Veszélyes fények és lángok a házban: beszéljünk az égési sérülésekről!

A nyár mellett a tél az az évszak, amikor megszaporodnak az égési sérüléssel járó balesetek, ráadásul védtelen gyerekek is gyakrabban érintettek ebben a problémában.

Az otthonunkban megannyi eszköz okozhat sérülést, lehet szó egy gyertya nyílt lángjáról, egy forró tárgyról, például a kályháról, egy lábas forrásban lévő vízről vagy annak gőzéről, esetleg rántott húsokra váró olajról. A háztartásban bármi előfordulhat, télen, karácsony környékén azonban megszaporodnak az égési sérülések: veszélyes égősorok, gyertyák vesznek sokunkat körül, és rendszerint a konyhában is nagyobb a sürgés-forgás, mint általában.

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, milyen égési sérülések fordulhatnak elő és azok ellátását hogyan lehet otthon megoldani, vagy ha nagyon súlyos a sérülés, az egészségügyi beavatkozás előtt megkezdeni az égési seb ellátását.

Alapok az égési sérülésekről:

Az égési sérüléseket a köznyelv három csoportba sorolja, s ezt a kategorizálást illik ismerni, hogy tudjuk, sérülés esetén mire számíthatunk!

1. Enyhe égési sérülés: ilyenkor a bőr enyhén megpirul, kivörösödik, megduzzad, nagy fájdalommal jár. Otthoni keretek között kezelhető.

2. Közepesen súlyos égési sérülés: ebben az esetben a bőr mélyebb rétegeit is érinti a baleset, hólyagok keletkeznek, alattuk folyadék gyűlik. Természetesen szintén fájdalmas állapot. Indokolt lehet az orvos felkeresése, de nem minden esetben szükségszerű.

3. Durva égési sérülés: ilyen esetben a hólyagok felszakadnak, a sérülés mélyre hatoló és amennyiben nagy kiterjedésű a sebesülés, már életet veszélyeztető lehet. Mindenképpen kórházi kezelést igényel egy ilyen sérülést szerzett illető!

Az orvos szerint

Az egészségügyi szakemberek a köznyelvi besorolásnál szűkebb csoportokba osztják az érintetteket.

Számukra a sérülés súlyosságának meghatározó tényezője az is, hogy

• milyen módon sérült a beteg? (pl. forrázás, kontakt égés, lángégés, elektromos égés, stb.)
• mekkora a sérülés kiterjedése, vagyis a testfelszín hány százalékát érinti?
• mennyire mély a sérülés?
• történt-e légúti égés?
• milyen korú az érintett?
• vannak-e társsérülések, és ha igen, milyenek?
• van-e a betegnek kísérő betegsége?
• milyen a beteg általános állapota?

Az égési sérüléseket mélység szerint két nagy csoportba osztja az egészségügy: felületes és mély égésről beszélnek. Ez nagyban befolyásolja az esetleges kezelést. Mindkét sérülési módnak további két súlyossági fokozata van.

Felületes égés:

1. Elsőfokú felületes égés: csak a hámréteg érintett (pl. napégés) ilyenkor fájdalmas bőrpír lép fel, de nincs hólyagképződés
2. Másodfokú felületes égés: az irha felületes rétege is érintett, ebben az esetben várható hólyagképződés és vérbő, rózsaszín, nedves, fájdalmas sebalap keletkezik

Mély égés:

1. Elsőfokú mély égés: ebben az esetben az irha mély rétege is érintett, van hólyagképződés, és a sebalap fehéres, foltos márványozott, haragos-vörös, szárazabb, kevésbé érzékeny
2. Másodfokú mély égés: ilyenkor már a teljes bőr elhal, a bőr alatti mélyebb szövetek is érintettek, ilyenkor fájdalmatlan, fehér, gyöngyházfényű vagy feketésszürke sebalap keletkezik, ami arra utal, hogy elszenesednek a szövetek.

A „legégetőbb” kérdés: mi a teendő?

Bármi is az ok, ha megtörtént a baj, három dologra feltétlenül szükség van: fájdalomcsillapításra, az érintett ruházat eltávolítására, hűtésre és esetleges sebfedésre.

Fájdalomcsillapítás: azonnal kezdjük el, a megszokott tablettákkal. Fontos, hogy ha gyerek van a háztartásban, minden esetben legyen otthon neki (is) adható gyógyszer!

Ruha eltávolítása: Az érintett ruházatot el kell távolítani, kivéve a ráégett műszálas ruhát, mert azt nem szabad óvatlanul letépni, a műszálas holmik eltávolítását az égési centrumban megfelelő fájdalomcsillapítás és altatás mellett a szakemberek elvégzik. Ebben az esetben is szükséges a mielőbbi hűtést, fájdalomcsillapítást és steril sebfedés. Pont úgy kell eljárni, mintha nem ragadt volna bele az égett bőrbe a ruha.

Hűtés: mihamarabb meg kell kezdeni a hűtést folyó hideg (12-15°C-os) csapvízzel, amit nem elég egy-két percig, minimum 15-20 percig kell a hűtést intenzíven folytatni. Nem elég a vizes borogatás, és az állott vízbe mártogatás is kevés!

A bőr nagyon jó hő-átadó képességgel rendelkezik – égési sérülésnél pedig mindig befelé, a bőr belseje felé hatol a hő,

így elengedhetetlen az azonnali beavatkozás – minél előbb meg kell kezdeni a sérült rész hűtését.

Minél előbb elkezdjük és minél tovább segítjük a bőr lehűlését, annál hatékonyabb az elsősegély, annál valószínűbb a súlyos szövődmények elkerülése.

Sebfedés: a hűtés után még véletlenül se tekerjük be szorosan a sebet! Steril, laza fedőkötéssel kell gondoskodni a sérülés higiéniájáról.

Speciális égési területek is előfordulhatnak

• Megtörténhet, hogy a gyermek szeme sérül, mert olaj vagy forró víz fröccsen a szembe, például illatolajos párologtató fölé hajol, vagy forró illatolaj fröccsen rá. Ilyenkor a hűtés és fájdalomcsillapítás mellett azonnali szemészeti orvosi ellátásra van szükség, ha az arca is sérül, akkor gyermek valószínűleg égési centrumba kerül. Mindenképp mentőt kell hívni hozzá, ahol a mentésirányítás dönt a továbbiakról.

• Olyan is előfordulhat, hogy a gyermek nyelve vagy torka sérül, mert például lobogó „forrócsokiba” kortyol – ugyan ritkábban okoz igazán mély égési sérülést a nyálkahártyán az ilyen óvatlanság, ennek ellenére fül-orr-gégészeti vizsgálatra van szükség.

•  Ha forró füstöt lélegzett be valaki, a sérülés súlyosságától, és a tünetek súlyosságától függően hívjunk mentőt, ugyanis felmerülhet a légúti égés gyanúja. Ennek tünete lehet például a rekedtség, beszédképtelenség, hólyagok a szájban, öntudatvesztés

Mivel NE kezeljük a sebet?

Még véletlenül se jusson eszünkbe népi gyógymódokhoz fordulni. Se tejföl, se joghurt, se zöldségek, se növények, se különféle porok ne kerüljenek a sebre. Mivel ezek nem steril anyagok, sebbe kerülésük növelik az égési sérülés elfertőződésének és ezáltal elmélyülésének kockázatát.

Ellenben legyünk felkészültek: szerezzünk be a patikákban (és drogériákban) az I. fokú égési sérülésekre (például napégésre ajánlott) készítményt. Ezeket használhatjuk, míg nem durván hólyagos a bőr. Felhólyagosodott, hámfosztott égési sérülésekre pedig a szintén gyógyszertárakban beszerezhető égett bőr steril sebfedésére kifejlesztett „Water-jel” nevű hűtő-fertőtlenítő zselés kötést ajánlják a szakemberek. Ha ilyen nincs otthon, akkor steril gézlapot vagy akár sima folpackot használjunk a seb fedésére – fontos: nem betekerésére, csak fedésre alkalmazzuk, míg segítséghez jutunk.

A megelőzés a legjobb ellátás!

A gyermekkori égési sérülések leggyakrabban otthon történnek, a háztartási balesetek a leggyakoribbak. Például konyhai sütés-főzés, esetleg a már említett forró italok, ételek fogyasztása, vagy fürdetés, forró háztartási gépek, berendezések, elektromos vezetékek kapcsán következik be. Akár egy zárlatos izzósor is okozhat áramütést és abból következő maradandó égési sérüléseket. A gyerekek megóvása szülői felelősség kérdése, akár ünnepi időszakról, akár hétköznapokról van szó, arra kell törekednünk, hogy a gyerekek a lehető legnagyobb biztonságban legyenek. Nagyon fontos szempont ez az égési sérüléseknél, mert ezek gyakran járnak együtt súlyos és tartós egészségkárosodással.

Soha ne hagyjunk kisgyereket egyedül olyan helyiségben, ahol nyílt láng van, sőt kisállatot se, mert akár egy cica vagy kutya is eldöntheti az égő gyertyát, vagy azt hisszük, a függöny messze van, de a gyerek vagy egy állat közelebb húzza a nyílt lánghoz azt. Gyufát, gyertya-, kandallógyújtót se hagyjunk elöl soha, mert amit ki lehet próbálni, azt ki is próbálnak a gyerekek. A tűz, a fények mindig is vonzzák őket, és nem mindig elég a figyelmeztetés, hiába bízunk a kicsikben, hiába ígérik meg, hogy nem nyúlnak ahhoz, ami tilos, előfordulhat, hogy túl erős a kíváncsiság. Inkább ne adjunk lehetőséget annak, hogy baj történjen.

A csillagszóróval is hasonló a helyzet, ne higgyük azt, hogy a gyorsan elhamvadó szikrák nem okozhatnak bajt. Okozhatnak, a legkisebb szikrából is lehet akkora tűz, ami veszélybe sodorja a gyerekeket, és azt is tudjuk, hogy egy apró hólyag is el tudja rontani az ünnepet.

Vigyázzunk rájuk, vigyázzunk egymásra!