Otthon

Így választanak görögdinnyét a profik

A görögdinnye az egyik legfinomabb szomjoltó és hűsítő gyümölcs nyáron, viszont mára igen drága lett, miközben gyakorta éretlen vagy túlérett darabokkal is találkozni. Ha már ennyi pénzt adunk ki érte, szeretnénk, ha tökéletes lenne: mivel ez mégsem olyan, mint a barack, hogy nyomásra érezze az ember a minőségét, művészetté vált kihallgatni, tapogatni és érezni, mi rejlik a zöld-csíkos héj alatt. Eláruljuk, hogyan lehet szakértelemre szert tenni ebben a kérdésben.

Az egyik legnagyobb lutri számomra a görögdinnyevásárlás. Sosem tudtam megtanulni, hogy a vastag, zöld héj kopogtatása közben mire kell figyelni, mit kell meghallani. Pedig először gyerekkoromban magyarázta el a nagypapám, akivel sorra jártuk a veteményesben a dinnyesorokat és nézegettük a félig, vagy már majdnem teljesen érett, egyre sötétebb zöldbe forduló görögdinnyéket, hogy kongania kell-e vagy sem, mélyebb vagy üresebb hangra kell-e figyelni, nem tudtam megjegyezni.

De akkoriban a piacon még nagy divat volt a lékelés, ami azért garanciát jelenthetett a finom ízre. Ugyanakkor arra nem emlékszem, hogy ha valaki mégsem vette meg a kérésére meglékelt, vagy akár meg is kóstolt dinnyét, akkor annak mi lett a sorsa… Megvette valaki féláron? Vagy akkoriban nem zavarta ilyesmi az embereket?

Sok évvel később is magyarázták, mutatták, milyen az érett meg a túlérett görögdinnye hangja, de hiába. A párom azonban profi dinnyevásárló.

Simogatja, kopogtatja, szagolgatja, tapogatja a csíkos héjakat, mint egy tudós szakértő vagy profi növénynemesítő,

akinek nem felel meg, ha a dinnye „csak” érett: ő a tökéleteset keresi. Alighanem sikerrel, mert tapasztalatom szerint eddig még mindig jól választott – a tudást egyszer majd talán én is birtokolni fogom, egyelőre azonban csak követem és vizsgálom a mozdulatait, hátha legközelebb egyedül kell helytállnom a piacon.

Hallgatni

A görögdinnye érettségének a megállapítása valóban igényel némi szakértelmet a vásárlótól, és annál többet a dinnyetermelőtől, akik jellemzően a dinnyeföldön több helyről is mintát vesznek, sorra kóstolják azokat, és ez alapján döntik el, elég érettek-e már a dinnyék, vagy szükség van még azok további hízlalására – olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívásában. De kóstolás nélkül is megállapítható a dinnye érettsége: a korábban említett paskolás és kopogtatás segíthet belelátni, pontosabban belehallgatni a gyümölcsbe.

Ám az ütögetésre jelentkező kongó hang nem feltétlenül jelenti azt, hogy a dinnye érett, sokszor csupán azt jelzi, hogy a dinnye belsejének magas a víztartalma, a húsa pedig nincs megszakadva. Ez a „technika” inkább a szezon végén válik fontossá, amikor a már túlérett, belül feltehetően löttyedt dinnyék kiszűrése a termelő és a vásárló feladata.

A csíkos héjú fajtáknál például érdemes figyelni a színekre:

a világosabb csíkoknál megjelenő halvány vajszín már az érett állapotot jelzi.

Az sem mindegy azonban, milyen körülmények között tárolták azt a dinnyét, amit éppen megvásárlásra kínálnak nekünk. Ahogy a legtöbb gyümölcs, úgy a görögdinnye is frissen szedve a legfinomabb, ezért fontos, hogy a betakarítás után minél előbb eljusson a piacokra, boltokba. Bár látszólag jól bírja a tárolást, helytelen az a gyakorlat, amikor kánikulában a tűző napon – ahol akár 45-50 fokra is felmelegedhet – nagy halomba rakva árulják. Ha ugyanis túl nagy a kupac, az alul lévő dinnyék könnyen megnyomódhatnak és romlásnak induhatnak, különösen a vékonyabb héjú fajták a veszélyeztetettebbek. Mivel a gondatlan tárolás nem kedvez az ízek megőrzésének sem, az ilyen árusítóhelyeket tanácsos lehet inkább elkerülni.

Ha minden felkészültségünk ellenére csak egy fél vagy negyed dinnyét vásárolnánk, az árusok általában szívesen félbevágják nekünk azokat. De legyünk résen: figyeljük meg a higiéniai körülményeket, csak olyan helyen vegyünk megvágott görögdinnyét, ahol az eladó kezet tud mosni (és meg is teszi), tisztán tartja a kést és az asztalt, valamint gondosan lefóliázza a dinnyefeleket.

Egészségünkre!

A görögdinnyét főleg az íze, no meg a víz- és cukortartalma miatt szeretjük, de magas az antioxidáns-tartalma is, habár viszonylag kevés benne C- és A-vitamin. Víztartalma 90-95 százalék, ezért előnyösen befolyásolja a veseműködésünket: vizelethajtó tulajdonsága miatt régebben gyógynövényként is alkalmazták. Ezenfelül

  • segít hidratáltnak maradnunk a nyári kánikulában
  • habár van benne gyümölcscukor, magas víztartalma miatt alacsony a kalóriasűrűsége, ezért támogathatja a súlycsökkentő törekvéseinket;
  • a vitaminok mellett számos tápanyagot tartalmaz, például káliumot és magnéziumot;
  • a tápanyagok és antioxidánsok révén támogathatja a szívünk egészségét;
  • a víz- és rosttartalmának köszönhetően javíthatja az emésztést.

És mi történik, ha véletlenül lenyelnénk egy dinnyemagot? Nem nő belőle dinnye a hasunkban, sőt, a gyormosav minden bizonnyal végez vele. Viszont rengeteg tápanyaggal van tele, fehérjékben, vitaminokban, omega-3 és omega-6 zsírsavakban, cinkben, rézben és káliumban is gazdag. 2-3 dekagrammja a napi magnézium-szükséglet 140 százalékát fedezi. Ezenfelül csökkenti az inzulinrezisztencia kockázatát, jót tesz a cukorbetegek egészségének.

Ha levest készítenétek belőle, itt találjátok a receptünket, ha pedig jégkását, arra is van leírás, ugyanakkor finom fetasajtos saláta és csirke mellé való saláta alapja is lehet, nem beszélve arról, milyen jó savanyítva.

Ajánljuk még:

10 különleges alapanyag, amiből bor készül

„Szőlőből is lehet bort készíteni, fiam...” – ezt a mondatot általában humoros felütéssel szoktuk hallani, pedig nagyon is igaz. A szőlő csak az egyik a gyümölcsök közül, amiből bor készül, hiszen majdnem mindegyik gyümölcs alkalmas arra, hogy bort állítsunk elő belőle. Teljes felsorolásra nem vállalkozhatunk, de nézzünk néhány különleges példát!

 

Már követem az oldalt

X