Otthon

Ami teljesen felesleges és környezetszennyező: az öblítő

Amióta csak ruhát öltött magára az ember, el is kezdett mosni. Valaha csak vízzel mosott és vízzel öblített, más lehetőség nem volt. Most meg azt gondoljuk, az a ruha nem is tiszta, ami nem illatos. Biztosan szükség van öblítőre és van-e környezetbarát változata?

Eleinte csak folyó vizekbe rakták a ruhákat, a víz áramlása, majd a kézi püfölés segített eltávolítani a szennyeződéseket a szövetszálak közül. Meglehetősen barátságtalan, nagyon nehéz munka volt, különösen rossz idő esetén, ha például egy fagyosan szaladó patakban kellett ezt a feladatot megoldani.

Később nyilván észrevették, hogy a melegebb víz a zsírosabb szennyeződések esetén hatékonyabb. Jött a háznál teknőben mosás, elkezdték kifőzni a ruhákat, aztán megérkeztek az első kezdetleges mosó-alkalmatosságok, végül a keverőtárcsás mosógép, majd a fél-, aztán a teljesen automata mosógépek is.

Kezdetben nem használtak semmit a vízen kívül, mígnem elterjedtek a mosószappanok, mosóporok, krémek, gélek. Meg jöttek az öblítők, amiket úgy megszeretett a modern világ, alig akarja elengedni azok használatát.

Minek használunk öblítőt?

Egyrészt mert illatosak lesznek tőle a ruhák és azt sokan módfelett szeretik, nem is tiszta az a ruha, ami nem illatos. Másrészt olyan felületaktív anyagokat és antisztatizáló anyagokat tartalmaznak ezek a vegyszerek, amelyek miatt puhábbá válik az anyag, valamint csökken a statikus töltődése.

A ruhák azonban nem lesznek tisztábbak tőle, sőt, ha abból a szempontból vizsgáljuk a mosási folyamatot, hogy az öblítés célja a vegyi anyagok, a mosószer maradványainak minél hatékonyabb eltávolítása, akkor az öblítőhasználat zsákutca.

Az egyik vegyszert cseréljük le egy másikra.

Tudom, tudom, könnyebben vasalható az a ruha, amihez használtak öblítőt. De tegyük a kezünket a szívünkre… csak azoknál a ruháknál kerül öblítő a mosóvízbe, amelyeket kivasalunk? Vasalási szempontok alapján válogatjuk a ruhákat mosás előtt vagy inkább színek, mosási körülmények, mosási idő alapján? Ahogy én látom, az öblítőszer automatikusan csurog bele a mosógépbe, ha kell vasalni a ruhákat, ha nem.

Ha van általános jelleggel, minden háztartásban teljesen feleslegesen használt vegyi anyag, az bizony az öblítő. De annyira nehéz róla lemondani, hogy tudom, e cikk alján is kapok majd hideget-meleget: ne akarjam megmondani senkinek, hogyan mosson. Nem akarom.

Én csak elmondom, hogy az öblítő használata is azon okok között szerepel, amelyek az élővizeink rohamos romlásáért felelősek, mert a benne található vegyi anyagok rendkívül nehezen bomlanak le, valamint a csomagolásra használt műanyag flakon hozzájárul a környezeti terheléshez. Egyféle luxus-élményt ad, de semmi mást. És ez akkora érték, hogy felülírja a józan környezetvédelmi igényeket.

Van-e alternatívája?

Az öblítőnek nincs valódi öko alternatívája, vagyis nincs olyan, hogy zöld öblítő. A fenntartható életmód terjesztése érdekében tevékenykedő Tudatos Vásárlók Egyesületének a Lehet-e öko az öblítő? című cikke szerint történtek próbálkozások abba az irányba, hogy bizonyos öblítők öko minősítést kaphassanak az Eurónapi Unióban, de az nem valósult meg: „2015-ben az Európai Bizottság kutatóintézete, a Joint Research Centre (JRC) javaslatot tett arra, hogy öblítőkre is kerülhessen EU-ökocímke – megfelelő követelmények teljesítése mellett. Két európai civil szervezet, az Európai Fogyasztói Szervezetek Szövetsége (BEUC) és az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) azonban aggályaikat fejezték ki a tervezettel kapcsolatban, és elutasították az öblítők ökocímkével való szabályozásának lehetőségét.”

A környezet- és fogyasztóvédő szervezetek szerint az öblítőket nem szabad ökocímkével ellátni, hiszen a szerepük felesleges, tehát a használatuk elhagyható, következésképp azzal tesszük a legtöbbet a környezetünkért, ha szimplán nem használjuk őket. Ezenfelül jelentős környezeti hatással, elfogadhatatlanul magas kritikus hígítási térfogattal (KHT/CDV) rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy mérgezőek a vízi élőlényekre és biológiailag nehezen lebonthatók.” Ráadásul még allergiát is okozhatnak.

Lehet mástól is illatos a ruha?

Lehet. Ha ragaszkodunk hozzá, akkor használjunk illóolajokat. De tapasztalatból írom, száradás közben elillan az illat. Akkor meg minek bajlódni vele? Egy másik megoldás, hogy ha tiszta a mosógéped, magától a mosószertől is illatosak lesznek a ruháid.

Ha pedig lágyítani szeretnénk a textileket, használjunk ecetet és citromsavat. Esetleg szóba jöhet olyan „mosószer” is, amely alapvetően lágyít, ilyen a mosódió és a borostyánlevél.

Ajánljuk még:

Kémiaóra a lakásban: savas, lúgos, semleges erők az otthonunkban

A tisztítószerek, mosószerek használata szinte elkerülhetetlen a háztartásban. Mindenki a vérmérséklete szerint használ különféle vegyszereket. Nem árt azonban tudni, hogy ezek közül melyik savas, melyik lúgos kémhatású. Már csak azért is, mert némelyik különösen káros lehet az egészségünkre.