Otthon

Ami teljesen felesleges és környezetszennyező: az öblítő

Amióta csak ruhát öltött magára az ember, el is kezdett mosni. Valaha csak vízzel mosott és vízzel öblített, más lehetőség nem volt. Most meg azt gondoljuk, az a ruha nem is tiszta, ami nem illatos. Biztosan szükség van öblítőre és van-e környezetbarát változata?

Eleinte csak folyó vizekbe rakták a ruhákat, a víz áramlása, majd a kézi püfölés segített eltávolítani a szennyeződéseket a szövetszálak közül. Meglehetősen barátságtalan, nagyon nehéz munka volt, különösen rossz idő esetén, ha például egy fagyosan szaladó patakban kellett ezt a feladatot megoldani.

Később nyilván észrevették, hogy a melegebb víz a zsírosabb szennyeződések esetén hatékonyabb. Jött a háznál teknőben mosás, elkezdték kifőzni a ruhákat, aztán megérkeztek az első kezdetleges mosó-alkalmatosságok, végül a keverőtárcsás mosógép, majd a fél-, aztán a teljesen automata mosógépek is.

Kezdetben nem használtak semmit a vízen kívül, mígnem elterjedtek a mosószappanok, mosóporok, krémek, gélek. Meg jöttek az öblítők, amiket úgy megszeretett a modern világ, alig akarja elengedni azok használatát.

Minek használunk öblítőt?

Egyrészt mert illatosak lesznek tőle a ruhák és azt sokan módfelett szeretik, nem is tiszta az a ruha, ami nem illatos. Másrészt olyan felületaktív anyagokat és antisztatizáló anyagokat tartalmaznak ezek a vegyszerek, amelyek miatt puhábbá válik az anyag, valamint csökken a statikus töltődése.

A ruhák azonban nem lesznek tisztábbak tőle, sőt, ha abból a szempontból vizsgáljuk a mosási folyamatot, hogy az öblítés célja a vegyi anyagok, a mosószer maradványainak minél hatékonyabb eltávolítása, akkor az öblítőhasználat zsákutca.

Az egyik vegyszert cseréljük le egy másikra.

Tudom, tudom, könnyebben vasalható az a ruha, amihez használtak öblítőt. De tegyük a kezünket a szívünkre… csak azoknál a ruháknál kerül öblítő a mosóvízbe, amelyeket kivasalunk? Vasalási szempontok alapján válogatjuk a ruhákat mosás előtt vagy inkább színek, mosási körülmények, mosási idő alapján? Ahogy én látom, az öblítőszer automatikusan csurog bele a mosógépbe, ha kell vasalni a ruhákat, ha nem.

Ha van általános jelleggel, minden háztartásban teljesen feleslegesen használt vegyi anyag, az bizony az öblítő. De annyira nehéz róla lemondani, hogy tudom, e cikk alján is kapok majd hideget-meleget: ne akarjam megmondani senkinek, hogyan mosson. Nem akarom.

Én csak elmondom, hogy az öblítő használata is azon okok között szerepel, amelyek az élővizeink rohamos romlásáért felelősek, mert a benne található vegyi anyagok rendkívül nehezen bomlanak le, valamint a csomagolásra használt műanyag flakon hozzájárul a környezeti terheléshez. Egyféle luxus-élményt ad, de semmi mást. És ez akkora érték, hogy felülírja a józan környezetvédelmi igényeket.

Van-e alternatívája?

Az öblítőnek nincs valódi öko alternatívája, vagyis nincs olyan, hogy zöld öblítő. A fenntartható életmód terjesztése érdekében tevékenykedő Tudatos Vásárlók Egyesületének a Lehet-e öko az öblítő? című cikke szerint történtek próbálkozások abba az irányba, hogy bizonyos öblítők öko minősítést kaphassanak az Eurónapi Unióban, de az nem valósult meg: „2015-ben az Európai Bizottság kutatóintézete, a Joint Research Centre (JRC) javaslatot tett arra, hogy öblítőkre is kerülhessen EU-ökocímke – megfelelő követelmények teljesítése mellett. Két európai civil szervezet, az Európai Fogyasztói Szervezetek Szövetsége (BEUC) és az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) azonban aggályaikat fejezték ki a tervezettel kapcsolatban, és elutasították az öblítők ökocímkével való szabályozásának lehetőségét.”

A környezet- és fogyasztóvédő szervezetek szerint az öblítőket nem szabad ökocímkével ellátni, hiszen a szerepük felesleges, tehát a használatuk elhagyható, következésképp azzal tesszük a legtöbbet a környezetünkért, ha szimplán nem használjuk őket. Ezenfelül jelentős környezeti hatással, elfogadhatatlanul magas kritikus hígítási térfogattal (KHT/CDV) rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy mérgezőek a vízi élőlényekre és biológiailag nehezen lebonthatók.” Ráadásul még allergiát is okozhatnak.

Lehet mástól is illatos a ruha?

Lehet. Ha ragaszkodunk hozzá, akkor használjunk illóolajokat. De tapasztalatból írom, száradás közben elillan az illat. Akkor meg minek bajlódni vele? Egy másik megoldás, hogy ha tiszta a mosógéped, magától a mosószertől is illatosak lesznek a ruháid.

Ha pedig lágyítani szeretnénk a textileket, használjunk ecetet és citromsavat. Esetleg szóba jöhet olyan „mosószer” is, amely alapvetően lágyít, ilyen a mosódió és a borostyánlevél.

Ajánljuk még:

Kedvenc hazai természetfilmjeink

Nincs olyan szeglete hazánknak, ami ne rejtene valamilyen értéket, felfedeznivalót vagy megismerésre méltó színfoltot. Ha másból nem, hát az ezeket bemutató természetfilmekből ez egyértelműen kiderül. Még az ember által súlyosan megsebzett tájakon is utat tör magának a természet, és képes még a legnehezebb körülmények között is kincseket teremteni. És ahogyan a mesében is elhangzik: aki nem hiszi, járjon utána – ezúttal az általunk ajánlott hazai természetfilmek segítségével.