Pszicho

5 legális módszer, amivel kiereszthetjük a gőzt

Azt hiszem, a legtöbb ismerős nyugodt és kiegyensúlyozott embernek lát engem. Néha túl nyugodtnak is gondolnak, olyannak, akinek fát lehet vágni a hátán, aki soha nem kapja fel a vizet. Szívesen mondanám azt, hogy igazuk van. De nincs. Csak mára tudom, hogy lehet kezelnem a feszültséget.

Sokszor ágaskodik fel bennem a harag, de én sokáig inkább elnyomtam magamban valós érzéseimet, hogy ezt a kedvező képet fenntartsam. Nem volt fogadókészség az én érzéseimre sokáig, így nem is vállaltam fel azokat. Az azonban egészen bizonyos, hogy a maga idejében meg nem élhető, elnyomott érzések rombolják az egészségünket, így én magam is elérkeztem egy olyan időszakba, ahol már őszintén felvállalom és elmondom, ki is mutatom az érzéseimet.

A feszültségeket se akarom feltétlenül magamba visszagyűrni, de keresem azokat a módszereket ahol a túl heves indulatokat, érzéseket szépen el lehet csatornázni. Anélkül, hogy azzal bolondot csinálnánk magunkból (bár azt is lehet néha, miért is ne?!), de leginkább, hogy ne ártsunk azzal másoknak. Mutatok néhány ilyen jó feszültségelvezető módszert:

Üvöltés

Van aki az üvöltésre esküszik. Az egyik ismerősöm például futás közben szokott üvöltés-terápiázni. Vagy akkor, ha bringával olyan szakaszra ér, ahol nem ijeszt meg senkit, amikor tiszta erőből, artikulálatlanul kiengedi a hangját. Hetente él ezzel a módszerrel és állítólag teljesen felüdül tőle a lelke. Amióta gyakorolja, azóta jobban alszik, és nyugodtabb – még a párkapcsolata is.

Apropó… futás

Egészen pontosan a sprint az, ami gyorsan és hatékonyan kiereszti a gőzt. Vagyis, ha amúgy is szeretünk futócipőbe bújni és bevállalni kisebb-nagyobb távokat, akkor ragadjuk meg a lehetőséget arra, hogy egy-két kilométer után iramodjunk meg, akár egy nyúl, vagy mintha puskából lőttek volna ki minket. Nekem segít – de számolni kell a közben-utána jelentkező pulzusszám-emelkedéssel, vagyis csak az gyakorolja, akinek ez nem gond és akinek az egészségi állapota megengedi.

Nevetés, avagy a hahota terápia

Hahotajógának is nevezik ezt a módszert, és aki gyakorolja, állítja, hogy 10 perc hahota felér fél óra intenzív futással. Remekül oldja a stresszt. Egy indiai orvos fejlesztette ki a kilencvenes évek közepén ezt a gondolatoktól független csoportos nevetési technikát (igen, csoportban hatékony nagyon) és a beszámolók alapján szó szerint felszabadító erejű. Csak nyerhetünk vele, ha kipróbáljuk, mert egy igen aktív meditáció is zajlik közben, és a korlátok nélküli hahota a két agyfélteke közötti kapcsolódást is erősíti, miközben legálisan engedhetjük ki magunkból a felgyűlt stresszt.

Tánc

Ezt én is gyakorlom, és még véletlenül se arról van szó, hogy valami visszafogott társastánctanfolyamon lépegetek. Dehogy. Rendszerint Madonnát nyomok be a telefonomon, és fülhallgatóval, hogy szó szerint üvöltsön a fülembe a zene, úgy tombolok. Igen, ezt nehéz lenne illedelmes és szigorú koreográfiával megálmodott táncnak nevezni. Az bizony fékevesztett tombolás legalább egy fél órán keresztül. Ha azt mondom, hogy utána olyan vagyok, mint aki újjászületett, azzal nem mondtam el semmit a „tánc” teljes szervezetre gyakorolt pozitív hatásról. Amikor megsértenek, ha rossz napom volt, vagy pocsék hetem, akkor számomra ez a legközvetlenebb és legépítőbb feszültségoldó sport. Javaslom menopauzával kínlódó sorstársaimnak is, mert garantáltan elnyomja a hőhullámokat.

Boksz

Gyengélkedő gerincem okán még nem próbáltam ki, illetve keresem azt az edzőt-lehetőséget, aki ebben szakszerűen a segítségemre lenne, mert azért a táncos tombolás mellett engem vonz a bokszzsák. A püfölés. Mások beszámolóiból pedig tudom, hogy heti egy-két alkalom már sokat tesz azért, hogy a mindennapos stressz elvezetésre kerüljön. És nem, nem kell azoknak az arcát a bokszzsákra vizionálni, akik bántottak minket. Megszemélyesítés nélkül is nagyon hatásos – remek feszültségelvezető módszer, amely az indulatok kezelésében is segít.

Nyitókép: Priscilla Du PreezUnsplash

Ajánljuk még:

Miért fontos a képességfejlesztés a mindennapi stressz kezeléséhez?

A modern életvitel és az állandó elvárások egyre több embernél okoznak tartós stresszt és szorongást. Reprezentatív nemzetközi felmérések szerint a lakosság 12,6-17,2%-át érintik szorongásos kórképek, Magyarországon pedig ez az arány még ennél is magasabb, közel 18 százalékra tehető. Mindenki érezte már azt a nyomást, amikor úgy tűnik, nem tud lépést tartani a mindennapi kihívásokkal, és a stressz lassan átveszi az irányítást az élete felett. A stressz és szorongás természetes válaszok a mindennapi élet során felmerülő nehézségekre, ám ha kezeletlenül maradnak, komoly testi és lelki problémákat okozhatnak. Fáradtság, alvászavarok, pánikrohamok – ezek mind figyelmeztető jelek lehetnek, amelyek azt mutatják, hogy változtatni kell.