2021 szépségtrendjei, amik miatt egyre jobban érezzük magunkat a bőrünkben

Szép

2021 szépségtrendjei, amik miatt egyre jobban érezzük magunkat a bőrünkben

A koronavírus-járvány hatására egyes iparágak szereplői egy lassabb, befogadóbb, zöldebb koncepció szerint kezdtek el működni. A szépségiparban olyan trendek jelentek meg (vagy váltak még hangsúlyosabbá), mint például a kortalan szépség, a blue beauty vagy a „skinimalizmus”. Nagyító alá tettük ezeket a fogalmakat és törekvéseket, hogy rájöjjünk, miért is olyan felkapottak manapság!

A szépség kortalan

A szépségmárkák és -kereskedők már a 2010-es évek végén jelentős lépéseket tettek az alulreprezentált közösségek irányába. 2019-ben például a Superdrug bejelentette, hogy csak olyan sminktermékeket forgalmaz a jövőben, amelyek legalább 20 különböző árnyalatban kaphatók, miután kiderült, hogy a fekete és az ázsiai nők kétharmada nem érzi úgy, hogy a high-street márkák kielégítik szépségigényeiket. A brandek képviselőinek az idő előrehaladtával rá kellett jönniük, hogy célcsoportjuk tagjai nem kizárólag fehérbőrű, fiatal nők.

A L’Oreal Paris kutatása alapján az 50 év feletti nők 40 százaléka „nem érzi magát láthatónak” a szépségmárkák reklámjaiban, termékpalettájában. Ez azonban úgy tűnik, változásban van, hiszen a márkák végre elkezdtek közvetlenül szólni az eddig a szépségiparban méltatlanul elhanyagolt X generáció (45 éves vagy annál idősebb) tagjaihoz. Az öregedésgátlás (anti-aging) koncepciója a természetesség, a kortalan szépség (ageless beauty) ideája felé fordul, amely már a L’Oreal Paris, a Clarins, a Trinny London, a Korres és a Boots No7 márkáknál is tetten érhető.

Helen Mirren 69 éves volt, amikor aláírta a szerződést a L’Oreal Paris-hoz, a Nars szintén a 60-as évei végén járó Charlotte Ramplingot választotta „arcának”, Jessica Lange pedig 65 évesen szerződött a Marc Jacobs Beauty-hoz. Sőt, a 99 éves amerikai üzletasszony, belsőépítész és divatikon, Iris Apfel is rendszeresen szerepel beauty kampányokban, illetve többek közt olyan márkákkal dolgozott együtt, mint a Glossier vagy a MAC Cosmetics. Témánk szempontjából talán a legbeszédesebb példa a Lancôme-é: a francia kozmetikai márka

kirúgta anno a negyvenes éveiben járó Isabella Rossellinit amiatt, mert az akkori elvárásokhoz képest állítólag túl öreg volt, nemrég viszont újra aláírt a 65 éves színész-modellel.

Környezetbarát megoldások és „blue beauty” a vizek védelmében

A szintetikus összetevők csökkentése vagy elhagyása, és az állatkísérletek mellőzése már egy ideje forró topik a szépségiparban, az utóbbi években viszont a fenntarthatóságot célzó törekvések még szélesebb skálája bontakozott ki. A L’Oréal elkötelezte magát a részben környezetbarát (azaz komposztálható vagy újrafelhasználható) csomagolás mellett, míg a brit Lush márka (más kisebb, független brandek mellett) úttörő szerepet játszik a csomagolásmentes mozgalomban, hiszen szilárd termékeikhez egyáltalán nem használnak csomagolóanyagokat.

Az úgynevezett „víz nélküli szépség” eszméje is a középpontba került: 2019-ben a L’Oréal 60 százalékkal, míg az Unilever 50 százalékkal csökkentette a termékenkénti vízfelhasználást. A Procter & Gamble Waterless néven dobott piacra szárazsamponokat és egyéb kiegészítő termékeket, amelyekkel – ahogy ők mondják – a hajmosás közbeni vízfogyasztás nullára mérséklése a céljuk. Ezzel együtt a szépségipar leggyakrabban használt összetevőjére még mindig óriási az igény. A vízhiány korunk legnagyobb környezeti problémája, így a „blue beauty”, melynek célja a víznélküli szépséginnovációk előre mozdítása, a következő években még inkább a szektor egyik kulcstémája lesz.

És egyre több olyan koncepcióra van szükség, mint a One Ocean Beauty, amely az Oceana nevű jótékonysági szervezethez köthető – az óceánok és a természetes vízkészletek védelmét célzó termékek piacának erősödése elengedhetetlen bolygónk jólétéhez, amiben egyébként a szépségipar is nagy szerepet játszhat.

A szépség és a mentális egészség összefüggései

A vegán szépségtrendek előretörése mellett a CBD piac is nagyobb, mint valaha – ezek is egy új, holisztikus megközelítés színrelépésének bizonyítékai. Ami a wellness-t illeti, a Google kimutatása szerint

az „öngondoskodás” kulcsszó keresései mintegy 100 százalékkal emelkedtek az elmúlt öt évben,

a mentális egészséggel kapcsolatos párbeszéd normalizálása pedig az elmúlt évtized egyik legnagyobb kulturális jelensége volt.

2020-ban – a járvány tetőzése alatt – a mentális egészség egyre nagyobb hangsúlyt kapott, különösen a millenniumi („szorongó generációnak” nevezett) korosztály és Z-generáció tagjai között (akik a kutatások alapján nagyobb valószínűséggel számolnak be a mentális egészséggel kapcsolatos problémákról).

A lelki egyensúly megteremtésében, az egészséges önkép kialakításában a szépségiparnak is nagy szerepe van. Erre végre a márkák is kezdenek ráébredni; gondoljunk csak a Revlon közelmúltbeli együttműködésére Adwoa Aboah modellel és aktivistával, valamint a Gurls Talk mentálhigiénés szervezettel! De a „Mindful Mani” koncepciója is jó példa lehet: az Egyesült Királyságból indult és a Treatwellhez köthető projekt lényege, hogy manikűrözés közben megnyugtató zenei aláfestés segíti a kikapcsolódást egy erre a célra létrehozott podcast csatorna révén. A 2019-es Mental Health Awareness Month-ben a platform több mint 20 millió embert ért el a világ nyolc országában.

Skinimalizmus – a minimalizmus térnyerése

Pár évvel ezelőtt ütötte fel a fejét a „skip-care” trend, amely Koreából (honnan máshonnan?) indult el hódító útjára. Egy minimalista megközelítésről van szó, melyben elhagyható a hagyományos, 10 lépéses szépségápolási rutin. A statisztikák rámutattak, hogy az utóbbi időkben sokan csökkentették az alkalmazott termékek számát a bőrápolás során, így leegyszerűsítve a folyamatot. Ezzel párhuzamosan

megérkezett az úgynevezett „bőrböjtölés” trendje is, amit kezdetben a japán Mirai Clinical márka népszerűsített.

Egyesek a slow beauty jegyében, a fenntarthatóság miatt döntöttek a minimalista szépségápolási rutin mellett, mások inkább a wellness miatt: a böjti étrend mintájára úgy gondolják, hogy ha kevesebb szépségterméket használnak, az segít a bőrük méregtelenítésében.

Akár lecsökkentjük a bőrápolás során használt kozmetikumokat, akár okos újításokat keresünk, a „skinimalista” megközelítés nem egyenlő azzal, hogy „félmunkát” végzünk. Érdemes többfunkciós vagy hibrid termékekhez nyúlni, olyanokhoz, mint például a Tandem Skincare kozmetikumai. Ezeket úgy tervezték, hogy leegyszerűsíthessük velük a bőrápolási rutinunkat, miközben a környezetterhelést is csökkentjük.

A jövőben a mesterséges intelligencia révén és folyamatosan változó trendek tükrében valószínűleg még inkább előtérbe kerülnek a személyre szabott megoldások és a környezetkímélő fejlesztések a szépségipar területén is.

forrás: ITT

Ajánljuk még: