Még sosem láttam az igazi arcom? A tükör és a tükörkép misztikuma

Szép

Még sosem láttam az igazi arcom? A tükör és a tükörkép misztikuma

Mindig meglepődöm, amikor az arcom tükörképének tükörképét nézem, mert a szemem nincs hozzászokva, hogy úgy lássam magam, ahogy mások látnak. Becsapós érzés, hiszen a fejemben lévő kép valójában nem az igazi, vagyis nem úgy… Izgalmas és érdekes téma a tükör és a tükörkép misztikuma: a különböző mítoszok és babonák is erről tanúskodnak.

Nem tudok fotózni. Akármilyen szuper készüléket adnak is a kezembe, a végeredmény mindig csak egy fénykép, ami lencsevégre kapja ugyan a pillanatot, de a miértet, a lényeget, a megmutatni kívánt szépséget biztosan nem. Pedig tudom, mit szeretnék viszontlátni, de valahogy mégsem sikerül megörökíteni. Ugyanez a helyzet akkor is, amikor selfie-t készítek. Vagyis megpróbáltam már párszor, de inkább nem erőltetem, sosem tetszik az, amit az elkészített fotón látok. Mielőtt bárki gúnyosan megjegyezné, hogy talán az arcommal van a baj – nos, valóban nem vagyok az a fotogén típus. De az arcom többnyire nem okoz meglepetést, tudom, hogy milyen az orrom, a szemem, a mosolyom. Vagyis tudni vélem. Mert valójában talán még sosem láttam magam, a hétköznapokban csak a tükörképemet nézegetem. Az pedig, mint ismeretes, nem azt mutatja, amit mások látnak. S talán ezért is furcsa, amikor olyan képet látok magamról, ami az eredeti irányokat mutatja: nincs hozzászokva a szemem, egy ismerős arc néz rám, mégis kicsit mintha idegen lenne.

Egy kis fizika: a tükör működése

Ahhoz, hogy valami tükörként működjön, vagy meglássuk benne valami tükörképét, fontos, hogy olyan sík vagy görbült felülettel rendelkezzen, aminek jó fényvisszaverő képessége van. A hétköznapokban legtöbbször az úgynevezett síktükörrel találkozunk. A síktükör által alkotott kép az eredeti tárggyal egyenlő nagyságú, látszólagos kép, ami megőrzi a méreteket és a szögeket, de az irányítást megfordítja a síkjára merőleges irányok megfordításával. Vagyis úgy tűnik, mintha a tükörkép felcserélné a jobb és bal oldalt. A tükör azonban nem az oldalakat cseréli fel, hanem az elöl és hátul irányokat. S ha az így keletkezett képet megint tükrözzük, akkor újra megfordulnak az irányok, és minden a helyére kerül. Kicsit bonyolult ezt elképzelni, de könnyű utánajárni például egy olyan próbafülkében, ahol körbevesznek bennünket a tükrök.

A síktükrök mellett domború vagy homorú tükrökkel is találkozhatunk, ezek lekicsinyítik vagy felnagyítják a tükörképeket, a hullámos, egyenetlen felületűek pedig torz képet mutatnak. A vidámparkok elvarázsolt kastélyaiban például szívesen szórakoztatják a látogatókat tükörlabirintussal, és mindenféle formában torzító tükrökkel. Nem beszélve az olykor mások elé tartott görbe tükörről...

Titokzatos tükörvilág

A különböző művészeti ágak alkotóit is megihlette a tükör és a tükörkép izgalmas világa. Ott van például Lewis Caroll, akinek kisregényében egy fordított világba csöppen a főszereplő, Alice, aki mégis ügyesen helytáll a nyakatekert logikával felépülő párbeszédekkel tarkított, meglehetősen furcsa helyzetekben. A tükör-tükörkép motívum többféle formában jelenik meg a regényben, ahol az idő is fordítva halad, a verseket is csak tükrözve tudja elolvasni a kislány – és oerste Dingidungi is inkább a 364 „születéstelen napot” ünnepli, mint évi egyetlen születésnapot.

Való igaz, hogy ha egy regényben vagy filmben hangsúlyt kap a tükör, akkor elkezdhetünk gyanakodni: valamit meg akarnak mutatni nekünk. Például egy különleges világot, vagy a szereplő valódi arcát, esetleg éppen azt, amit rejteget.

A tükrök megmutatják a titkokat, a szemmel nem láthatót, a misztikumot. Vagy éppen nem mutatnak semmit, és ebből pontosan tudjuk, hogy egy túlvilági lény kísért a szobában…

A tükör mint jelkép

A tükör misztikus ábrázolása nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy az emberek mindig is rejtélyes tárgynak tartották. Az ókorban a tükör jelképezte a lelket. Egyes mítoszok szerint a tükörrel csapdába lehet csalni a lelkeket – és ott is lehet tartani. A görögök szerint például a titánok így ejtették csapdába Dionüszosz lelkét. 

Sokáig a tükör nem volt mindenki számára elérhető, abban csak a kiváltságosok nézegethették magukat. Ezért jelenhetett meg a művészetben a nemesség, a nemesi tulajdonságok kifejezőjeként. Sőt, a középkori és reneszánsz művészetben a bölcsesség egyik jelképe lett. A bölcsesség mellett gyakran az erényre is utalt. Például

a tükörben ábrázolt női aktot nem tartották olyan kihívónak vagy közönségesnek, mintha csak magát a meztelen női testet ábrázolták volna.

A későbbi korokban a tükör már inkább az emberi hiúság jelképévé vált. A kolostorokban például betiltották a tükröket, mert úgy vélték: azok a hiúságot táplálják.

A kínai hagyományok szerint a tükör megvéd a rossz szellemektől, mert a tükörbe nézve meglátják saját rútságukat, és megijednek attól. Emellett hűséget és bölcsességet jelképez, mert a bölcs értelmét tükörhöz hasonlóan mutatja meg. Japánban a tükör a császárt jelképezte a trónnal és a karddal együtt. A nyolcszögletű tükröt összekapcsolták a fém elemmel és Amateraszu napistennővel. A legenda szerint az ő tükre adta vissza a világosságot a világnak. Ez a tükör ébreszti fel, és tükrözi őt vissza, így lett a világ és a tér szimbóluma. Kapcsolatba hozták még a nyolcas számmal és az isteni teljességgel. Ugyanakkor holdszimbólum is, mert a Hold a megjelenést tükrözi vissza. A buddhizmus az ember létét a tükör által visszavert fényhez hasonlítja. 

Egyes természeti népek jóslásra és varázslásra használják a tükröket, de például Oroszországban egykor az eladósorban lévő lányok tükrökkel jósolták meg, ki lesz a férjük.

Az összetört tükör szerencsétlenséget okoz?

Mindezek ismeretében szinte adja magát a kérdés, hogy milyen babonák kapcsolódnak a tükörhöz. A teljesség igénye nélkül például ezek:

  • A tükör összetörése hét év szerencsétlenséget okoz, mert megsérül a képmás, és ez megbosszulja magát. A hiedelmek szerint e következmény elkerülhető a törött darabok feketére festésével, vagy folyó vízbe mártásával...
  • Nem szabad a széttört tükörbe nézni, mert ördög van benne.
  • Az alvó embert nem szabad a tükörnek visszatükröznie, mert akkor az rosszul alszik
  • Nem szabad kisgyereknek tükröt mutatni, mert ijedős vagy beteg lesz.
  • Ha valakinek vissza kell fordulnia, és haza kell mennie, mert otthon felejtett valamit, akkor látnia kell a tükörképét, mielőtt újra elindul, különben sok akadály vár rá.
  • Ha halott van a háznál, akkor a tükröket le kell venni, vagy le kell takarni, nehogy a meghalt lelke csapdába essen, és az élőket ijesztgesse.
  • Menstruáció és terhesség alatt, vagy közvetlenül szülés után nem szabad a tükörbe nézni, mert ekkor a nő a saját nyitott sírját látja.
  • A tükör előtt nem szabad rosszat mondani, és/vagy önmagunkat kritizálni, mert a tükör visszatükrözi az elmondottakat.
  • Minden reggel bele kell nézni a tükörbe, és megkérni, hogy verjen vissza minden rosszat, és ezzel védje meg a házat a rossz dolgoktól.
  • Az energiák feltölthetők napkelte előtt vagy napnyugta után, ha belenézünk a tükörképünk szemébe.

S hogy van-e ezekben valami? Ezt kinek kinek magának kell eldönteni – bár erről Földi Ádám már egy önálló cikket is írt. 

 
X
Már követem az oldalt