Íme az első kerti feladatok tavasszal

Kert

Íme az első kerti feladatok tavasszal

A tél nyugodtabb, befelé figyelő hónapjait követően tavasszal egyik napról a másikra igencsak megszaporodnak a kerti feladatok. Bár az esetleg jól megtervezett „dolognaptár” feladatlistáját egy késői fagy vagy egy hosszabb esős időszak könnyen összekuszálhatja, aggodalomra semmi ok: a kellő odafigyeléssel és szorgalommal végzett munka előbb-utóbb egészen biztosan eredményre vezet.  Vegyük sorra, mik azok a legfontosabb kerti munkák, melyeket a jó termés érdekében tavasszal mindenképpen érdemes elvégeznünk!

1. Kerti feladatok: javítások

Amennyiben a tél során nem tettük meg, a nagyobb hajtások megjelenése előtt még mindig van egy kevés időnk a különféle keret- és támrendszerek átvizsgálására, a tél során esetleg bekövetkezett sérülések javítására. A futó vagy támogatásra szoruló zöldségek támrendszereit javasolt keleti tájolással oly módon kialakítani, hogy azokat a kelő Nap már korán reggeltől megvilágítsa, ugyanakkor a pusztítóan erős déli és nyugati napsütés már ne vagy csak súrolva érje a rájuk futtatott növényeket. Ily módon sok égési, perzselési sérülést elkerülhetünk.

2. oltóvesszők gyűjtése

Ha nem gyűjtöttük be a kívánt oltóvesszőket, tavasz legelején, mielőtt a nedvkeringés ismét intenzíven beindulna, még sietve levághatjuk őket. Március 25. nem véletlenül Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, a régiségben ebben az időben kezdték vad alanyra oltani a téli fagy idején szedett nemes oltóvesszőket. Szerencsére ma már egyre többen kezdenek újból ezekkel a régi technikákkal foglalkozni, így akinek oltás és szemzés terén még nincsen kellő tapasztalata, ebben az időszakban számos oltó- és szemző bemutató és gyakorló programon vehet részt.

3. Metszés (ha muszáj)

Amennyiben valamilyen okból feltétlenül szükséges, és még nem végeztünk a gyümölcsfák metszésével, a nedvkeringés előtt ezt is hamar elvégezhetjük. 

A metszéssel csak óvatosan:

kizárólag abban az esetben javasolt végezni, amennyiben feltétlenül szükség van rá, akkor is éles, fertőtlenített eszközökkel. Csak azért, „mert így szokták”, nem kell nekilátni gyümölcsfáink csonkolásának… Kassai Lajos mondása, miszerint „Tartsd a jószágot természete szerint”, a gyümölcsfákra is értelmezhető. Otthoni, kiskerti körülmények között inkább káros, mint hasznos az (egyébként is számos problémát felvető) intenzív gazdálkodás technikáit és módszereit alkalmazni. A gyümölcsfajok eredeti élőhelyét, életmódját megfigyelve a saját kertünkbe ültetett növényeket is sikerrel gondozhatjuk, nevelhetjük.

A gyermekneveléshez hasonlóan, ha mindent meg akarunk adni a gyümölcsfáinknak, a túlzott óvás és féltés előbb-utóbb könnyen a kárunkra válhat. Ha egy gyümölcsfát művi tápanyagokkal, növényvédőszerekkel „kényeztetünk”, természetes védekezőképessége rövid időn belül érzékelhetően gyengül – ami persze látszólag újabb és erősebb mesterséges védekezést tesz szükségessé. A legyengült növények energiájuk nagy részét ebben az esetben a gyümölcsök beltartalmi értékeinek (aminosavak, vitaminok, stb.) gazdagítása helyett saját szervezetük megőrzésére kell, hogy fordítsák. A túlzott óvás-féltés helyett igyekezzünk kertünket úgy művelni, hogy a benne található növények maguk természetének legjavát adhassák!

A gyümölcsök gazdag íz és illatvilága egészen biztosan kárpótolni fog bennünket az esetleges szépséghibákért!

4. Palánták nevelése tavasszal

A tavasz kezdetével nekiláthatunk a zöldségpalánták nevelésének is. Palántázásra kizárólag egészséges, vegyszerekkel lehetőleg nem kezelt magokat használjunk. A legjobb, ha még előző év során mi magunk gyűjtünk magokat a számunkra kedves növényekről (paprika - paradicsom esetében ez nem is olyan nagy feladat!), de megbízható forrás esetén akár vásárolhatunk is belőlük. A palánták nevelésének első lépéseként a magokat csíráztató tálcában elsimított földbe vessük, a belőlük kikelő növénykéket majd csak fagymentes, melegebb időben kell szabadföldbe kiültetni. Kisszámú palántát akár egy panellakás erkélyén, vagy éppen a konyhaablakban is előállíthatunk!

Az áttelelésre fagymentes helyre vitt növényeinket érdemes fokozatosan ismét a szabad levegőhöz szoktatni. A napközben már felmelegedő tavaszi napokon érdemes a növények tárolóhelyét kiszellőztetni, napközben nyitva hagyni – estére azonban ne feledjük nyitva az ablakokat! Szabad levegőre való kihelyezésük a fagymentes éjszakák beköszöntét követően javasolt!

5. Tavaszi vetés, ültetés

Amikor már tényleg melegebbre fordult az idő, lehetőség nyílik a zöldségek szabadföldi vetésére is. Mélymulcsos technika alkalmazása esetén ezt akár már március elejétől is sikerrel végezhetjük, de a fagyra érzékenyebb növények esetében mindenképpen érdemes legalább a tavasz közepét megvárni.

A gyümölcsfák sikeres telepítésére nem csak ősszel, de ilyenkor tavasszal is lehetőségünk van.

Az ültetés helyét minden esetben a már kifejlett, felnőtt fa méreteit figyelembe véve válasszuk meg! A kezdetben 50-60 centis vessző később hatalmas fává nőhet! A talaj gyökerek közé juttatását lehetőség szerint kíméletes rázogatással, illetve erős öntözéssel biztosítsuk. A taposás, döngölés a gyökerek körüli talaj betömörödése miatt kerülendő!

Érett mulcs használatával a fákat nem csak értékes tápanyagokkal láthatjuk el, de a számukra otthont adó talajt is megóvhatjuk a kiszáradástól. Fontos, hogy a mulcstakarás soha ne érje el a fa törzsét, mivel könnyen betegségeket okozhat! A kicsiny fák védelmét akár magasabbra növő egynyári növények körülvetésével is megvalósíthatjuk. Miközben a fák gyökérzetével nem konkuráló napraforgó, kukorica, vagy akár a csicsóka segíti a facsemete széltől és kiszáradástól való védelmét, egyúttal számunkra is hasznot teremt.

6. Állatok gondozása tavasszal

Ne feledkezzünk meg a télen etetett madarakról sem! Az egy-két napra ismét beköszönő hidegebb idő esetén a madáretető feltöltését nyári időben több tonna kártevő elpusztításával hálálják meg! A költési idő előtt madárodúkat is kihelyezhetünk. Jó tudni azonban, hogy ebben az időszakban a legtöbb madár saját területet foglal magának, melyet igyekszik is a maga módján megvédeni. A folyamatos harc és rivalizálás elkerülése érdekében az azonos méretű odúkat érdemes egymástól legalább 30-40 méter távolságra elhelyezni!

Amennyiben nem csak kertészkedünk, de valamilyen állatot is tartunk, mindig figyeljünk oda, hogy a téli takarmányozásról fokozatosan álljunk át a tavaszi-nyári zöldtakarmányok használatára. A hónapokon át száraz szénán, tápon tartott jószágok emésztőrendszerét a hirtelen nagy mennyiségben kapott friss zöld takarmány könnyen megviselheti!

7. Az üvegház tavasszal

A tavasz második felében már könnyen előfordulhat, hogy az erősödő napsütés hatására a fólia vagy üvegházak nagyon erősen felmelegednek. A túlzott hőhatás elkerülése érdekében ne feledkezzünk meg a szellőzőnyílások szabaddá tételéről, esetlegesen árnyékolótechnikák alkalmazásáról!

8. Tavaszi betakarítás

Kellő gondossággal végzett munka esetén tavasz második felében akár már betakarítása is sor kerülhet! A különféle levélzöldségek (saláta, spenót, sóska) mellett a húsvéti asztalra akár már az újhagyma frissen harsogó szálai is odakerülhetnek!

Ajánljuk még:

 
X
Már követem az oldalt