Mielőtt bármiféle szerszámot kapnánk a kezünkbe, álljunk meg egy pillanatra, és nézzük meg, mi is az a talaj, amit szántani, kapálni, sarabolni, ásni, boronálni, gyommentesíteni tervezünk a következő hetekben, hónapokban! Könnyen lehet, hogy valakinek már pusztán az előbbi felsorolástól elkezd fájni a dereka, s minden tagjában érezni kezdi a földdel való fáradtságos törődést…
„Használd, mire az való!” – idézem ismét a régi mondást, amely nem csupán a növényekre, állatokra értelmezhető, de vonatkoztathatjuk akár a termőtalajra is!
A növényi társulások egymásutáni, fokozatos fejlődését idegen szóval szukcessziónak nevezzük: a kaszáló felhagyását követően például előbb-utóbb megjelennek rajta a bokros cserjék, majd kisebb-nagyobb facsoportok, amelyek később erdővé záródnak. A Kárpát-medence területének jelentős részén az erdők tekinthetők zárótársulásnak, melyek tovább már nem alakulnak. A jelenlegi gazdálkodási területek igen nagy része korábbi erdőterületeken található, ahol a fás állomány letermelését, kiirtását követően szántóföldeket, kertgazdaságokat alakítottak ki.
A kiskertünkben található talaj helyes művelése, a benne zajló folyamatok megértése érdekében röviden nézzük meg, milyen jellemzői, rétegei vannak egy olyan talajnak, amelyet egy zárótársulásként definiált erdő alatt találhatunk – haladjunk fentről lefelé! Legfelül minden esetben ott találjuk a lehullott leveleket, vagy azok különböző mértékben lebontott maradékait. Ezt a felaprózott növényi részekből álló réteget korhanynak nevezzük. Bár ez a réteg mindössze néhány centiméter vastag, jelentősége mégis óriási: védi az alatta lévő rétegeket a kiszáradástól, a víz és a szél pusztító erejétől. A fentről érkező szerves anyag itt kezd lebomlani, átalakulni, hogy aztán később a talajban vagy a talaj fölött élő különféle élőlények felhasználhassák. A következő szinteket a talajtani besorolás szerint fentről lefelé haladva A és B betűkkel szokás jelölni. Ezekben zajlanak a különféle talajképződési folyamatok: míg felülről a szerves anyagok érkeznek, a C-vel jelölt talajképző alapkőzet irányából a szervetlen anyagok juthatnak felfelé.
A talaj nem pusztán szilárd részecskék, víz és levegő keveréke!
Egy igazán jó talajban egy hektárra vetítve akár 35-40 tonnányi (!) összsúllyal bíró élő szervezetet is találhatunk! Ebben a vakondoktól a gilisztákon keresztül a legapróbb baktériumok is beleértendők, mindenki számít!
Egyetlen kiskanálnyi talajban átlagosan több baktériumot találhatunk, mint amennyi ember ma jelenleg él a földünkön!
A növények közreműködése mellett ez az élő közösség is felelős azért, hogy a szervetlen anyagokból álló közeg hosszú évtizedek, vagy akár évszázadok során éltető anyafölddé változhasson.
Bizonyos számítások szerint egy centiméter humuszos réteg kialakulásához mintegy 200 évre van szükség. Nem megfelelő talajművelés esetén ezt a kiszáradt, elaprózódott legfelső vékony réteget akár egy nagyobb szél is könnyen elfújja. A porviharok okozta közvetlen károk mellett a talaj termőképességének, termékenységének csökkenése is komoly veszteséget okozhat!
A termelésbe vont talajok termőképességének fenntartását a régiségben általában szerves trágyával segítették. Az állattartás háttérbe szorulása, valamint az intenzív mezőgazdasági rendszerek kialakulásával párhuzamosan egyre nagyobb teret kaptak a különféle műtrágyák, melyekkel sok esetben a helytelen talajművelés okozta termékenység csökkenést próbálták ellentételezni. A talaj azonban jóval több, mint a növények termő vagy támasztó közege.
Egészséges élelmiszer csak egészséges talajon terem, a mértékletesség elvét ez esetben is figyelembe kell venni!
Hogyan is kapcsolódik mindez az otthoni kertemhez?
Minél jobban tudjuk a kiskertünket a természetes rendszerekhez hasonlóvá tenni, annál könnyebb dolgunk lesz a fenntartás során.
A természet ősszel a lehulló levelekkel, elszáradó lágyszárú növényekkel betakarja a földet. Ez a takaró következő év tavaszára ideálisan korhadt táptalajjá alakul, melyben a kicsiny növényi magvak könnyebben és nagyobb sikerrel fejlődhetnek. A korhany példáján okulva az ágyásainkat érdemes folyamatos takarással tartani. A „takaró” ez esetben lehet a lekaszált szálas fű (az apróra mulcsozott könnyen tömörödött, nemez-szerű réteget alkothat), mulcsos kertművelés esetén 24 órás, szalmával kevert istállótrágya vagy egyéb anyagok. Az ágyásokat takaró réteg védi az alatta található talajt a kiszáradástól, így a szél által okozott kifúvástól, valamint a gyomok fejlődését is hátráltatja.
A növények magvait csak jó földbe érdemes vetni.
Amennyiben kertünket nem mélymulcsos módon műveljük, a vetőágyásokat ásóval vagy kapával tudjuk kialakítani. Ez esetben is érdemes odafigyelni, hogy a talajt csak a legszükségesebb mélységben bolygassuk, hogy a benne zajló, a termesztést támogató természetes folyamatok minél kisebb mértékben sérüljenek.
Amennyiben nem áll rendelkezésünkre szerves trágya, talajainkat komposzttal is keverhetjük.
A kertünk egy félreeső részén már akár egy négyzetméteren is könnyen kialakíthatunk olyan komposztáló keretet, melybe minden szerves, lebomló növényi anyagot összegyűjthetünk. A hónapok, évek során felgyűlt anyag tápanyagokban gazdag humusszá alakul, amely kiváló adaléka lehet kertünk ágyásainak, gyümölcsfáink ültetőgödreinek is!
A talajjal kapcsolatban megfogalmazott gondolatokat akkor is érdemes szem előtt tartani, ha a kertészkedésre mindössze egy kicsinyke udvar, vagy akár csak egy erkély áll rendelkezésünkre. Egy kedves, dekoratív magaságyás, balkonláda még ezeken a kicsi helyeken is viszonylag könnyen kialakítható, elhelyezhető. Az ágyások feltöltését kizárólag tiszta helyről származó talajjal, virágfölddel végezzük!
Mit hová vessünk?
Ezt a kérdést Gyulai Iván gömörszőlősi ökogazdálkodó igen egyszerűen és lényegre törően válaszolja meg: levélzöldségeket (sóska, spenót, stb.) árnyékba, gyökérzöldségeket (krumpli, csicsóka, stb.) félárnyékba, mindazt pedig, melynek föld feletti részét fogyasztjuk (paradicsom, paprika, stb.) a naposabb részekre! Ez a felosztás a növények életjellemzőin alapul, amely könnyen párhuzamba hozható a már sokat említett „Használd mire az való!” alapelvvel.
Gyümölcsöző tavaszt mindenkinek!
További cikkek a témában:
A FÖLD, A KERT, A GAZDASÁG – ÉS NEKED MI AD BIZTONSÁGOT A VÁLSÁGOS IDŐKBEN?
NAGYON ZÖLD, EGÉSZSÉGES ÉS A LELKEDNEK IS JÓ – KERTGONDOZÁS (KICSI) KERTTULAJDONOSOKNAK
AKI VIDÉKEN NŐ FEL, BELENŐ A KERTÉSZNADRÁGBA?
Heti kerti teendőink: itt az oltás, metszés, szemzés ideje!
