Tízből egy közterület viseli Budapesten nők nevét – 20 híres nő, aki átment a (túl) szigorú rostán...

ZónánTúl

Tízből egy közterület viseli Budapesten nők nevét – 20 híres nő, aki átment a (túl) szigorú rostán...

Összeszedtük az összes budapesti közterület nevét, amely nők emlékét őrzi. Az első részben azokat a személyeket mutatjuk be, akiket már a legtöbben ismerünk irodalomtankönyvek vagy történelemkönyvek lapjairól. Te kit hiányolsz a listáról?

Nagyon szeretek Budapesten sétálni. Csak úgy menni előre céltalanul, és nézelődni jobbra, balra, a körülöttem magasodó épületek teteje felé. Ha megtehetem, nem használok autót, nem szállok tömegközlekedési eszközre, hanem gyalogolok tempósan, néha ráérősen egy jólesőt.

Van egy ehhez kapcsolódó hobbim: gyűjtöm azokat az utcákat, amiket személyekről kereszteltek el. Szerény számításaim szerint a fővárosban csaknem kétezer közterület viseli egy valaha élt ember nevét. Viszont legnagyobb meglepetésemre tíz ilyen névből csupán egyetlenegy női. Százból mindössze tíz utca viseli nők nevét és ennek a tíznek is csak kevesebb mint a fele kapta a nevét valaha létező személyről, a többi csak egyszerű női keresztnév, személyiség nélkül.

Azt hiszem, e téren nagyon is van még hova fejlődnünk. Gyűjtésem első részében azokról a nőkről olvashattok, akikre talán már eddig is büszkék voltunk, de mostmár azt is megtudhatjuk melyik kerületben sétálhatunk a róluk elnevezett közterületen, ahol majd jusson eszünkbe, mi mindent köszönhetünk bátorságuknak, erejüknek.

Laborfalvi Róza utca a IV. kerületben: 1817-ben, Benke Judit néven született a realista magyar színjátszás úttörője, hazánk kiváló drámai színésznője. Nem csoda, hogy Jókai Mór beleszeretett a nála nyolc évvel idősebb asszonyba, és bár környezetük ellenezte a kapcsolatot, mivel Rózának ekkor már volt egy házasságon kívül született lánya, 1848 augusztusában mégis házasságot kötöttek.

Blaha Lujza tér, utca a IV., VIII. és XVI. kerületekben: A nemzet csalogánya, a nemzet nagyasszonya 1850-ben született Reindl Ludovika néven, a Nemzeti Színház első örökös tagja, hazánk imádott színésznője volt. Máig híres nevét 1866-ban vette fel, amikor feleségül ment Blaha János, cseh származású osztrák katonához. Ezek után még kétszer újraházasodott, de ragaszkodott férjezett nevéhez. Az ország a lábai előtt hevert, amíg élt, és még azután is: csak Kossuth Lajosnak volt olyan grandiózus temetése, mint Blaha Lujzának. 

Jászai Mari utca és tér a V. és XIII. kerületben: A Nemzeti Színház nagyasszonya, az egyik legnagyobb magyar tragika, hazánk szintén imádott színésznője ugyanabban az évben született, mint Blaha Lujza, Krippel Mária néven látta meg a napvilágot 1850-ben. Ezt a vezetéknevet annyira gyűlölte, hogy még a születési anyakönyvi kivonatából is kiégette (a német krüppel szó jelentése: nyomorék).

Édesanyja korán elhunyt, így Jászai Mari és hét testvére félárván maradtak. Szigorú, bántalmazó apjuk ötévesen szolgálólánynak adta Marit. Tizenhat évesen színésznőnek szökött, és egy év kivételével végig a Nemzeti Színház tagja maradt. Az első világháború idején minden szabadidejében sebesült katonákat ápolt. 

Veres Pálné utca az V. kerületben: 1815-ben született, leánykori neve Beniczky Hermin Karolina. A magyar nőnevelés úttörője, iskolaalapító, neveléstudós. Férje, Veres Pál, királyi tanácsos volt. 

Teréz körút a VI. kerületben és Erzsébet körút a VII. kerületben: A Nagykörút, Budapest legfontosabb útszakasza két nő nevét is viseli. Teréz és Erzsébet, valamint az ehhez tartozó többi városrész, vagyis a József krt., és a Ferenc krt. a Habsurg-dinasztia tagjairól kapta a nevét. A Szent István körutat korábban Habsburg Lipót körútnak hívták.  

Szilágyi Erzsébet fas a II. és XII. kerületben: Hunyadi János XV. századi magyar kormányzó felesége, és Mátyás király édesanyja. Nagyobbik fiát V. László lefejeztette, Mátyást pedig foglyul ejtette. Szilágyi Erzsébet sírás helyett pénzzel és fegyveres erőkkel igyekezett színre lépni, igazi reneszánsz amazonként küzdött. V. László annyira megijedt tőle, hogy végül egyezkedni kívánt vele, ami az uralkodó halála miatt nem jöhetett létre. Szilágyi Erzsébetnek fontos szerepe volt abban, hogy fia, Mátyás király léphetett trónra. 

Erzsébet királyné útja a XIV. és XXII. kerületben: Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja 1854-1898 között. Az egész világ Sissije tizenhat évesen kötött házasságot Ferenc Józseffel, majd a későbbiekben kitűnő politikai érzékét is megcsillogtatta az őt egyébként elnyomni kívánó Habsburg-családban. Négy gyermeknek adott életet, több nyelven kiválóan beszélt, és rajongott Magyarországért. 1898. szeptember 10-én egy hegyesre élezett reszelővel Genfben szíven szúrták. Utolsó mondatai magyarul hagyták el a száját. Sissi budapesti szobra a Madách téren áll. 

Kaffka Margit utca a XIV. kerületben: 1880-ban született író, költő, a Nyugat nemzedékének fontos tagja. Ady Endre „nagyon-nagy író-asszonynak” nevezte. Az I. világháború után a spanyolnátha végzett vele és tizenkét éves fiával. 

Teleki Blanka utca a XIV. kerületben: 1806-ban született a nők művelődési egyenjogúságának híve. Kevesen tudják róla, hogy tehetséges festő és szobrász is volt mindamellett, hogy 1846-ban elsőként nyitotta meg azt a magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet Pesten, ahol szakszerű oktatás vette kezdetét. 

Kanizsai Dorottya utca a XV. kerületben: 1490-ben született, a nemesi családok körében vált híressé, ugyanis leányait nemcsak az alapműveltségre, hanem emberségre is tanította. Visszavonulása után a szegények és elesettek támogatójává vált. Páratlan személyiségéről és kivételes tudásáról Babits Mihály verset írt. 

Batthyány Ilona utca a XVI. kerületben: 1842-ben született, Gróf Batthyány Lajos lánya, társadalmi aktivista. Közéleti tevékenységét áthatotta a hazaszeretet, egész életében hűen ápolta apja emlékét. Örökségéből jótékony egyesületeket támogatott, az első világháború alatt Cinkotán kórházat építtetett, amelynek teljes költségét finanszírozta, sőt részt vett a katonák ápolásában is. 

Csinszka utca a XVI. kerületben: Boncza Berta 1894-ben született, és Ady Endre múzsájaként, későbbi feleségeként vált híressé. A fiatalon elhunyt költő halála után Babits Mihállyal élt szerelmi kapcsolatban, majd hozzáment a korszak jeles festőművészéhez, Márffy Ödönhöz. Lehengerlő személyisége sokakat alkotásra ösztönzött. 

Zrínyi Ilona utca a XVI. kerületben: II. Rákóczi Ferenc édesanyja két évig védte Munkács várát a császáriak ellen. Hősies tette 1688-ban végül kudarcba fulladt, de azt sikerült elérnie, hogy a vár védelmezői amnesztiát kapjanak a császártól. Ennek ára az volt, hogy fiát, II. Rákóczi Ferencet elvették tőle, egy jezsuita iskolába küldték, és soha többé nem találkozhattak. Zrínyi Ilona ettől fogva a császár foglyaként, egy zárdában kényszerült élni lányával, Rákóczi Juliannával együtt. 

Hámán Kató utca a XVIII. kerületben: 1884-ben született politikus, a munkásmozgalom lelkes támogatója. Eleinte a Nyugati pályaudvar pénztárosaként dolgozott, majd a Vasutas Szövetségben kezdte meg munkásmozgalmi tevékenységét. Kivételesen jól beszélt eszperantóul, tanított is ezen a nyelven. Politikai nézetei miatt többször került börtönbe, a Rákosi-per egyik vádlottja volt. 

Varga Katalin utca a XVIII. kerületben: 1928-ban született, az ELTE magyar szakán szerzett diplomát, majd József Attila-díjas költő, író, forgatókönyvíró lett. Könyvei minden gyermek és szülő kezében megfordultak, hiszen 1962-ben ő írta a Gőgös Gúnár Gedeont, majd 1968-ban a Mosó Masa Mosodáját. A két könyvet az olvasás gyakorlására egészen a mai napig használják első osztályban.

Dobó Katica utca a IX. kerületben: Sokan úgy vélik, hogy Eger vár kapitányának, Dobó Istvánnak a leánya volt, ám ez nem igaz. Dobó Katica mindazon nők jelképe, akik az egri vár ostrománál hősiesen helyt álltak, és forró szurkot öntöttek a török nyakába 1552-ben.

Szent Erzsébet tér a XX. kerületben: Árpád-házi Szent Erzsébet IV. Béla magyar király húgaként menedékhelyet alapított árva gyermekek részére, folyamatosan segített a bajbajutottakon, támogatta a nélkülözőket. Később kórházat alapított, ahol maga is aktívan tevékenykedett. Assisi Szent Ferenc rendjének tagja lett, ahol két gyermekével együtt élt a legnagyobb szegénységben, és továbbra is a nélkülözőknek szentelte életét. 1235-ben IX. Gergely pápa szentté avatta.

Hugonnay Vilma utca a XXII. kerületben: Magyarország első női orvosa 1847-ben született, és diplomáját kétszer is meg kellett szereznie: egyszer külföldön, amit hazánkban nem ismertek el, ezért Magyarországon újra nekiugrott az orvosi egyetemnek

Mária Terézia utca a XXII. kerület: A Habsburg-házból származó uralkodó 1740-1780-ig volt Magyarország királynője. Életpályája olyan sokrétű, hogy jeles tevékenységeit hosszan sorolhatnánk, ám talán az egyik legemlékezetesebb az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Ez a dokumentum mondta ki először, hogy az egyházak helyett az államnak kell kézbe vennie a teljes oktatásügyet és, hogy minden 6-12 éves gyermek számára kötelező az oktatásban való részvétel. Mária Terézia életének hatvanhárom éve alatt tizenhat gyermeknek adott életet.

Nyitókép: https://wikivisually.com/ 

Ajánljuk még: 

EGY TORNATERMES BELVÁROSI HÁZRÓL, AHOL KOPITS DOKTOR MINDEN VÁGYA TELJESÜLT
FÉMBE ÖNTÖTT HÁZI ÁLDÁS EGY TÁRSASHÁZ VÉDELMEZŐJE