Beiktatták a tizedik mongol főlámát, egy nyolcéves kisfiút – de miért érdekes ez?

Kik azok a lámák?

A lámák a buddhizmus legfontosabb vallási vezetői, maga a szó is azt jelenti tanító, mester. A különböző buddhista hagyományokban eltérő a lámák szerepe, de a tibeti buddhizmusban igen jelentős szerepkört töltenek be. Spirituális vezetők, akik nagymértékben befolyásolják a kultúrát – többek között azáltal, hogy kolostoraikban tanító munkát végeznek –, és a politikai életet is meghatározzák.

Ki a dalai láma?

A dalai láma a tibeti buddhizmus mindenkori legfőbb uralkodója. A tisztség története a 16. századig nyúlik vissza. Akkoriban Altan mongol nagykán szerette volna egyesíteni a mongolokat, és ebben partnerére talált a buddhisták körben. Ő adta először tibeti vezetőnek a dalai láma címet, Szönam Gyacónak, és az ő reinkarnációja tölti be a szerepkört mai napig.

Az eredeti tisztség az idők során alakult, a dalai lámák a tibeti világi trónt is megszerezték. Egészen addig gyakorolták részleges uralmukat az országban, amíg a Kínai Népköztársaság meg nem szállta a régiót 1949-ben, majd 1959-ben teljesen ellenőrzése alá nem vonta azt. A jelenlegi, 14. dalai láma ekkor menekült Indiába, ahol azóta is él.

Ki most a dalai láma?

A jelenlegi, 14. dalai láma 87 éves, születési neve Lhamo Donrup. Tizenhatgyerekes család ötödik gyermeke, kétéves kora óta tartják a 13. dalai láma újjászületésének. Tizenöt éves kora óta ő a tibeti régió legfontosabb vallási és politikai vezetője.

Már többször kijelentette, hogy soha nem fog újraszületni olyan területen, amely a Kínai Népköztársaság ellenőrzése alatt áll, és alkalmanként azt is sugallta, úgy dönthet, hogy ő lesz az utolsó dalai láma azáltal, hogy egyáltalán nem születik újra. Mint mondta: „Személy szerint úgy érzem, a dalai láma intézménye megszolgálta a célját”. Ugyanakkor olyan kijelentést is tett, miszerint az ismételt reinkarnációinak az a célja, hogy folytassa a befejezetlen munkát. Mivel Tibet politikai helyzete mai napig bizonytalan, nagyon valószínű, hogy újra fog születni.

Ki a mongol főláma?

A mongol buddhista hierarchián belül a bogdo gegen, azaz a mongol főláma a legfelsőbb vallási vezető. Mongóliában a szerepe hasonló, mint tibetben a dalai lámának. A tisztséget az ötödik dalai alapította 1650-ben, és Öndör Gegennek adományozta, aki a 17. századi mongol történelem meghatározó alakjává vált: a mongolok körében nagymértékben elterjesztette a buddhizmust, sokat tett a kultúráért és szerepvállalásával sokat tett azért, hogy Oroszország és Kína szorításában a mongol közösséget és egységet képviselte.

Az idő előrehaladtával (az újjászülető) mongol főláma egyre meghatározóbb politikai szerepet töltött be. Mivel a reinkarnáció tana lehetővé tette, hogy a főlámák a mongol nemesi családokban szülessenek újra, a (kínai) mandzsu kormányzat a második bogd gegeen halála után császári parancsban rögzítette, hogy a következő újjászületést csak a mongol területeken kívül lehet keresni. Ennek következtében a cím harmadik képviselőjétől kezdve a mongol buddhizmus főlámája mindig tibeti származású volt.

A cím mai napig jelentős, többek között azért, mert a buddhizmus Mongólia meghatározó vallása: napjainkban a mongol lakosság több mint fele vallja magát buddhistának (a másik fele zömében a sámán hagyományokat, az iszlám tanításait vagy a kereszténységet követi). A tisztség betöltője a tibeti buddhizmus harmadik legfontosabb embere.

Hogy lesz valaki főláma?

A buddhista újjászületéseket egy rangban felettük álló lámának kell beiktatnia. A mongol főláma reinkarnációjáról 2016-ban a 14. dalai láma adott hírt. Hét évvel később, idén hozták csak nyilvánosságra az új mongol főláma kilétét – a hivatalos indoklás szerint egyrészt azért csak most, mert a fiú eddig buddhista tanulmányaival készült a szerepére, másrészt mert a körülmények „nem voltak megfelelőek”. Világpolitikai szempontból egyébként igencsak érdekessé teszi a helyzetet, hogy

a most nyolcéves (egyes források szerint tízéves) fiú mongol-amerikai kettős állampolgár, és nem tibeti. Ilyesmire ugyebár a cím második viselője óta nem volt példa.

Hogy derül ki, ki a reinkarnáció?

A buddhizmust kevésbé ismerők számára meglehetősen szokatlan lehet, ahogyan kiválasztják a spirituális vezetőjüket. Például a mindenkori dalai láma környezete a reinkarnációra utaló magatartást vagy közlést már a dalai láma haldoklása közben megfigyeli. Keresik, hogy nincs-e valamilyen utalás az eljövendő utód születési helyére, a születendő személy közvetlen környezetére vagy ismertetőjelére. A dalai láma ugyanis maga választja meg, hová születik újra. Halálát követően a vezető lámák elindulnak és keresésbe kezdenek egy kisgyermek, a láma reinkarnációja után. A pontos hely megtalálásához jóslatokat és híres lámák látomásait is igénybe veszik. A reinkarnáció keresése általában több évet vesz igénybe. Megtalálása után éveken keresztül tanítják, hogy felkészítsék buddhista spirituális vezető szerepére.

Mit tudunk a mongol buddhizmus új főlámájáról? 

Úgy tudni, hogy a nyolcéves fiú egyike az Aguidai és Achiltai Altannar nevű ikerpárnak, akik édesapja Altannar Chinchuluun egyetemi matematikaprofesszor, édesanyjuk pedig Monkhnasan Narmandakh vállalati igazgató.

Hogy miért olyan érdekes mindez?

Az Európa közepéről nézve földrajzilag és kulturálisan is igencsak távolinak tűnő történet a mongol buddhizmus jövője és egyéb, sokakat érintő geopolitikai szempontok miatt is fontos esemény. És hogy mindez egy nyolcéves kisfiúhoz kötődik? Nos, ez a lámák körében nem ritka: azzal, hogy fiatal vezetőt választanak, természetesen vállalják, hogy a közösségnek és a tanítóknak nagy szerepe lesz az események alakulásában, de esélyt adnak annak is, hogy egy-egy vezető hosszú évtizedeken át irányíthassa közösségüket.

A felhasznált források ITT, ITT, és ITT találhatók
Nyitókép: A dalai láma 2006-ban. Forrás: Wikimédia | Yancho Sabev