állami Operaház kimagasló művésze volt. Harminchárom évesen, szülés közben hunyt el.
Varsányi Irén (II. kerület): 1877-ben Győrött látta meg a napvilágot, Wollner Malvin néven. Az újonnan megalakuló Vígszínház oszlopos tagja volt egészen haláláig. A gyönyörű és lenyűgöző színésznő művészete és kivételes tehetsége hozzájárult ahhoz, hogy a magyar színészet világszerte elismert érték lett.
Szegedy Róza (II. kerület): 1775-ben született, és csakhamar Kisfaludy Sándor költő múzsájává vált. Szerelmük legendásan romantikus és meghitt volt több mint harminc éven át.
Rozgonyi Piroska (III. kerület): Kevés olyan utca létezik a fővárosban, ami kitalált személy nevét viselné, de Óbuda-Békásmegyer egyik utcácskája mégis Arany János Toldi-trilógiájának egyik szereplőjéről kapta a nevét. Rozgonyi Piroska ugyanis az a csodaszép lány, akibe Toldi Miklós első látásra beleszeret.
Lórántffy Zsuzsanna (II. és IV. kerület): I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, aki 1600 körül született. Aktívan tevékenykedett az oktatásügyben, és nagy szerepet vállalt a hitoktatásban, mindezt öt gyermek édesanyjaként.
Lebstück Mária(IV. kerület): 1830-ban született, és 1848. novemberében a magyar honvédsereghez csatlakozott. Több csatában is férfiakat megszégyenítő bátorsággal harcolt, de végül megsebesült. Hősiességéért fővadásszá, majd hadnaggyá léptették elő. Később derült csak ki, hogy a férfiruhában harcoló Mária tulajdonképp nő.
Kéthly Anna (VII. kerület): 1889-ben született egy kilencgyermekes munkáscsaládba. Szociáldemokrata politikusként ő volt a második olyan nő, aki országgyűlési képviselőként léphette át a Parlament küszöbét. A kérészéletű harmadik Nagy Imre-kormány államminiszteri posztját is betöltötte 1956 novemberében.
Márkus Emília (VIII. kerület): 1861-ben született színésznő, a Nemzeti Színház örökös és tiszteletbeli tagja, az első magyar némafilm egyik szereplője. Tizenhét évesen már Shakespeare Júliáját játszhatta, és csakhamar tehetségének és szépségének köszönhetően a „szőke csoda” becenév ragadt rá.
Prielle Kornélia (XI. kerület): 1826-ban született a Nemzeti Színház örökös tagja, a női elegancia színpadi megtestesítője. Sziporkázó tehetsége mellett kivételes orgánuma, és a szóvégi magánhangzók elnyújtása vált védjegyévé.
Zirzen Janka (XII. kerület): 1824-ben született a magyar nőnevelés kiemelkedő alakja, neveléstudós, az 1869-ben létrejött tanítónőképző iskola első igazgatója. Tizenöt évesen elárvult, ekkortól egyedül tartotta el magát, mint nevelőnő. Sosem házasodott meg.
Cinka Panna (XIV. kerület): 1711-ben született legendás magyar cigányzenész, virtuóz hegedűs. Nagybőgős férjével közösen alapították 1728-ban az első magyar cigányzenekart. Jókai Mórt és Kodály Zoltánt is megihlette különleges személyisége, így mindkét kiválóság beleírta egy-egy művébe a kisgyermekkorától őstehetségként számon tartott zenészt.
Ráskay Lea (XIV. kerület): A kódexmásoló apáca a XV. században élt. Kiválóan tudott latinul, legendásan okos, művelt nő volt. Rengeteg tisztséget töltött be, szakadatlan dolgozott, vélhetően épp emiatt csúszhatott különlegesen szép gyöngybetűi közé olykor néhány kisebb helyesírási hiba.
Kanizsai Dorottya (XV. kerület): 1490-ben született, a nemesi családok körében vált híressé, ugyanis leányaikat Kanizsai nemcsak az alapműveltségre, hanem emberségre is tanította. Visszavonulása után a szegények és elesettek támogatójává vált. Páratlan személyiségéről és kivételes tudásáról Babits Mihály verset írt.
Berky Lili (XVII. kerület): 1886-ban született színésznő, érdemes művész. Számtalan színpadi szerep, megannyi némafilm és tucatnyi fekete-fehér hangosfilm, valamint rádiójáték kötődik a nevéhez. Az 1934-es Meseautó című ikonikus filmben a Perczel Zita által megformált Vera édesanyját játszotta.
Bányai Júlia (XVIII. kerület): Eleinte a bécsi cirkusz műlovarnője volt, majd férje 1848-as halálát követően, a szabadságharc kitörése után néhai férje nevével annak ruháiba bújva jelentkezett a honvédseregbe. Az erdélyi harcokban kitűnt bátorságával közlegényből a 27. honvédzászlóalj főhadnagya, majd századosa lett. Gyakran kémkedett az orosz és az osztrák hadseregnél, ilyenkor táncosnőnek adta ki magát. Bem tábornok katonai kitüntetéssel jutalmazta hírszerző tevékenységét.
Póth Irén (XVIII. kerület): Pestszentimre húszévesen elhunyt büszkesége. 1925-ben született, és a II. világháború alatt segített egy pestszentimrei iskola romjait eltakarítani, amikor egy felrobbant akna megölte. Születésének 75. évfordulóján nevezték el róla az utcát.
Koltói Anna (XXI. kerület): 1891-ben született szociáldemokrata nőjogi vezető és várospolitikus. Árvaként, nehéz körülmények között nőtt fel. Fiatalon, gyári munkásként ismerkedett meg a munkásmozgalommal, aminek később szervezője és tagja lett. 1941-től önkormányzati képviselő volt haláláig. 1944 októberében a nyilasok fejbelőtték.
Mária királyné (XXI. kerület): Összesen hat olyan magyar királynét találtam, akit Máriának hívtak a történelem során. Hogy Komnénosz, Laszkarisz, Halicsi, Piast, Habsburg vagy egy másik Habsburg Máriáról nevezték el ezt az utat Csepelen, azt nem tudtam kideríteni.
Nyitókép: Fortepan / Berkó Pál
A fotón balra az ablakban Bán Antal iparügyi miniszter és Kéthly Anna, a nemzetgyűlés alelnöke, akik szociáldemokrata konferenciára Zürichbe utaznak.
Ajánljuk még:
TÍZBŐL EGY KÖZTERÜLET VISELI BUDAPESTEN NŐK NEVÉT – 20 HÍRES NŐ, AKI ÁTMENT A (TÚL) SZIGORÚ ROSTÁN...
PRÉDIKÁLÓSZÉK-KILÁTÓ: A HELY, AHONNAN A DUNAKANYAR LEGSZEBB PANORÁMÁJÁT LÁTHATOD
A GYERMEKMENTŐ, AZ ORGONAMŰVÉSZ ÉS A KESERŰVÍZ OTTHONA A GELLÉRTHEGYEN
