A Gellért-hegyen sétálni minden időben öröm. A táj, a kilátás, a szebbnél szebb vagy egyszer régen szebb, de mindenképp mesélő villák sokaságát nem lehet elégszer megcsodálni. A híres-neves Művészház szomszédságában nagy, legutóbb téglapirosra vakolt tömb szomorkodik. A vakolat pereg, a kertje leginkább parkoló, egy dolog mondható igazán szépnek rajta immáron: a rozsda és a szentlélek által tartott kapu és felette a kovácsoltvas előtető.
Pedig az Orlay utca 10. igazán érdekes, figyelemre méltó emberek, családok otthona volt hajdan, a huszadik század virágos kezdetén. Az Arcanum aranyat érő honlapján megtekinthetőek az eredeti, 1908-ban készült tervek, halványra kopottan, de megcsodálható a fénykor finom ízléssel épített otthona. A pince fölé két szint épült sátortetővel, a hatalmas padlásra még egy szobával. Egy család otthonaként az első szinten négy, az emeleten öt szobával, köztük két, egyenként 25 négyzetméteres gyerekszobával, a pincében a szokásos mosókonyha, fa-és szenespince, cselédszoba mellett kamra is volt található.
A tervek megrendelője Dr. Sztehlo Aladárné született Haggenmacher Márta, a tervező mérnök Dvorák Ede, a kivitelező Dávid János és fiai voltak, az építés éve 1909 volt.
Sztehlo Aladár dr. ügyvéd, táblabíró később Szenczyre magyarosította a nevét, ezt azonban tíz gyermekéből csak egyikük vette fel, leghíresebb fiuk pont nem kért belőle.
Így lett Sztehlo néven világhírű Gábor, a gyermekmentő evangélikus lelkész,
a viharos XX. század egyik szentje, igazi hőse, az emberség, a szeretet megtestesítője, a második világháború poklában a Pax gyermekmenhely, és a mesébe illő Gaudiopolis, vagyis az általa mentett gyerekek által létrehozott és üzemeltett Örömváros kitalálója, és amíg lehetett, életben tartója. Itt, az Orlay utca 10-ben született a ház építésének évében, 1909. szeptember 24-én.
Sztehlo Gábor édesanyja a svájci származású Haggenmacher család tagja, Mária Márta Josefa 1886-1969-ig élt ifjabb Haggenmacher Henrik (1855-1917) lányaként és a legifjabb Henrik testvéreként. A család svájci és első Pestre érkező ősei molnárok voltak, mesés vagyonuk alapja is a XIX. század második felének virágzó malomipari befektetései voltak. A század végével váltottak a sörgyártásra, kiváló megérzéssel: a filoxéra járvány tönkretette a bortermelést Budán,
így többszörösére ugrott a sör iránti kereslet, aminek következtében a Haggenmacher család ingatlan-portfóliója is számos szép házzal gazdagodott.
A második világháború alatt aztán ezek a házak szolgáltak menedékül az üldözött gyerekek számára. A család a nemzetközi diplomáciában is szerepet vállalt: idősebb Haggenmacher Henrik (1817-1917) svájci konzul volt a századfordulón, fia pedig belga konzul a második világháború alatt.
később pezsgőpor is készült a leginkább emésztési zavarok gyógyítására alkalmas kincsből.
Antal fia Lajos üzemet épített Dél-Komáromban, ahonnan hajón és vonaton vitték a palackozott gyógyvizet még a tengeren túlra is, a cég pesti kirendeltsége, irodái az Orlay utcában voltak. Az államosítás után is virágzott a vállalkozás, majd csak 1989-ben szűnt meg végleg a kitermelés a forrás apadására hivatkozva.
Schmidthauer Lajos életét a gyógyvíz forgalmazásán kívül a zene töltötte be, hangversenyeivel bejárta Európát. Az Orlay utcában is volt zeneszoba, orgonatervezéssel is foglalkozott, tanított a Nemzeti Zenedében és 1934-1944-ig a Zeneakadémián.
1956. november negyedikén, az orosz csapatok bevonulásakor öngyilkos lett.
Az Orlay utca és Mányoki út sarkán magasodó, kopott, pirosas színű tömb minden szépségét elveszítve, elhanyagoltan, a háború utáni, siralmas ráépítés következtében stílusától is megfosztva szomorkodik a Gellért-hegy oldalában. Világhírű gyermekmentő és orgonaművész lakóira semmi nem emlékeztet.
Forrás: Helyszínbejárás 2020 októberében és decemberében és ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT.
Ajánljuk még:
EGY TORNATERMES BELVÁROSI HÁZRÓL, AHOL KOPITS DOKTOR MINDEN VÁGYA TELJESÜLT
TÍZBŐL EGY KÖZTERÜLET VISELI BUDAPESTEN NŐK NEVÉT – 20 HÍRES NŐ, AKI ÁTMENT A (TÚL) SZIGORÚ
MINDEN ELFÉR A VÁMHÁZ KÖRÚT 15. ALATT: A KOSSUTH-KIFLI, A POZSONYI PEZSGŐ ÉS A VÖRÖS RUHÁS TÜNDÉR
Fémbe öntött házi áldás egy társasház védelmezője
Társasház a második kerületben. Nem a „klasszikus” második kerületben, sem Rózsadombon vagy Pasaréten. A Margit körút és a Csalogány között, nem a legszebb részen. Vagy mégis? Érdemes körülnézni, kicsit alaposabban, elfelejteni errefelé a lehajtott fejet, amivel a dolgunkra rohanunk a mindennapokban.
