Otthon

„El kellene engedni a sterilre fertőtlenített ruhák mítoszát” – az alacsony hőfokú mosás dicsérete

„Mosás 40 fokon? Micsoda óvatlanság!” – írja az internet népe. De igaza lenne annak, aki így gondolja? Szerintem nem feltétlenül.   

A rezsiárak növekedésével több helyen javasolták, mossunk alacsony hőfokon. Személy szerint semmi bajom ezzel a tippel, de kommentelők százai szálltak vitába azt illetően, mégis mennyi lenne az ideális hőfok mosásnál, vagyis hány fokon halnak el a baktériumok, gombák. Kutatásokat mindkét oldal felsorakoztathat maga mellett: vannak tudósok, akik szerint a negyven fok szinte semmit nem ér, mások úgy vélik, modern gépekkel – és jó immunrendszerrel – semmi szükség régi idők tűzforró öblítéseire.

Én húsz éve alacsony hőfokon, nem hogy 40 fokon, de néha még annál is alacsonyabb hőmérsékleten mosok.

Még élek, dacára a ruhákba minden bizonnyal megtelepedő baktériumoknak.

A baktériumoknak, amelyek nemcsak a ruháinkon éldegélnek vígan, de a hajunkon, a bőrünkön, sőt a testünkben is otthonra találnak. Egy bizonyos részükre szükségünk is van, jó kis szimbiózisban éldegélünk közösen hosszú-hosszú évek óta. Nem állítom, hogy bizonyos textilek vagy ruhaneműk mosása nem igényel magasabb hőfokot, a fehérek például egészen biztosan forróbb pörgésre vágynak, legalább időnként, bár azok sem kifejezetten a baktériumok okán, hanem azért, mert szebbek, ha a fehér tényleg fehér.

Most tekintsünk el az egészségügyben használt textíliák egészségügyi fertőtlenítésétől és az azokkal kapcsolatos módszerektől, mert határozottan hiszek abban, hogy egy hétköznapi ember, hétköznapi viselete alapesetben nem igényel durva fertőtlenítést, így 60 fokos vagy annál magasabb hőmérsékletű mosást sem. Ez a tétel akkor is igaz, ha az elmúlt két év a Covid miatt kicsit megdöngette ezt, amit régóta képviselek én is, egyébként a környezetvédelem okán.

Mindenesetre továbbra is úgy vélem, hogy

el kellene engedni végre a vakító fehérségű, sterilre fertőtlenített ruhák mítoszát.

A legszebb ruha is beszürkül vagy besárgul egy idő után és azon csak olyan fehérítő segít, ami nem kíméli a környezetet.

A 40 fokon való mosás ellenben igen.

Ha a fertőtlenítés a cél, arra vonatkozóan is ismerünk szuper, természetes módszereket. Mutatjuk:

Ecet: ahogy a múltban, úgy ma is igaz, hogy az ecet teszi a dolgát. A baktériumok ellen az egyik legfontosabb természetes anyagunk, a háztartás számos területén jó szolgálatot tesz. Természetesen a ruhatisztításban is nagyágyú. Nemcsak fertőtlenít, szagtalanít, de frissíti a textilek színét, plusz drága öblítőket lepipáló lágyságot kölcsönöz a ruháknak. Öblítő helyett érdemes használni.

Forró gőz: Nem vagyok híve a vasalásnak, most is amondó vagyok, hogy vasalót tényleg csak akkor vegyünk kézbe, ha nagyon-nagyon-nagyon szeretnénk fertőtleníteni. De ha már valami forróval támadunk a baktériumokra, akkor a forró gőz is szóba jöhet. Néhány mosógép már rendelkezik ezzel a funkcióval, pár perc alatt eléri azt, amit a forró vizes mosás.

Napfény: Nem tudom, más hogy van vele, de én

máig az orromban érzem azoknak a kötélre akasztgatott ruháknak az illatát, amik gyerekkorom fölött lengedeztek.

Télen, nyáron kinn teregetett a család, és állítom, nincs üdítőbb érzés, mint a frissen száradt, frissen húzott ágyneműben meglapulni. Nincs olyan öblítő, ami azt a szagot képes lenne felülmúlni. Ráadásul a napfénynek fertőtlenítő hatása is van, és nemcsak a baktériumokat írtja hatékonyan, de a gombákat is.

Érdemes azzal is szembenézni – nem csak a környezetvédelem miatt –, hogy modern korunk egyik csapdája a túlzásba vitt fertőtlenítés. A gyerekek egy részének esélye sincs természetes módon és megfelelő időben találkozni a környezetünkben tanyázó baktériumokkal. Nem tudnak hozzászokni azok jelenlétéhez, és amikor mégis megtörténik a találkozás, védtelen a szervezetük. Nem készült fel azok nagyszámú „támadására”.

A radikális fertőtlenítőszerek pedig valóban felveszik a harcot a baktériumokkal, de azok csak egy részét pusztítják el, míg  a baktériumok egy másik része rezisztenssé válik, vagyis egyre inkább ellenáll a higiénés szereknek.

Egyszóval, bár valóban jót akar mindenki, aki szeretné nagyon szépen gondozni az otthonát, tisztán tartani és fertőtleníteni a ruhákat, könnyű átesni a ló másik oldalára. Oda, ahol már nem érzi magát jól valaki akkor, ha csak szappant meg vizet használ kézmosáskor, ahogy akkor se, ha nem tűzforró a víz, amiben kimossa ruháit.

De bármelyik oldalon is állunk: mosógépünket, ha jót akarunk magunknak, időről időre tisztítsuk, különben bárhány fokon mosunk is, nem lesznek igazán tiszták azok a ruhák!

Ajánljuk még:

Aranyló élet teában, szörpben, pesztóban – becsüljük többre az ezerarcú pitypangot!

Idén korábban csörgött a természet ébresztőórája, ezért hamarosan itt a pitypangszezon, és megtelnek a kertek, rétek élénksárga virágokkal. Utálatos, makacs gyom, gyerekek játéka, értékes gyógynövény vagy egy ehető virág? Földrajzi környezet és megítélés kérdése, hogy ki mit gondol a pitypangról. Egy kis pitypang-marketinggel megkísérlem most szalonképessé tenni nagyobb közönség számára is a gyermekláncfüvet, amely e hetekben pöttyözi sárgával a gyepet.

 

Már követem az oldalt

X