Karantén-szerelem: milyen hatással van az összezártság a párkapcsolatunkra?

SZPSZ

Karantén-szerelem: milyen hatással van az összezártság a párkapcsolatunkra?

A koronavírus krízisének számos pszichológiai következménye van, amiket napról napra megtapasztalunk. Ott van a reális félelem magától a betegségtől, hogy elkaphatjuk, a szorongás, amit az apokaliptikus állapot vált ki, a feszültség, amit a bizonytalan gazdasági helyzet miatt érezhetünk, és persze önmagában a magánéleti és szakmai terveink drasztikus megváltozása. A kényszeres összezártság nagy kihívást jelenthet egy párkapcsolatban is. Egy ilyen kényszerhelyzet pedig könnyen felerősítheti a mélyben szunnyadó konfliktusokat, kimondatlan sértettségeket...

Akár azt is gondolhatnánk, hogy jót tesz egy párkapcsolatnak, ha a felek több időt tölthetnek egymással. Természetesen előfordulhat, hogy valóban így van, azonban a karanténközeli állapot nem egy hétköznapi, természetes helyzet. Nem elég, hogy nem látjuk, meddig tart pontosan, egyébként is: mindannyian a szokásosnál több stresszel küzdünk, kénytelenek vagyunk egymáshoz is alkalmazkodni, mindezt anélkül, hogy legalább néha felfrissíthetnénk magunkat máshol, más emberekkel!

A koronavírus tehát könnyen a párok stressz-tesztjévé válhat. De nincs semmi új a nap alatt, szerencsére ehhez hasonló helyzetet is vizsgáltak már pszichológiailag. 

2002-ben a The Journal of Family Psychology hasábján megjelent egy cikk az 1989-es Hugo hurrikán kapcsán, ami olyan párokat hasonlított össze, akiknek a természeti csapás sújtotta területen karanténban kellett eltölteni huzamosabb időt, olyanokkal, akiknél nem volt összezártság. Eredményeik szerint az összezártságban élő párok között a következő évben megemelkedett a válások száma, ugyanakkor azok között, akik együtt maradtak, több ember házasodott össze, majd több gyerekük született, mint a másik csoport tagjainak. 

Úgy tűnik tehát, hogy a válsághelyzet bármelyik irányba billentheti az érzelmi köteléket, de mindenképpen hatással van rá! Most egy sokkal nagyobb válsághelyzettel nézünk szembe. A koronavírus világjárvány.

Még egy hosszú ideje működő kapcsolatban vagy házasságban is számolnunk kell azzal, hogy a pár tagjainak nagyon eltérő megküzdési stratégiái lehetnek a krízisre.

Család- és párkapcsolati terapeuták szerint ezekre a tanácsokra érdemes odafigyelnünk:

1. Beszéljünk a félelmeinkről!

Egy páros „karantén” bizonyos értelemben hasonló ahhoz a helyzethez, amikor frissen összeköltözünk valakivel. Teljesen természetes, hogy az együtt töltött idő izgalma mellett ilyenkor megjelenik az intenzitástól való félelem is. Ráadásul elég valószínű, hogy ez nem ugyanakkora mértékben jelentkezik a két személynél.

Ahelyett, hogy szégyellnénk vagy letagadnánk ezeket az érzéseket, érdemes felismerni és megbeszélni őket.

Fontos ugyanis, hogy fel tudjuk vállalni a kellemetlenebb témákat is, főleg amikor ezek nagyrészt egy rajtunk kívül álló okból ránk kényszerített helyzet sajátjai. Ha olyan a lakás kialakítása, meg lehet próbálni „saját tereket” kijelölni, ahova vissza lehet vonulni, ha úgy érezzük, csendre van szükségünk. Ez nem azt jelenti, hogy teljesen elegünk van a másikból, pusztán egy egészséges intézkedésként kell felfogni, ami mozgásteret ad számunkra a közelség-távolság szabályozására.

2.  Szervezzünk randit otthon!

Elsőre talán nehéz lehetőségként felfogni egy világjárvány okozta kényszerhelyzetet, de ezt az időszakot úgy is átvészelhetjük, hogy a körülményekhez képesti lehető legtöbb kontrollt megtartjuk. Egyfelől kihasználhatjuk az otthonlét nyilvánvaló előnyeit arra, hogy korábban halogatott teendőinket elvégezzük. Szortírozni lehet a ruhatárunkat, megszabadulni a nappaliban felgyűlt felesleges cuccoktól vagy éppen rendszerezni a konyhát. Amellett, hogy ebbe is be lehet vonni a párunkat (nem beszélve arról, hogy milyen remek lehetőség összehangolni a háztartási feladatok felosztását!), az együtt töltött időt is „rendszerezhetjük”. Nyilvánvalóan nem állt meg a világ, attól, hogy otthonról dolgozunk, ugyanúgy van munka. Ugyanakkor az utazásra szánt idő, illetve az egyéb programok óhatatlanul kiesnek – más szóval: felszabadulnak.

A plusz órákat pedig fordíthatjuk önmagunkra és a kapcsolatunkra.

Minden pár találhat a maga számára olyan ismeretlen területet, amit érdemes lehet közösen felfedezni. Ilyen lehet a közös főzés, társasozás, nappaliban táncolás, lejátszási lista készítése egymásnak, mozidélután. A lényeg, hogy ne essünk abba az illúzióba, hogy végtelen az időnk, és ugyanúgy tervezzük meg, mikor, mit szeretnénk közösen csinálni, egyeztessük előre, és legyünk kreatívok!

Kerüljük a játszmákat!

Minden kapcsolatban vannak rá jellemző viselkedésminták. Ebben önmagában semmi negatív vagy pozitív nincsen, egyszerűen abból fakad, hogy két különböző ember találkozik. Más személyiséggel, különböző élethelyzetekből, eltérő családi és kapcsolati mintákkal lépünk bele egy párkapcsolatba, és ezek a különbségek aztán reakcióba lépnek egymással – kialakítva a mi kapcsolatunkra jellemző egyedi és megismételhetetlen játszmáinkat.

A veszély abban rejlik, amikor annyira belehelyezkedünk a kapcsolati szerepünkbe, hogy ezzel a közös lehetőségeink, fejlődésünk esélyeit csökkentjük.

Általában nem ugyanazok a dolgok idegesítenek fel minket, és nem is ugyanazok a dolgok nyugtatnak meg.

A probléma akkor kezdődik, amikor a módszer (és az ehhez alkalmazott viselkedési minták), amivel az egyik fél megnyugtatja magát, a másiknál éppen a pánik gombot nyomja meg. A fizikai közelség pedig növeli a fertőzés kockázatát, és nemcsak a koronavírus, hanem a stresszreakciók és játszmáink élesebbé válásának terén is. Ebben a helyzetben tehát fokozottan érdemes monitorozni önmagunkat és a párunkat. Megvizsgálni, hogy mitől félünk, hogyan küzdünk meg a problémákkal, és elkerülni azokat a negatív hurkokat, amikbe hajlamosak vagyunk beleragadni!

 ÖRDÖGHÖZ MENTÉL, ÖRDÖGVEL ÉLJÉL! – NAGYMAMÁK ÖRÖKSÉGE EGY HÁZASSÁGHOZ

HUSZONÉVESEN HÁZASODTAM, ÉLETLECKE LETT BELŐLE

BOLDOGSÁGON INNEN, LÁTSZATHÁZASSÁGON TÚL – ILYEN A VÁLÁS FÉRFISZEMMEL

Tabutéma tabuk nélkül – Szexualitás az amputáció után
Amputációmat követően, ahogy egyre jobb állapotba kerültem, egyre többen kérdezték, hogyan tovább, ami a párkeresést illeti. A kérdés meglepett, mert gondoltam én, úgy, mint bárki másnak, és ugyanúgy, mint korábban két lábbal… de azért az instagram, a tökéletesnek mutatott tökéletlen világban, ahol sokszor csak a külsőségek számítanak, azért a csajozásnak vagy pasizásnak, akárhogy is nézzük, vannak gátjai.