Így mosd ki a gyapjúpulcsit, hogy sokáig gyönyörű és pihe-puha legyen!

Nagy elánnal vadászom is a turkálókban a gyapjú (és selyem) holmikra. Egyrészt mert semmi sem lehet melegebb a gyapjúnál, és zimankóban a kabát alá a legjobb aláöltözet. Másrészt szeretem a különleges darabokat, azokat a mintákat, amiből nem jön velem szembe még több tucat az utcán vagy a munkahelyen.

Azt azonban be kell vallanom, hogy a gyapjúszerelem korai időszakában nem egy pulcsit tettem tönkre azzal, hogy fogalmam se volt a gyapjúmosás és -tisztítás csínjáról-bínjáról. Ma már nem igazán lövök mellé, mert igazából nem kell nagy szakértelem hozzá, de figyelem és türelem annál több. Meg időre is szükség van, mert a gyapjút nem lehet csak úgy bevágni a mosógépbe, mint a kinyúlt, otthoni pamutpólókat.

1. Ismétlem önmagam: a gyapjút soha nem mossuk gépben. Mindegy, ki mit állít, a tiszta gyapjú nem bírja jól a pörgetést. A finom gyapjúszálak megnyúlhatnak az intenzív forgás alatt, és soha nem lesz olyan a pulcsi, kardigán, kabátka, mint volt. Én amúgy tartok otthon két lavórt, kifejezetten kézi mosásra. Az egyikben mosom, átnyomkodom a kézi mosásra szánt darabokat, a másikban öblítem ezeket. Tudom, hogy a mosógépeken jelölik azt a programot, ahol a gyapjú is gyengéden mosható, ez azonban szerintem nem a tiszta, 100%-os darabokra tisztítására vonatkozik igazán, sokkal inkább a gyapjúval kevert műszálas termékekre, mert azok is nagyon kényes tisztítást igényelnek. Én 100%-os gyapjút soha nem teszek be a gépbe. 
2. Fontos információ lehet, hogy a gyapjút hideg vízben mossuk. Én még a kézmeleg vízzel is óvatos vagyok. Higgyétek el, az a víz, ami jólesik a kéznek, már nem annyira jó a gyapjúnak. Meglágyítja, gyengíti a gyapjúszövést. Nálam az a referenciahőfoka a víznek, amelynél még nincs szaga a vizes gyapjúnak. Az olyan hőmérsékleten való mosás már nem jó, ahol megérzed a gyapjú szagát, igen a szagát, mert a gyapjú nem illatos alapanyag. Sokan szerintem pont ezért idegenkednek tőle, mert van egy jellegzetes szaga, amit a langyos vagy a meleg víz felerősít. Ebből is látszik, hogy ki miért fordít hátat a gyapjúnak. Aki nem hideg vízben mossa a gyapjút, annak bizony túl szagos, de ez egyébként természetes, hiszen ökoalapanyag. 
3. A kézi mosást is kifejezetten gyengéden kell kivitelezni. Nem dörzsöljük, hengergetjük, tépjük, nyújtjuk a holmit a vízben. Inkább csak átnyomkodjuk, gyengéden, mintha élne. A vizet is inkább lefolyatjuk róla, nem emeljük át víztől nehezen az öblítőedénybe, mert megnyúlhatnak a szálak. 
   
4. Minimum kétszer, de inkább háromszor váltunk öblítővizet. Majd ezt lefolyatjuk a gyapjúról, és amikor már alig van benne víz, akkor nyomkodjuk ki nagyon óvatosan belőle a felesleget. Én két kézzel alányúlva, két száraz törölközőre szoktam emelni a vizes gyapjúholmit, és a törölközőkkel szedem ki belőlük a fölösleges vizet, amennyire csak lehetséges. Ez nagyon fontos a szárítás miatt. 
5. Mert a szárítás éppen olyan fontos elem ebben a folyamatban, mint a mosás. Sokan állítják, hogy gyapjút felakasztva kell vagy lehet szárítani. Szerintem meg véletlenül se akasszunk fel soha vizes-nedves gyapjúholmit. Fektetve, formára igazítva kell megszárítani azt szobahőmérsékleten. A gyapjú akkor szárad jól, ha a száradást nem siettetjük hőforrással. Vagyis soha ne terítsük radiátorra vagy közvetlenül radiátor elé. És nedves, hideg szobába se tegyük száradni, mert ott meg három nap múlva is vizes lesz még és bedohosodik. 
6. Fontos természetesen a használt mosószer, öblítő is. Én a borostyánlevélre esküszöm évek óta, és tudom, hogy a selyem és a gyapjú mosására régen is előszeretettel alkalmazták a borostyánlevél áztatott levét. De ha ezt nem szívesen próbáljátok ki, akkor válasszatok kifejezetten gyapjúmosásra kifejlesztett, lanolintartalmú mosószert. Öblítő helyett pedig bátran használjatok enyhén ecetes vizet. 

Extra tipp: Forró vizet csak akkor használjatok – de akkor legyen a víz lobogó –, ha azt szeretnétek, hogy a gyapjúanyag filcesedjen, nemezelődjön, mert az összeugrott, megvastagodott gyapjúszövet remek alapanyag lehet barkácsoláshoz.