Minden elfér a Vámház körút 15. alatt: a Kossuth-kifli, a pozsonyi pezsgő és a vörös ruhás tündér története

ZónánTúl

Minden elfér a Vámház körút 15. alatt: a Kossuth-kifli, a pozsonyi pezsgő és a vörös ruhás tündér története

A Vámház körúton is megéri felfelé tekinteni, mert Ybl Miklós által tervezett társasházakban is gyönyörködhetünk. 

A középkori, pesti városfal helyén futó Vámház körúton ma forgalmat, zajt, port találunk, gyakorlatilag egy túlterhelt nagyváros folyamatos dübörgése hallatszik. Kevesen néznek körül, csodálkoznak rá szép, régi épületeire. Öreg házak sorakoznak mindkét oldalon, közel kétszáz éve tanúi a főváros zajos-zavaros történelmének, mindennapjainak. A 15-ös ház kapuja mellett kicsi márványtábla hirdeti: a XIX. századi építészóriás, maga a híres-neves Ybl Miklós tervezte, 1863-1864-ben el is készült. 

A Vámház körút 15., anno Mészáros utca 23. megrendelője egy lakatosmester volt, bizonyos Dlauchy Károly. Dlauchy uram szintén díszlakatos apja Ferenc a messzi Csehországban született 1786-ban, Benatky városából került Pestre. 1814-ben lett itt céhes mester, 1825-ben polgárjogot kapott Pesten. Többek között a régi Pesti Vigadó, a Redout lakatosmunkái dicsérték műhelyét, Ybl szeretett mesterével, Pollack Mihállyal sokat dolgozott Tolna megyében és Pest városában is. A Király utcai hatalmas bérházát is Pollack Mihály tervezte 1833-ban.

A Vámház körúti ingatlan már a második generáció befektetése. Dlauchy Ferenc fia, Károly a megrendelő és Pollack tanítványa, Ybl Miklós a választott tervező, a két mester évekig dolgozott együtt a Károlyi család megbízásából Fóton, a templom építésén.

 
Fotó: Szuhai Barbara
 

Ybl 1851-ben költözött fel Fótról Pestre, de még 1861-ig a Károlyiak szolgálatában állt évi 800 forint fizetésért. Pesti irodája a Vámház körúthoz közeli Üllői út 17-ben volt, gróf Károlyi György palotájában. 1863-ban végre, többszöri kérelemre felveszi a pesti építőmesteri céh Ybl Miklóst, 1864-ben megszületik egyetlen gyermeke, Félix. Ekkor épül meg a Vámház körút 15. is.

A Vámház körúton a 15-ös és a 13-as házak telke is a Dlauchy család birtokában volt. A telek megosztására 1863-ban került sor, ekkor épült be a saroktelek, a Duna felöli házhely 1867-ben, más források szerint csak 1870-ben. Azt a házat is Ybl rajzolta meg, saját magának, befektetésképpen.

Sosem lakott itt, a közeli Kálvin tér 11-ben említi Ybl lakhelyét a szakirodalom.

Mindkét telek nagyon keskeny, kihívás volt jól kihasználni, hiszen, mint minden bérháznál, itt is megfelelő számú és méretű lakásnak kellett épülni, hogy a tulajdonosoknak rentábilis legyen a befektetés. A 15-ös számban meglepően keskeny az előtér, dísztelen folyosó vezet a ház fénypontjához, a gyönyörű ívű, a Dlauchy-műhelyben készült, míves kovácsoltvas korláttal díszített lépcsőházhoz. Az egyetlen lépcsőházhoz, hiszen a telek szűkössége miatt, akkoriban szokatlan módon, nem épült melléklépcső hozzá. Az emeletre érve következik az abszolút meglepetés: a freskó.

 
Fotó: Szuhai Barbara
 

Ovális, barna keretben Lotz Károly festett ma már alig kivehető képet. Erősen ráférne a restaurálás, halaványan mélyvörös ruhájú nő képe rémlik. Az ő története még rejtély, majd ha egyszer megszabadul másfél évszázad koszától, kiderül, kit is ábrázol....

A lépcsőfordulókban mélyen ülő ablakokban napsárga spaletta nyílik a gangra, a felső szinten színes üveg keretezi a napfényben fürdő verandát, aminek csodák csodája, még eredetinek tűnő, gyönyörű kövezése is megvan. Kalapom emelem az itt dolgozó mesterek előtt, dacára a történelem viharainak és az efféle csodákra érzéketlen, rombolásban jeleskedő elmúlt évtizedeknek, még mindig kitart az ide beépített járólap, falfestés, színes üveg (ha hiányosan is), freskó, ablakkilincs és spaletta.

 
Fotó: Szuhai Barbara
 

A Budapesti Lakcímjegyzék sokáig jegyzi a Dlauchy családot e címen, aztán a huszadik században már másoké a ház. Az 1938-as jegyzék dr. Palugyay Móricnét említi a ház tulajdonosaként. Érdekes, felvidéki család voltak ők, Paludzka település, amiről nevüket származtatják, ma Liptószentmiklós része. Pozsony városában két palota, a Kossuth kifli receptje és pozsonyi pezsgő emléke őrzi nevüket. A XIX. század leghíresebb pozsonyi vendéglőse ugyanis bizonyos Palugyay Jakab volt, ki sikeresen üzemeltette Vaskutacska nevű vendéglőjét. Itt a mákosnak, illetve diósnak ismert pozsonyi kifli receptjét mandulakrémesre változtatva árulták,

mit a legenda szerint Kossuth nagyon szeretett, így született meg a pozsonyi polgárok és boldog utódaik örömére a Kossuth-kifli.

1842-ben Palugyay Jakab alapította a család pezsgőgyárát, amit majd Jakab fia Ferenc virágoztatott fel. 1870-ben már napi kettőezer üveget palackoztak a habzó finomságból, amely 1900-ban Párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. Ausztriába, Németországba, Svájcba és a tengeren túlra szállították pezsgőjükön kívül boraikat is. 1873 és 1879 között épült fel a Chateau Palugyay Pozsonyban a Prágai út 1. alatt. A kastély lakóhely és borüzem volt egyben, ifj. Feigler Ignác tervezte. A közeli vasútállomással föld alatti borvezeték kötötte össze! Ma az épület szépen felújítva szolgálja a szlovák külügyminisztériumot.

 
Fotó: Szuhai Barbara
 

1879-ben a saját borát a Svábhegyen termelő, tehát nem egészen laikus Jókai Mór is meglátogatta a híres pozsonyi Palugyay-pincét, és ódákat zengett róluk: „Aki jót akar inni vonaton, vendéglőben Magyarországon, csak mondja azt „Chateau Palugyay. (...) Nem elég a bort ismerni, az ivót ismerni, az az igazi tudomány. (Az egyik Palugyay-fivér) körbeutazta a világot, hogy megtanulja, milyen bor kell az angolnak, brazilnak, muszkának, yankee-nek. (...) Évente 300.000 palack Palugyay-bor megy külföldre, annak tizede Tokaji”. Vagyis Palugyay-birtok nem csak Pozsony környékén, de Egerben, Tokajban, Villányban is volt.

A borkészítés tudományán és a Palugyayak példás szorgalmán túl kiváló kapcsolatainak is köszönhette a sikert a család. Jó kapcsolatot ápoltak például Habsburg-Lotharingiai Miksa herceggel, így nyerték el a bécsi, belgrádi, belga udvari szállítói címük mellé Mexikóváros piacát, ahova tízezrével rendeltek tőlük még Miksa császár 1867-es kivégzését követően is.

A Palugyayak másik háza a pozsonyi Fő téren áll, ezt is Jakab fia, Ferenc építtette 1880-ban. A kék sarokház a Városházával szemben szép dísze a felújított belvárosnak.

 
Fotó: Szuhai Barbara
 

A Palugyay pezsgőgyár 1912-ben Budafokra költözött, ami okos döntésnek bizonyult: az első világháború után volt hova menekíteni a vállalkozást, amit aztán a trianoni döntés erősen megtépázott, majd a világgazdasági válság rendített meg végképp. A harmincas évek elején a pozsonyi részleg egy bank felügyelete alá került, 1940-ben pedig eladásra, így 1945-ben a vállalkozást és ingatlanjait már nem a Palugyay-családtól vette el az államosítás.

Pesti házuk, a Vámház körút 15. homlokzata szépen megújult pár évvel ezelőtt. A lépcsőház is rendezett, csak a mennyezeti freskó vár még gondos, hozzáértő restaurátorokra, hosszú évek pora fedi Lotz szép rajzát. A kicsi kertet klasszicista hölgy őrzi rendületlenül, mögötte romos fal a romantika korát idézi. Ez is egy szép ház, sok mesével, gazdag történelemmel, mesteri kivitelezésben. Barátságos lakói joggal büszkék szép otthonukra.

Helyszínbejárás: 2019. október.
Forrás ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Ajánljuk még: 

FÉMBE ÖNTÖTT HÁZI ÁLDÁS EGY TÁRSASHÁZ VÉDELMEZŐJE
ANGOL FREE STYLE ÉS ERDÉLYI TRADÍCIÓK EGY HÁZON: EGY ELFELEDETT GRÓFNŐ OTTHONA
A TÖRTÉNELEM MINDEN VIHARÁT TÚLÉLTE, DE AZ EMBERI PUSZTÍTÁST MÁR NEM