Az elmúlt években egyértelművé vált, hogy a jelenlegi gazdasági rendszerünk mekkora károkat okoz az élővilágban, nyereségközpontúsága nem fenntartható hosszútávon, most pedig félő, hogy az is kiderül, mennyire nem ad számunkra, a fenntartói számára stabilitást és biztonságot. Láthattuk, hogy a pánik hatására hogyan fogynak a készletek, az áruforgalom lehetséges korlátozásai, vagy csupán egy esetleges tartós áramszünet pedig végképp kaotikus állapotokat teremtene.
És még csak a jelen napjairól beszéltünk, nem számolva egy kevésbé optimista jövőképpel.
Hiszen mi lesz, ha ismét gazdasági és pénzpiaci válság kíséri a járvány által megbolygatott „rendet”? Hiába lesznek a boltok feltöltve áruval, ha az emberek sokasága veszíti el munkahelyét és jövedelmét. A magam részéről remélem, hogy nem a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, de hogy az eddigi rendszer, és az általa adott biztonságérzet sérülni fog, az nagyon valószínű. Hogyan lépjünk előre?
Akinek van lehetősége, az próbálja megtermelni magának és családjának az alapvető élelmiszer-alapanyagok egy részét. Akinek nincs, az keresse a lehetőséget, vagy csatlakozzon olyan közösségekhez, akik megtermelik helyette. A 2008-as válság nagy tanulsága volt számomra, hogy mai életvitelünk mellett nem lehetünk önellátók, legfeljebb önámítók. Akkor sokan mindent feladva költöztek vidékre, és csöppentek egy sokkal nehezebb helyzetbe, mint amit korábban elterveztek. Lépéseket viszont tehetünk, és lépésenként haladva a természet felé, egész szép eredményeket érhetünk el, amelyek által önmagunk is egy belső fejlődésen megyünk át.
Az első lépés a kert. Ehhez azonban föld kell. Legalább egy udvarnyi. Akinek ez nincs meg, számára a kezdet lehet az ablakpárkány vagy a balkon. Nagyon jó balkonkert ötletek vannak, és az efféle mini-kertekkel is lépünk egyet előre, mert megtanuljunk, hogyan hozzunk létre valami élőt, hogyan ápoljuk, miként fogadjuk el a veszteséget és a kudarcot. Ez egy rendkívül fontos része a folyamatnak és még
talán szerencsésebb is egy balkonkertben megtanulni, mint rögtön egy 50-100 négyzetméteres kertben.
Ugyanis a legtöbben most innen kell, hogy kezdjék a tanulást.
Akinek van egy füves udvara, könnyen kialakíthat pár ágyást, magaságyást és oda fűszernövényeket telepíthet, pár tő paprikát, paradicsomot, és már idén elkezdheti a tapasztalatgyűjtést. Aki pedig már most is rendelkezik kerttel, annak érdemes lehet olyan módszereket kipróbálnia, melyek jelentősen megkönnyíthetik a munkát.
Sokaknak a kertművelésről dédszüleink jutnak eszükbe, amint egy megsárgult fényképen kapálnak a végtelen határban. Másoknak saját emlékeik, ahogy nap nap után szedték a gyomot a kertből, hajladoztak, izzadtak a napon. Érdemes egy kicsit eltávolodnunk ettől a képtől és a hagyományos szemlélettől. Nem az a cél, hogy aki eddig egy multinak robotolt, az mostantól robotolhasson még a kertben is.
Épp fordítva, a kertre érdemes úgy tekinteni, mint az apró örömök forrására.
Ezért érdemes olyan kicsiben kezdeni, amiben valóban jólesik naponta pár percet eltölteni, megállni mellette egy csésze teával, kávéval, és gyönyörködni munkánk gyümölcsében. Itt kell a tanulást kezdeni, illetve olyan embereknél, gazdáknál, akik szép eredményeket értek el a maguk szakterületén. Mert a gazdálkodás is tudomány ám! És a jó szakemberek nagyon szívesen segítenek a komolyan érdeklődő, elkötelezett tanítványoknak. Az egészséges élelem, valamint a szabadban töltött idő mellett a legjobb hozadékai egy efféle tevékenységnek éppen az emberi kapcsolatok lehetnek. Bárhogy is lesz, ha így indulunk, veszíteni nem fogunk semmit.
További cikkek, amik érdekelhetnek:
A TELJES BEZÁRKÓZÁS HELYETT KI AZ UDVARRA! ÍME AZ ELSŐ KERTI FELADATOK
TÉNYLEG ELTŰNHET A TOKAJI BOR? – MEGBESZÉLTÜK EGY-EGY POHÁRKA MELLETT
NAGYON ZÖLD, EGÉSZSÉGES ÉS A LELKEDNEK IS JÓ – KERTGONDOZÁS (KICSI) KERTTULAJDONOSOKNAK
