Angol Free Style és erdélyi tradíciók egy házon: egy elfeledett grófnő otthona

ZónánTúl

Angol Free Style és erdélyi tradíciók egy házon: egy elfeledett grófnő otthona

 Zugló egyik legérdekesebb otthonában jártunk. Velünk tartasz?

Zuglóban járunk ismét, annak is az Erzsébetvároshoz legközelebb eső részén. Csendes kertváros húzódik a Liget határán. A Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor – Stefánia és a Thököly út határolja, és szemben a felsorolt főútvonalakkal, csöndes szigetet képez, árnyas fáival, régi villáival oázisszerű kertváros ez itt, mintha nem is a zajos főváros közepén lennénk.

A mai Zugló egészen 1935-ig Erzsébetvároshoz tartozott, sok zuglói azóta sem tartja ezt a részt „igazán zuglóinak.” Pedig a város egyik legjobb hírű gimnáziuma, a régi Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Főgimnáziuma, 1959 óta Radnóti Miklós nevét viselő iskola emeli a környék fényét lassan száz éve.

A környék a huszadik század legelején épült ki, az első nagy építkezés a Park Club volt a Stefánián, aminek 1895 május elsején volt az ünnepélyes átadása. Az első magánház 1899-ben épült, utána az egyik társas villát húzták fel a másik után. A fő stílus persze a szecesszió, de van pár neobarokk, és premodern, későbbi Bauhaus épület is, egyik szebb, mint a másik.

A most bemutatott villa csendes kis keresztutcája 1899-ben kapta meg Izsó Miklós szobrász nevét. Itt az 5-ös szám alatt találjuk a leghíresebb házat, ami Malonyay-villa néven ismert. Különös, dupla homlokzata elüt a többi épülettől, ráadásul már a kerítés is figyelemre méltó.

 
Fotó: Szuhai Barbara

Malonyay Dezső író volt, tanár, néprajzkutató, művészettörténész, 1896-tól ő volt Munkácsy Mihály titkára, ő vette leltárba Munkácsy párizsi műtermének állományát. Malonyay kérte fel a huszadik század elején élő, brilliáns tehetségű, fiatalon meghalt építészt, Lajta Bélát, hogy számára családi házat tervezzen. A ház ötvözi az angol, úgynevezett Free Style stílusát az erdélyi magyar stílusjegyekkel, de még a századelő finn építészetének hatásai is megfigyelhetőek.

Az első tervek 1905-ben készültek, a módosítottak 1906-ban, ez utóbbi szerint épült meg a ház két élesen elkülönülő szárnnyal, szintenként 6-6 szobával, hatalmas tetőterasszal és a legfelső szinten cselédszobákkal. Már 1909-ben eladta szegény Malonyay Dezső szép házát, és itt a legtöbb leírás véget is ér, pedig szerintem a történet épphogy itt kezdődik.

 
Fotó: Szuhai Barbara

Az új tulajdonos gróf Haller Györgyné született gróf Bethlen Ilona, Bethlen István későbbi miniszterelnök húga. Ő, illetve leszármazottjai lakták a házat végig, amíg csak lehetett, az 1944-es összeírások szerint még biztos, valószínűleg tőlük vették aztán el az államosításkor.

 

 
 

A család a Hallerek ősi fészkén, Erdélyben, a Marosvásárhelytől 19km-re fekvő Kerelőszentpálon, 1760-ban épült barokk kastélyukban töltötte a nyarakat, téli, pesti otthonnak vehették a zuglói villát. Kerelőszentpálon gróf Bethlen Ilona híresen szép parkot építtetett, messze földön csodájára jártak az ötven holdon létrehozott valóságos tündérkertnek. Ritka díszfák, végeláthatatlan virágoskertek, mesterséges tavak, mocsarak, csobogók hidakkal, fenyvessel, virágházzal, gyerekházzal, teniszpályákkal méltó keretbe foglalták a gödöllői Grassalkovich-kastéllyal nagyjából egyidős, és azzal több közös vonást mutató kastélyt. Ugyan mindkét családnak, a Hallereknek és a Bethleneknek is voltak családi temetkezési helyeik, kérésének megfelelően Bethlen Ilonát itt, szeretett kertjében temették el 1924-ben.

A háború utáni keserves évek az erdélyi nemességet sem kímélték meg sorsuktól.

Válogatott kegyetlenséggel számolt le velük a román kommunista hatalom. 1949-ben, egy éjszaka alatt dobták ki a Haller családot kerelőszentpáli otthonukból, a kastélyt lerombolták, meseszép kertjét felszántották. És, ha még ez nem volt elég, egy lelkes sztahanovista egy traktorral lerombolta Bethlen Ilona parkban álló síremlékét, annak romjait beszántotta, a földdel tette egyenlővé. Mindezt olyan hatékonyan, hogy amikor a grófnő leszármazottjai az 1993-ban meg akarták keresni a szegény grófnő földi maradványait, markológéppel kellett átforgatniuk a földet, hogy a szétszórt csontokat és a síremlék romjait megtalálják. Kerelőszentpálon a kastélyból csak a külső falak maradtak, meg pár kémény áll még, a tündérkertnek nyomokban sem maradt emléke.

 
Fotó: Szuhai Barbara

A budapesti villa az államosítás után a Német Szövetségi Köztársaság nagykövetsége volt annak létezéséig, vagyis a rendszerváltásig, 1990 óta pedig ez a román kultúra háza.

Forrás: Helyszínbejárás 2020 október, illetve ITTITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Ajánljuk még:

BUDAPEST REJTETT KINCSE: AZ ARADI UTCA SZÁZTÍZ ÉVES CSODÁJÁT KÁR LENNE KIHAGYNI
KIRÁLY INKOGNITÓBAN: EGY BUDAPESTI HÁZ ELFELEDETT TÖRTÉNETE
MAGYARKÉNT LÁTOGATÓBAN AZ IGAZI MIKULÁSNÁL

Ezek Budapest legszebb kilátóhelyei: lásd a fővárost madártávlatból!
Ha belföldi kirándulásról van szó, sokan automatikusan a lakhelyüktől távol eső úticélokban gondolkodnak. Pedig nem kell feltétlen elutaznunk ahhoz, hogy szépet lássunk; elég, ha egy napra turisták vagyunk a saját városunkban. 15 éve élek már Budapesten, de még mindig nem tudtam betelni a Duna-parti panorámájával, sem pedig ikonikus épületeivel, amelyeken minden alkalommal találok valami újdonságot. Ezekről lenézni pedig különösen izgalmas...