Kopits doktor 1869-ben született Kaposváron és ortopéd szakorvos volt, akkori szóval a ma viccesen hangzó „testegyenészettel” foglalkozott Budapesten, 1946-ban bekövetkezett haláláig. Pályája kezdetén az I. számú Sebészeti Klinikán dolgozott Dollinger Gyula professzor mellett, akinek szintén szép háza volt Pesten. Kopits 1898-ban indította be saját praxisát, aztán 1905-től a Stefánia gyerekkórház főorvosaként dolgozott. A csípőficam nemzetközi hírű szakértője volt, sokat írt a témában főleg németül. 1908-tól egyetemi tanár, 1919-től rendkívüli tanár volt, 1922-től pedig az egészségügyi főtanácsosi cím tulajdonosaként töltötte napjait. Köztiszteletben álló, sikeres, és megbecsült orvosként épp negyvenévesen kérte fel kora egyik divatos építészét, Kopeczek Györgyöt otthona és rendelője megtervezésére.
A Máramarosszéken született Kopeczek keresett építész volt Pesten, ő tervezte a szomszédos Wesselényi utca 17. alatti Czipészek Ipartestületi Székházat, és Budán a Szilágyi Dezső tér 4. alatti, meseszép homlokzati díszéről híres házat is, ahol Bartók lakott. Ugyanakkor, ami Kopits Jenőnek fontosabb lehetett az építész kiválasztásakor, az az, hogy Kopeczek tervezte a doktor szülőhelyén, Kaposváron az új, szecessziós városházát 1902-ben, és a kastélyszerű vízmű telepet 1906-ban.
Amikor először vettem kezembe a ház terveit, leesett az állam. Csodálatom tárgya kivételesen nem a mainál díszesebb, magas tetővel koronázott, békebeli homlokzat volt, de még csak nem is a nagyvonalú, elképesztő kényelemmel és igényességgel felszerelt belső tér. Hanem a tornaterem. Ugyanis ez a belvárosi ház a második világháború pusztítása előtt egy komplett tornatermet rejtett falai mögött!
Adott ugye a pince, a földszint, a kettő lakószint és a padlás. A pincébe házmesterlakás épült, egy háromablakos műhely, raktárak, fáskamrák. Aztán emeletenként 1-1 tágas, kényelmes, polgári lakás, a padláson pedig mosókonyha és további raktárak. Aztán 1910-ben módosultak a tervek, lévén a megrendelő orvos volt: a földszintre rendelőt kért. Az utcára nyíló nagy ablakok mögé épült a váró, maga a betegfogadó, mellé dolgozószoba, és ezek közé, mintegy választóként több „fiúk” és „lányok” feliratú öltöző. Aztán hátul a meglepetés: egy 14 x 9 méteres tornaterem központi fűtéssel. Leghátra még egy műszertároló – igen tágas – szoba is jutott.
A tornaterem parkettás volt, kupolaszerű üveg tetejét Oetl Antal vasöntödében készítették, ahol a Gresham, a Keleti Pályaudvar, a Vasudvar, a Hold utcai piac, a Haris-bazár vasmunkáit is öntötték. Az emeleteken egy-egy kilencszobás lakás épült, hatalmas ebédlővel, olvasószobával, olyan kényelemmel, tágas terekkel, amit ma itt, Erzsébetváros közepén elképzelni is nehéz. A pincében Dobó Ede úr könyvkötő műhelye működött.
Aztán jó húsz év elteltével Kopits doktor átalakíttatja szép házát, ezúttal is híres építésszel dolgozik: Hoepfner Guidó írja alá a rajzokat. Guidó felvidéki szász volt, Szepesváralján született, a papája volt alapító igazgatója a Szepesi Hitelbanknak, amely kezelésében álltak 1897-től a különösen Trianon után népszerű tátrai üdülőhelyek. Így tervezhette Hoepfner meg az összes, a XX. század elején épült meseszép szállodát például Csorbatón, Ótátrafüreden, Tátrafüreden, Tátralomnicon.
A pesti egyetemet 1891-ben végezte el, először Hauszmann mellett dolgozott a Királyi Palota nagyszabású átépítésén. Ő tervezte a nemrég újjászületett Lovardát, és az egykor hozzá tartozó istállót, a Várkert díszét, a Pálmaházat, és „Magyar Parasztházat”, amiket aztán tönkretett az ostrom. Az 1920-as években minden szakmai szervezetnek tagja vagy vezetője volt, sőt, 1932-ben felsőházi tag lett. Áll pár szép háza a városban ma is, például a Horánszky utca 12, a Krúdy utca 14, az Eisele-villa a Benczúr utca 46. alatt, a csodás Bayer-villa a Gellérthegy oldalában a Minerva utca 3/b-ben.
1933-ban Hoepfner tervei alapján mindkét nagy lakást kettéválasztották, bár így is bőven kényelmes otthonok maradtak. Ekkor lett kisebb a tornaterem, hátul külön vizsgálókat választottak le belőle. Az eddigi öltözők helyére kerül a rendelő, az utcai ablakok mögé pedig egy másik lakást tervezett.
A háború utáni engedélyek a szokásosan keserves társbérletekről és az eddigieknél jóval drasztikusabb lakásleválasztásokról szólnak. Érdekes módon az ostrom utáni első lakásátalakítás a padlástérről szól, pedig a meredek, díszes tetőnek mára nyoma sincs, ahogy a gyógyítást szolgáló, különlegesen igényes tornaterem is szőrén-szálán eltűnt. Nem is olyan régen,
1989 körül bontották le az addigra minden szépségétől megfosztott, pártirodának használt hajdani tornatermet.
Helyén ugyan zöld, de teljesen elhanyagolt bozót volt évtizedekig, mígnem a szomszédból idenyíló, szívet melengető kis oázis, az „Anyám szerint” nevű hangulatos reggeliző rendbe nem tette az addig gazdátlan és gondozatlan dzsungelt, hogy használhassa és gondozhassa szívvel-lélekkel a zöld sziget egy szegletét, vendégei örömére.
A híres doktornak megadatott, hogy élete végéig lakhatta szép és kényelmes Nyár utca 22. alatti házát. Ugyan megérte szegény a világégést, az ostrom poklát, de a ház elvesztését legalább talán nem. Ma, a csengők számából ítélve 10 család lakja ezt a régen kivételesnek épült, mára díszeit vesztett házat, belül ma dísztelen, különleges múltjára a homlokzat falába gondos kezek által, bő 110 éve beillesztett táblán kívül semmi nem emlékeztet.
Forrás: Helyszínbejárás (2019 február), a Budapest Történeti Levéltár dokumentumai illetve ITT, ITT, ITT és ITT található információk
Ajánljuk még:
ANGOL FREE STYLE ÉS ERDÉLYI TRADÍCIÓK EGY HÁZON: EGY ELFELEDETT GRÓFNŐ OTTHONA
MINDEN ELFÉR A VÁMHÁZ KÖRÚT 15. ALATT: A KOSSUTH-KIFLI, A POZSONYI PEZSGŐ ÉS A VÖRÖS RUHÁS TÜNDÉR TÖRTÉNETE
