Jégkása háromféleképpen: mentás, barackos, görögdinnyés

Gasztro

Jégkása háromféleképpen: mentás, barackos, görögdinnyés

Borbás Marcsi receptje

Hozzávalók

A barackos jégkásához:

  • 2 bögre jég
  • 3-4 szem barack
  • 1 ek méz
  • 1 db lime leve

A dinnyés jégkásához:

  • 2 bögre fagyasztott dinnye
  • 2 ek kókuszszirup
  • 1 db lime leve

A mentás jégkásához:

  • 2 bögre jég
  • 4-5 db mentalevél
  • 1 lime
  • 2 ek mentaszirup

 

Tovább olvasok

Elkészítés

A barackos jégkásához hámozzuk meg és vágjuk darabokra a gyümölcsöket, majd turmixgépben dolgozzuk össze a jéggel, egy kanál mézzel és egy lime levével. Ne járassuk folyamatosan a gépet, ugyanis akkor elolvad a jég, ehelyett szakaszosan turmixoljunk. Tálalásig a kehellyel együtt tegyük be a fagyasztóba az elkészült jégkását.

A görögdinnyés változathoz érdemes nem jeget használni, hanem magát a dinnyedarabokat lefagyasztani. Nem baj, ha a mag is belekerül, az nagyon gészséges! Turmixoljunk bele kókuszszirupot és egy lime levét is. Ízesíthetjük még málnával vagy cseresznyével.

A mentás jégkásához turmixoljuk össze a jeget, a mentaleveleket és a lime levét, majd tálaláskor csorgassuk rá a mentaszirupot és reszeljünk rá egy kis limehéjat. Figyeljünk, hogy túl sok mentalevelet ne tegyünk bele, mert akkor keserű lesz.

Bármilyen más idénygyümölcsből is készíthetünk jégkását, almából, körtéből és a piros bogyós gyümölcsökből, de akár uborkából is! Megbolondíthatjuk őket alkohollal is, különösen illik hozzájuk a narancslikőr vagy akár a máklikőr. Illetve fűszerezhetjük őket citromfűvel, bazsalikommal is.

Borbás Marcsi ezt a receptet így készítette el:

Ajánljuk még:

Virágzó közösségek, áldáshozó hagyományok – az idei Úrnapja legerősebb üzenete Budaörsről

Országszerte több településen is szokás virágos sátrat és virágszőnyeget készíteni Úrnapjára. A hagyomány leglátványosabb formáit talán a Budapest környéki, jórészt sváb és szlovák nemzetiségű településeiben figyelhetjük meg, és a káprázatos virágözön jelentéstartalma és üzenete egyre gazdagabb, ahogy távolodunk a szokás 19. századi formáitól. Az eredetileg elsősorban paraliturgikus cselekvésként meghonosodott úrnapi sátor-állítás és virágszőnyeg-készítés szerepe mára jócskán túlmutat az egyházi, vallásos kereteken: a helyi közösségek identitásának szerves részévé vált, és felértékelődött generációkat összekovácsoló, közösségszervező ereje. Idén Budaörsön követtük nyomon az egyik legszebb oltár készítését, majd a szombati koszorúkötést, a vasárnapi virágszőnyeg leterítését, és elmondhatjuk: a látvány csak a felszín, a lényeg a közösségi összetartozáson van. A hagyomány emberi oldalát mutatjuk.