Az első találkozásom a hunyorokkal tél idején volt, még gyerekkoromban, a Mecsek oldalában. Apukám barátja mutatta meg az öreg avarban mosolygó illatos hunyort, ami belenevetett a februárba. Egészen elkápráztatott egyszerű eleganciájával, finom illatával. Ahogy melengette a télvégi napsütés, úgy lehelte bele a világba alig érzékelhető tavasz-illatát!
Azóta tudom, hogy a Helleborus odorus, a zöld minden árnyalatában pompázó illatos hunyor a bükkösök és gyertyánosok lakója, védett növényünk. Megjelenésében visszafogott, alig észrevehető, hiszen a zöld árnyalataiban pompázik. A hóvirággal együtt bontja szirmait. Ezért kezdett hevesebben dobogni a szívem, amikor a közelünkben ébredő Hunyor Kertbe készültem. Nem is tudtam elképzelni, milyen csodás világ „hunyorog” majd rám Bejczi Zsuzsa és Újj Dezső budajenői kertjében, alighogy elolvadt a hó.
Miért pont Hunyor Kert? Hogyan jutott eszetekbe, hogy éppen ezt a növényt válasszátok gyűjtőszenvedélyetek alanyának?
Mindig is kertész szerettem volna lenni. Szőlő- és gyümölcstermesztést tanultam, aztán sikerült átjelentkeznem dísznövény szakra. A munkám során szobanövényekkel, és belső növénydekorációval is foglalkoztam. Amikor a férjem még udvarolt nekem, egyszer hozott ajándékba egy fekete hunyort. Ő is legalább akkora kertbolond, mint én. Csodáltam a kis növényt, a szépségéért, és azért is, mert akkor még alig tudtunk valamit a hunyorokról.
Nem sokkal később egy kertészetben bóklásztam, és észrevettem egy halom félredobott keleti hunyort. Alig éltek már, de elhoztam őket, és ez a pár tő alapozta meg a keleti hunyor gyűjteményünket. Később társult melléjük egy büdös, vagy más néven télizöld hunyor, amire egy nógrádi úton tettünk szert, és több ausztriai sítúránk is egy kertészeti árudában végződött, ahonnan mi mással is tértünk volna haza, mint néhány sosem látott hunyorral. Akkor szembesültünk vele, hogy a kertünk egy része kezd hunyorkertté válni, és elkezdtem beleásni magam a hunyorok varázsvilágába.
Nálatok a tavasz a főszezon, hiszen a hunyorok ilyenkor bontják szirmaikat.
Igen, nálunk a tavasz a hunyorokkal telik. A legtöbb növény tél végén, kora tavasszal bontja virágát, de a nemesítők azon dolgoznak, hogy szeptembertől-májusig kitolják a virágzási időt. A kerti munkát nálunk úgy kell időzíteni, hogy amint enged a tél a szorításából, amint elolvad a hó, megszűnik a jég, nekilátunk a kert rendbetételének. Nem márciusban kezdünk neki, mint a legtöbb kertben általában, hiszen amint látod, már most nyílnak, bújnak elő a bimbók. Márciusra itt már olyan virágszőnyeg lesz reményeim szerint, hogy mi sem győzünk betelni vele! Az 5000 négyzetmétert ketten műveljük, a férjem végzi a munka oroszlánrészét. Ő alakította ki a meredek lejtőn a teraszokat, a támfalakat, a zegzugokat, ő ülteti el a legtöbb növényt. Északi fekvésű a domboldalunk, árnyékot adnak a fák, ezért is érzik itt jól magukat a hunyorok. Nyáron aztán átveszik a helyüket az árnyliliomok, ők azok, akik itt még nagyon jól érzik magukat!
Hányféle hunyort láthatnak a látogatók, akik tavasszal elzarándokolnak ide hunyor-nézőbe?
Nehéz lenne megmondani pontosan, annyira szerteágazó a hunyor-világ. Az orientalis fajták adják a tömeget, a látvány hátterét. Ezek magról szaporodnak, elhullajtják a magokat, és csak úgy kelnek a kis magoncok a tövek körül, sűrűn, bőven van belőlük utánpótlás. A mediterrán hunyorokkal sokkal nehezebb a dolgom, volt, amelyik egyáltalán nem maradt meg, de van néhány korzikai is, amely ismét ígéretesnek tűnik.
A körülbelül 20-22 fajból álló Helleborus nemzetség elterjedése az északi féltekére korlátozódik, beleértve Európát és Ázsiát is. Nálunk ebből 6-8 féle található meg. Egyes fajok származásukat és tulajdonságaikat tekintve is nagyon távol állnak egymástól. Nagyon motivál, hogy a hiányzó alapfajokat bemutassam, nagyobb hangsúlyt fektessek arra, hogy a csábítóan különleges hibridek mellett az alapfajok bemutatókertje is legyen a Hunyor Kert. Kutatok egy Helleborus thibetanus után, remélem, mihamarabb sikerül hozzájutnom és meghonosítani is.
Első pillantásra a hunyor virágai átlagos, egyszerű virágoknak tűnnek, valójában nem szirmokat, hanem csészeleveleket látunk rajta. Az igazi szirmok apró csövecskék, amelyek a porzó közepét ölelik körbe.
Látványban a hibridekkel nem lehet felvenni a versenyt! A nemesítők olyan káprázatos színeket, formákat hoznak létre évről-évre, amelyeket eddig el sem tudtunk volna képzelni. Az általad említett mecseki illatos hunyor egyszerű szépsége szinte eltörpül a nagyszabású hibrid-remekek között! Színátmenetes, cirmos, bársonyos felületű változatok garmadáját találhatjuk évről-évre a kertészetekben. Most már elérhetők „szembenéző” hunyorok is, amelyek mosolyáért nem kell a földig hajolni, és óvatosan megemelni a virágokat, nem „hunyorognak”, hanem kacéran néznek szembe a nagyvilággal.
Helen Ballard, a hunyorok királynője
A ”Hunyorkirálynő” két vörös és két fehér virágú H. orientalist kapott ajándékba az apósától. Saját örömére, kedvtelésből elkezdte őket egymással keresztezni. Gyűjtőútjai során újabb fajokkal ismerkedett meg, melyekkel tovább folytatta kísérleteit. Szenvedélye indította útnak a hunyor nemesítést. Ő elsősorban magról szaporította a növényeket, kézzel porozta be őket, majd következett a szelekció. Ez a munka sok türelmet, kitartást, éveket vett igénybe. A mai nemesítők mind az ő munkáját veszik alapul az újabb és újabb hibridek létrehozásánál.
Ma már nagy előrelépést jelent a mikroszaporítás. Nem kell hosszú éveket várni és fajtaazonos növényeket lehet létrehozni. A hibridek nagy részét már nem is lehet magról szaporítani, ezek általában steril növények. Nagy kedvenceim a H.x ericsmithi Malory, H. x ericsmithi Monte Christo és a H. x nigercors Ice breaker max.
A hunyor a mérgező növények közé tartozik. Ez nem riasztott el benneteket attól, hogy hunyorokkal vegyétek körbe magatokat?
Amíg az ember nem kerül túlzottan közel egy növényhez, addig biztosan nem esik bántódása! Ez azt jelenti, hogy nem morzsolgatjuk, és semmiféle módon nem kerülhet érintkezésbe a nyálkahártyával. Megkóstolni, leveleit rágcsálni nem szabad, de miért is jutna ilyen az ember eszébe? Azt viszont észrevettem, hogyha egész nap fedetlen alsókarral dolgozom a növényeimmel, akkor bizony felléphet bőrpír. Egy ízben a férjem a korzikai hunyor magjait szedegette ki a magtokból, hosszú órákon át dolgozott vele. Ujjbegyei a munka végére szinte megégtek, hónapokba telt, míg szépen begyógyult a heg. Az biztos, hogy a hunyor nem játék, óvatosnak kell lenni vele!
Mit javasolsz annak, aki hunyort szeretne a kertjébe?
A hunyorok a félárnyékos helyeket kedvelik, ahol a nyári déli napsütéstől védve vannak. Az enyhe téli napsütés nem zavarja, sőt olykor jó is, ha simogatja őket! A lombhullató cserjék vagy fák tökéletes szomszédok számukra. A hunyorok szívósak és ellenállóak, ha a megfelelő helyre találnak. Társnövényei lehetnek a Hosták, vagyis az árnyliliomok, és a Heucherák, a tűzeső különféle változatai, melyekkel a nyári időszakban jól kiegészítik egymást. Akinek van kedve ellátogatni virágzás idején hozzánk, azokkal örömmel osztom meg saját tapasztalataimat, hogy aztán mindenki a saját kertjére és kedvére lefordítva alkothassa meg saját hunyorokkal teli világát.
A hunyorok minden része súlyosan mérgező, az arra érzékenyeknél bőr irritációt is okozhat a vele való érintkezés. Helleborin glikozid-tartalma miatt elfogyasztani szigorúan tilos, még tortadekorációként sem kerülhet sütemény tetejére! Az ókorban a hunyort mentális betegségek ellen vélték hatásosnak, később a boszorkányok kenőcseikbe használták. Úgy tartották, az örök fiatalság elixírje rejtőzik a kenőcsben, de használata nem volt kockázatmentes.
Arról nem szólnak a leírások, pontosan mit értettek „örök fiatalságon”. A hunyor népszerű német elnevezése, a Nieswurz arra utal, hogy a növény bármely részét megszárítva, majd finom porrá őrölve csillapíthatatlan tüsszögést vált ki. Ezt a régi időkben gonosz szellemek és gyógyíthatatlan betegségek leküzdésére is hasznosnak vélték. Sőt, azt is tudni vélték róla, hogy a hunyor por láthatatlanná teszi az embert. Vajon ezt hogyan sikerült kipróbálniuk?
Fotó: Bejczi Zsuzsa, Újj Dezső
