Mielőtt bármiféle szerszámot kapnánk a kezünkbe, álljunk meg egy pillanatra, és nézzük meg, mi is az a talaj, amit szántani, kapálni, sarabolni, ásni, boronálni, gyommentesíteni tervezünk a következő hetekben, hónapokban! Könnyen lehet, hogy valakinek már pusztán az előbbi felsorolástól elkezd fájni a dereka, s minden tagjában érezni kezdi a földdel való fáradtságos törődést…
„Használd, mire az való!” – idézem ismét a régi mondást, amely nem csupán a növényekre, állatokra értelmezhető, de vonatkoztathatjuk akár a termőtalajra is!
A növényi társulások egymásutáni, fokozatos fejlődését idegen szóval szukcessziónak nevezzük: a kaszáló felhagyását követően például előbb-utóbb megjelennek rajta a bokros cserjék, majd kisebb-nagyobb facsoportok, amelyek később erdővé záródnak. A Kárpát-medence területének jelentős részén az erdők tekinthetők zárótársulásnak, melyek tovább már nem alakulnak. A jelenlegi gazdálkodási területek igen nagy része korábbi erdőterületeken található, ahol a fás állomány letermelését, kiirtását követően szántóföldeket, kertgazdaságokat alakítottak ki.
Fotó: Unsplash
A kiskertünkben található talaj helyes művelése, a benne zajló folyamatok megértése érdekében röviden nézzük meg, milyen jellemzői, rétegei vannak egy olyan talajnak, amelyet egy zárótársulásként definiált erdő alatt találhatunk – haladjunk fentről lefelé! Legfelül minden esetben ott találjuk a lehullott leveleket, vagy azok különböző mértékben lebontott maradékait. Ezt a felaprózott növényi részekből álló réteget korhanynak nevezzük. Bár ez a réteg mindössze néhány centiméter vastag, jelentősége mégis óriási: védi az alatta lévő rétegeket a kiszáradástól, a víz és a szél pusztító erejétől. A fentről érkező szerves anyag itt kezd lebomlani, átalakulni, hogy aztán később a talajban vagy a talaj fölött élő különféle élőlények felhasználhassák. A következő szinteket a talajtani besorolás szerint fentről lefelé haladva A és B betűkkel szokás jelölni. Ezekben zajlanak a különféle talajképződési folyamatok: míg felülről a szerves anyagok érkeznek, a C-vel jelölt talajképző alapkőzet irányából a szervetlen anyagok juthatnak felfelé.
A talaj nem pusztán szilárd részecskék, víz és levegő keveréke!
Egy igazán jó talajban egy hektárra vetítve akár 35-40 tonnányi (!) összsúllyal bíró élő szervezetet is találhatunk! Ebben a vakondoktól a gilisztákon keresztül a legapróbb baktériumok is beleértendők, mindenki számít!
Egyetlen kiskanálnyi talajban átlagosan több baktériumot találhatunk, mint amennyi ember ma jelenleg él a földünkön!
A növények közreműködése mellett ez az élő közösség is felelős azért, hogy a szervetlen anyagokból álló közeg hosszú évtizedek, vagy akár évszázadok során éltető anyafölddé változhasson.
Fotó: Pixabay
Bizonyos számítások szerint egy centiméter humuszos réteg kialakulásához mintegy 200 évre van szükség. Nem megfelelő talajművelés esetén ezt a kiszáradt, elaprózódott legfelső vékony réteget akár egy nagyobb szél is könnyen elfújja. A porviharok okozta közvetlen károk mellett a talaj termőképességének, termékenységének csökkenése is komoly veszteséget okozhat!
A termelésbe vont talajok termőképességének fenntartását a régiségben általában szerves trágyával segítették. Az állattartás háttérbe szorulása, valamint az intenzív mezőgazdasági rendszerek kialakulásával párhuzamosan egyre nagyobb teret kaptak a különféle műtrágyák, melyekkel sok esetben a helytelen talajművelés okozta termékenység csökkenést próbálták ellentételezni. A talaj azonban jóval több, mint a növények termő vagy támasztó közege.
Egészséges élelmiszer csak egészséges talajon terem, a mértékletesség elvét ez esetben is figyelembe kell venni!
Fotó: Pixabay
Hogyan is kapcsolódik mindez az otthoni kertemhez?
Minél jobban tudjuk a kiskertünket a természetes rendszerekhez hasonlóvá tenni, annál könnyebb dolgunk lesz a fenntartás során.
A természet ősszel a lehulló levelekkel, elszáradó lágyszárú növényekkel betakarja a földet. Ez a takaró következő év tavaszára ideálisan korhadt táptalajjá alakul, melyben a kicsiny növényi magvak könnyebben és nagyobb sikerrel fejlődhetnek. A korhany példáján okulva az ágyásainkat érdemes folyamatos takarással tartani. A „takaró” ez esetben lehet a lekaszált szálas fű (az apróra mulcsozott könnyen tömörödött, nemez-szerű réteget alkothat), mulcsos kertművelés esetén 24 órás, szalmával kevert istállótrágya vagy egyéb anyagok. Az ágyásokat takaró réteg védi az alatta található talajt a kiszáradástól, így a szél által okozott kifúvástól, valamint a gyomok fejlődését is hátráltatja.
A növények magvait csak jó földbe érdemes vetni.
Amennyiben kertünket nem mélymulcsos módon műveljük, a vetőágyásokat ásóval vagy kapával tudjuk kialakítani. Ez esetben is érdemes odafigyelni, hogy a talajt csak a legszükségesebb mélységben bolygassuk, hogy a benne zajló, a termesztést támogató természetes folyamatok minél kisebb mértékben sérüljenek.
Amennyiben nem áll rendelkezésünkre szerves trágya, talajainkat komposzttal is keverhetjük.
A kertünk egy félreeső részén már akár egy négyzetméteren is könnyen kialakíthatunk olyan komposztáló keretet, melybe minden szerves, lebomló növényi anyagot összegyűjthetünk. A hónapok, évek során felgyűlt anyag tápanyagokban gazdag humusszá alakul, amely kiváló adaléka lehet kertünk ágyásainak, gyümölcsfáink ültetőgödreinek is!
Fotó: Pixabay
A talajjal kapcsolatban megfogalmazott gondolatokat akkor is érdemes szem előtt tartani, ha a kertészkedésre mindössze egy kicsinyke udvar, vagy akár csak egy erkély áll rendelkezésünkre. Egy kedves, dekoratív magaságyás, balkonláda még ezeken a kicsi helyeken is viszonylag könnyen kialakítható, elhelyezhető. Az ágyások feltöltését kizárólag tiszta helyről származó talajjal, virágfölddel végezzük!
Mit hová vessünk?
Ezt a kérdést Gyulai Iván gömörszőlősi ökogazdálkodó igen egyszerűen és lényegre törően válaszolja meg: levélzöldségeket (sóska, spenót, stb.) árnyékba, gyökérzöldségeket (krumpli, csicsóka, stb.) félárnyékba, mindazt pedig, melynek föld feletti részét fogyasztjuk (paradicsom, paprika, stb.) a naposabb részekre! Ez a felosztás a növények életjellemzőin alapul, amely könnyen párhuzamba hozható a már sokat említett „Használd mire az való!” alapelvvel.
Gyümölcsöző tavaszt mindenkinek!
További cikkek a témában:
A FÖLD, A KERT, A GAZDASÁG – ÉS NEKED MI AD BIZTONSÁGOT A VÁLSÁGOS IDŐKBEN?
NAGYON ZÖLD, EGÉSZSÉGES ÉS A LELKEDNEK IS JÓ – KERTGONDOZÁS (KICSI) KERTTULAJDONOSOKNAK
AKI VIDÉKEN NŐ FEL, BELENŐ A KERTÉSZNADRÁGBA?
Heti kerti teendőink: itt az oltás, metszés, szemzés ideje!
