Amikor a tűzifát hordom be, mindig válogatok belőle. Vannak olyan különleges darabok, amelyeket sajnálok eltüzelni. Félreteszem őket, hátha lesz belőlük valami szép dekoráció. Lehet, hogy egyes hasábok virágkompozíció alapját fogják képezni, a szép mintájú kérgek egy míves tárgyon kelnek majd új életre.
A felhasogatott darabok a legkevésbé csinosak, és legritkább esetben csábítanak alkotásra. Pedig ha két összeillő hasáb közé néhány üveget sorakoztatunk, akkor máris egy hetyke kis virágtartó alkalmatossággá válnak! Az üvegeket érdemes egymáshoz ragasztani ragasztószalaggal, majd a két hasábot szorosan összekötjük erős spárgával. Minél vastagabb a zsineg, annál dekoratívabb lesz, a sodrott jutaszalag is szépen mutat rajta. Most már nincs más dolgunk, mint a kert téli kincseit belerakosgatni: borostyántermés, szalmagyopár, levendula, kakukkfű, cipruska – mind szépen mutatnak benne. Néhány szál virággal varázsolhatjuk bele a tavaszi hangulatot.
A kémcsöveket azért szeretem, mert mutatósak, és kevés növénnyel is rendkívüli hatást érhetünk el velük. A fahasábokba készítsünk, vagy készíttessünk akkora furatokat, amelyekbe éppen belepasszolnak a kémcsövek. A furatba beleállítjuk a kémcsöveket, és már csak a megfelelő virágot kell kiválasztani hozzá. Egy-egy szál tavaszi virág csodásan mutat benne!
Szabad időmben télen szívesen tanulmányozom az egyik legnagyobb német virágkötő könyveit, alkotásait. Gregor Lerschtől igen sokat tanultam az évek alatt: ő is a természetes anyagok és -megoldások híve. Tőle lestem el a drótok használatát, amelyeket egy műszerész barátomtól szoktam beszerezni. A különféle rézdrótok erőssége, hogy mivel nagyon dekoratívak, ezért nem kell elrejteni őket, sőt, éppen hogy láttatni kell, ezzel emelve a kompozíció fényét.
A csavar-lábakon álló fahasábra vörösrézdróttal rögzítettem a kémcsöveket, sőt, a tetejére is került egy érdekes kacskaringóban hajlítgatott drót. Ez utóbbi nem csak látványos, de ebbe fűzhetjük bele, ehhez rögzíthetjük a növényi részeket: kakukkfüvet, kőrózsát, fátyolvirágot, borostyánindát. A kémcsövekbe egy-egy szál cikláment vágtam, az ajándékba kapott növénykémről. A kompozíció nagy sikert aratott egy asztalosműhely partnertalálkozóján!
A lepattant, lepotyogott kérgek gyújtósnak tökéletesek, de mielőbb tűzre vetem őket, abból is ki szoktam mazsolázni a legszebbeket. Egy kimosott konzerves dobozból és egy kupac fakéregből mutatós kaspó vagy váza válhat. A fém dobozt ragasszuk körbe a kérgekkel, de ha szép ívesek, nagyobbak darabok, akkor ragasztani sem kell, hanem egyszerűen ráillesztjük és erősen megkötjük. Az egyszerű spárga is megteszi, de ha egy ünnepi alkalomra készül, netán ajándékba visszük, akkor egy szép selyemszalaggal emelhetjük a fényét. Ha kevés virág akad csak kezünk ügyébe, vagy szeretnénk valami egészen természetes alkotást, akkor gyűjtsünk egy csokorra való nyírfagallyat! Tél végén nem nehéz, a szél és a hó megtette a hatását, könnyedén szedhetünk egy kisebb csokornyit. Helyezzük az edénybe, tűzzünk közé 3-4 szál tulipánt, és várjuk a tavaszt!
A vaskosabb vagy izgalmas formájú kérgekből komoly kompozíciók készülhetnek. Ezekben hajtatott hagymás növények is helyet kaphatnak. Itt tényleg szárnyalhat a fantáziánk! A hagymát puha mohába érdemes csomagolni, így szépen fog virulni, a moha zöldje szép pontja lesz az alkotásunknak. Kerülhet bele kőrózsa, zuzmós ág, fedezzük fel, mi mindent rejt ilyenkor a kert, a rét!
Fotók: Halmos Monika @rozsakunyho
Ajánljuk még:
Mi a giccs a kertben?
A bodza őszi arcába bolondultam: ennivaló és dekorreceptek a fekete csodából
Nem minden töknek lesz arca, mégis gyönyörű dekor válik belőle
