Otthon

Kihagynánk az életünkből, mégis hetente megcsináljuk: lehet szórakoztató a házimunka?

Minden bizonnyal sokan vagyunk, akik nagyon szívesen kihagynánk az életünkből a házimunkát. Nem mintha olyan borzasztó lenne, a végeredményét kifejezetten élvezem. Mégis hajlamos vagyok napokig magam előtt tolni a porszívózást.

Kevés olyan ismerősöm van (de van), akinél mindig ragyog a ház. Bármikor csengetek be hozzájuk, a lakás tiszta, minden a helyén, legfeljebb a kanapén lévő takaró összevisszasága és a konyhapulton felejtett, mosatlan kávés bögre jelzi, hogy valóban laknak ott emberek. Kicsivel több ismerősömnél mindig rendetlenségbe futok. Szalad a ház, ők meg kapkodnak, gyorsan beleszorítanak még két piszkos tányért a mosogatóba, miközben sikerül egy tenyérnyi helyet szabaddá tenniük az asztalon, ahová majd azt a valószínűleg egyetlen tiszta vizes poharat teszik, abból ihatok én. A többség valahol a kettő között lavírozik: igyekszenek rendet tartani az otthonukban, ami vagy sikerül, vagy nem attól függően, hogy a héten mennyi dolguk volt a munkájuk mellett.

Én is a két véglet közé helyezem magam. Szeretem a rendet magam körül, de hajlamos vagyok arra, hogy a végsőkig eltoljam a takarítást. A házimunka amolyan szükséges rossz, amit ha elvégzek, elégedett boldogság járja át a lelkemet. Egyrészt azért, mert a tiszta lakásban sokkal jobban érzem magam, másrészt mert tudom, hogy legalább egy héten keresztül megint nem fog frusztrálni, hogy mikor takarítsam ki a fürdőszobát.

Miért kínszenvedés mégis?

A házimunkát bizonyára sokan nagyon szívesen kihagynánk az életünkből. Kétségtelen, hogy a végeredmény felemelő, számomra elkezdeni a legnehezebb. Amikor csinálom, már nem olyan borzasztó, sőt, olykor elkap a tökéletességre törekvés igénye, és a gyors tavaszi ablakpucolás egy szinte végeláthatatlan nagytakarításba torkollik. Minden bizonnyal velem lehet a hiba – azt mondják, a házimunka esetében is meg kell találni azt a motivációt, ami miatt már-már örömmel vágunk bele a vécépucolásba. Engem leginkább a tisztaság felemelő érzése motivál, de biztos van még valami, amire nem jöttem rá, amit nem ismerek, ami még jobban megkönnyítené a szabadidőm ilyetén feladását, s ami miatt akár várnám is, hogy végre hétvége legyen, és végre megint takaríthassak.

Utánanéztem, mások hol buknak el a legkönnyebben:

Nincs időbeosztásunk. Állítólag hatékonyabb, ha nem sűrítjük egyetlen napra, mondjuk épp a szombatra az egész ház kitakarítását, hanem a hét minden napjára beiktatunk egy-egy feladatot. Ezeket beillesztjük a napirendünkbe, és hétről hétre ugyanakkor megcsináljuk. Így egy idő után szokássá válhat, például hétfőn kitakarítjuk a fürdőszobát, kedden rendbetesszük a konyhát, szerdán a hálószobát varázsoljuk tisztára, és így tovább.

Túl sokáig halogatjuk. Ezt ismerem, nálam valószínűleg ez az egyik fő oka a motiválatlanságnak. A legjobb ellenszer ez ellen többek között az előbb említett időbeosztás, ami nem hagyja, hogy tologassuk a feladatokat magunk előtt, míg végül feltornyosulnak a házimunkák a hétvégére. Mielőtt legközelebb rálegyintenénk, hogy „jól van az még úgy, majd holnap megcsinálom”, inkább vegyünk egy nagy levegőt és vágjunk bele. Hálásak leszünk magunknak utána.

Legyünk következetesek. Előfordulhat, hogy míg az egyik héten alaposan portalanítjuk a nappalit, a másikon meg csak ímmel-ámmal, esetleg úgy vagyunk vele, hogy a porszívót ráér majd csak egy hét múlva előszedni, és igazából nincs is olyan vastag por a polcokon… Pedig a következetességgel kevésbé ellenszenvessé válhat a takarítás. Alakítsunk ki egy rutint, ami elég alapos, de nem esünk túlzásba, s azt minden héten újra tudjuk produkálni.

Ne húzzuk a végtelenségig. Mielőtt belevágunk a takarításba, gondoljuk végig, hogy mennyi időt szánunk rá, s hogy mit szeretnénk elvégezni. Ettől függően ne vesszünk el a részletekben, arra ott vannak a tervezett nagytakarítások. A mindennapi házimunkákat végezzük el rendszeresen, legyen tisztaság, de haladjunk is vele.

Ne egyedül csináljuk. Nem csoda, hogy nincs kedvünk takarítani, amikor hétről hétre egyedül ránk marad a feladat. Hogy ne így legyen, nyugodtan vonjuk be a gyerekeket és a párunkat, adjunk nekik is feladatot, hiszen az ő otthonuk is az a ház, amiben élünk.

Gyűjtsünk ötleteket. Takarítani általában mindenki tud, mindenkinek megvannak a maga szokásai. Ez egyrészt leegyszerűsítheti és gyorsíthatja a takarítást, másrészt azonban a hátrányunkra is lehet. Érdemes olykor átnézni az interneten az újdonságokat, az ötleteket adó oldalakat és cikkeket, mert lehet, hogy olyan tippel találkozunk, amit kiválóan tudunk alkalmazni, és ami még jobban megkönnyítheti az életünket. Lehet, hogy rászokunk például a mosogatókapszulás sütőtisztításra!

Szerezzünk be új eszközöket. Ami régen jó volt, lehet, még mindig alkalmas arra, hogy tisztaságot varázsoljunk vele az otthonunkba, de könnyen lehet, hogy van már helyette egy még jobb. A portörléshez például szuper kendőket kapni, de a különféle háztartási kisgépek is segítségünkre lehetnek a takarításban. Érdemes lehet beruházni, hosszú távon megtérülhet az ára például egy csendes és erős porszívónak vagy egy hatékonyabb felmosószivacsnak. A pénztárcánkhoz mérten olykor nem árt az újítás ezekben az eszközökben sem.

Mindent a maga helyére. Nem lehet rendet tartani úgy, hogy nincs meg mindennek a maga helye. Igaz ez a konyhára, a nappalira és a gyerekszobára is. Selejtezzük le a régit, csináljunk helyet az újnak a szekrényekben, szerezzünk be dobozokat, címkézzünk és rendszerezzünk, a zsúfoltság eleve rendetlenség érzetét kelti.

A napi rutin. Ahhoz, hogy megközelítsük a mindig tiszta otthonokat, fontos, hogy a házimunka egy kicsit rutinná váljon, így észrevétlenül egyre közelebb kerülhetünk a rendetlenség elkerüléséhez. Például mindig tegyünk minden tárgyat a helyére, ha már nem használjuk, ne heverjenek az asztalon még napokig vagy hetekig. Lefekvés előtt pakoljunk ki a mosogatóból (mosogatógépből), ébredjünk tiszta és rendezett konyhára. A szennyest ne a fotelben gyűjtsük, hanem a szennyestartóban. Olyan hétköznapi dolgok ezek, amik szinte semmi energiába és időbe nem kerülnek, mégis sokat jelentenek a rendezett otthon szempontjából.

Házimunka = szórakozás. Ezt az egyenlőséget valószínűleg nagyon kevesek gondolják igaznak, pedig akár valóban igaz is lehet. Hallgassuk közben a kedvenc zenéinket, vagy szóljon a háttérben az egyik kedvenc családi vígjátékunk. Indítsunk el egy beszélgetést, vagy keressük meg azt a podcastot, amire egész héten nem volt időnk, de takarítás közben tudunk rá figyelni. Máris gyorsabban telik az idő, és szinte észre sem vesszük, hogy házimunkát végzünk közben.

 

 

Már követem az oldalt

X