Szeretett példaképek, akiktől idén búcsúztunk

Kult

Szeretett példaképek, akiktől idén búcsúztunk

Az év vége felé kicsit lelassítunk, befelé fordulunk, és számba vesszük a mögöttünk álló emberpróbáló időszakot. Egy elmúlt év örömteli vagy épp szomorú pillanataira gondolunk, sorolunk jót és rosszat, őrizendő és elfelejteni kívánt emlékek is eszünkbe jutnak ilyenkor. A 2021-es év is számtalan örömöt és minden bizonnyal ugyanennyi bánatot is adott mindannyiunknak: boldog születések és könnyes elmúlások fonták körbe életünket. A következő sorokban olyan nagyjainkra emlékezünk, akik számára idén véget ért a földi út, és akiket sosem feledünk. 

Bródy Vera, 2021. január 5.

Jászai Mari-díjas báb- és díszlettervező, a gyerekeknek szóló bábfilmsorozat szereplőinek, Mazsolának, Tádénak és Manócskának a tervezője. 1951 óta az Állami Bábszínház bábkészítője és díszlettervezője volt, majd 1968-ban Párizsba költözött. Kapcsolata sosem szakadt meg hazájával, számos maradandó emléket adott a hazai kulturális életnek. A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma 155, ezek közül a legismertebb munkái: Misi Mókus kalandjai, Hófehérke és a hét törpe, Jancsi és Juliska, János vitéz, Aladdin csodalámpája, A három kismalac, Szentivánéji álom, Gulliver az óriások földjén és A dzsungel könyve. 1959-ben Munkácsy Mihály-díjat, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét kapta meg.

Kruj Iván, 2021. február 24.

A magyar birkózás meghatározó alakja, nemzetközi versenybíró és a szabadfogású válogatott egykori edzője, a sportág nemzetközi Hírességek Csarnokának a tagja. Kruj Iván 1972-től 2004-ig összesen kilenc olimpián bíráskodott, 1983-ban a nemzetközi szövetség bíróbizottságának is tagja lett. A 2004-es athéni olimpián fejezte be harmincöt éves pályafutását. Kiemelkedő szakmai tudása,

példamutató bírói munkája messze földön híres volt, karrierje során sosem volt nála óvás. 

Olsavszky Éva, 2021. február 27.

A budapesti Katona József Színház egyik alapító tagja, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő. Férjével, Kun Vilmossal évtizedekig azonos társulat tagjai voltak, hatvanhét bemutatón léptek együtt színpadra. A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma 162, ezek közül a legismertebbek: Lujza (Schiller: Ármány és szerelem), Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája), Arkagyina (Csehov: Sirály), Hyppolita, Titánia (Shakespeare: Szentivánéji álom), Avdotya Nazarovna (Csehov: Ivanov), Udvarhölgy (Shakespeare: Macbeth). 

Kurucz György, 2021. március 15.

Legendás motorversenyző, edző és gépfejlesztő. 1956 és 1969 között a gyorsasági motoros válogatott keret tagja volt. 1956-ban a francia Bol d'or 24 órás motorversenyen a 250 cm³ kategóriában első, az abszolút versenyben csapatban a negyedik lett. 21-szeres magyar bajnok és számos nemzetközi siker részese volt. Az 1970-es években vonult vissza, edzőként tanítványa volt a szintén legendás versenyzővé vált Drapál János is.

Roboz Ágnes, 2021. március 23.

Koreográfus, karaktertánctanár, balettmester, címzetes egyetemi tanár, érdemes művész. A világ legnagyobb koreográfusaival, többek között Jiri Kyliánnal, Gret Paluccával, Hans van Manennel dolgozott együtt, és leghíresebb iskolákban tanított, megismertetve a világgal a karaktertáncot és a magyar néptáncot. Magyarországon szinte nincs olyan jelentősebb hazai táncművész, aki ne lett volna Roboz Ágnes növendéke. Nagyon tartalmas, aktív és szakmailag kiemelkedő életpálya áll mögötte.

95 évesen is aktív tagja volt a hazai táncművészetnek és közéletnek:

rendszeresen volt vizsgabizottsági tag, karaktertánc-kurzusokat adott, fiatal koreográfusok, alkotók patrónusa volt. Munkásságát számos díjjal elismerték: a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (1995), a Pro Cultura Hungarica díj (2001), a Magyar Táncművészek Szövetsége Életműdíja (2006).

Törőcsik Mari, 2021. április 16.

A nemzet színésze, háromszoros Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának tagja, érdemes és kiváló művész. Törőcsik Mari a magyar kulturális élet legtöbbet díjazott művésze volt, azon kevesek egyike, akik díjat nyertek a cannes-i fesztiválon is. 2017-ben a Forbes őt választotta a 4. legbefolyásosabb magyar nőnek a kulturális élet területén. 1976-ban a Déryné hol van? című filmben nyújtott alakításáért nyerte el a legjobb színésznőnek járó díjat a Cannes-i fesztiválon, a filmet férje, Maár Gyula rendezte. Felejthetetlen alakítást nyújtott a Körhinta Marijaként, de szinte bármilyen szerepet képes volt eljátszani: Júliát, Cordeliát, Tündét, Natasát a Háború és békéből vagy éppen Helgát a Varsói melódiából, volt Egérke a Macskajátékból, Kurázsi mama, Szent Johanna, és a Csirkefej vénasszonya is. Megszámlálhatatlan alkotásban és szerepben találkozhattunk vele, neve eggyé vált a film- és színművészettel. Róla írt megemlékezésünket itt olvashatják.

 Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal

Monspart Sarolta, 2021. április 24.

A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett tájfutó világbajnok, tizennégyszeres magyar bajnok, sífutásban hatszoros magyar bajnok. Az első nő Európában, aki három órán belül futotta le a maratoni távot. 1964 és 1977 között sorozatban 14 magyar egyéni bajnoki címet nyert tájfutásban. 1978k-ban kullancsencephalitis betegítette meg, amelybe majdnem belehalt. Hat nap kóma és több hétnyi intenzív ápolás után felépült, de részben béna maradt a jobb lába, ezért karrierje véget ért. Szenvedélyétől ekkor sem búcsúzott el: haláláig aktív sportéletet élt és az élsport helyett a sportdiplomáciába igazolt át. Az Országos Egészségfejlesztési Intézetben dolgozott, részt vett a Johan Béla Népegészségügyi Programban, továbbá a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány elnöke volt 2004 októberéig. 2003. június 23-án Mádl Ferenc köztársasági elnök érdeméremmel ismerte el munkásságát, 2010-ben pedig Prima Primissima díjban részesült.

Monspart Sarolta

Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Hámori József, 2021. május 1.

Széchenyi-díjas magyar biológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egykori alelnöke. Az idegrendszer és az idegelemek közötti kapcsolatok funkciós szerkezetének neves kutatója. 1992-ben felvették a londoni Európai Akadémia, 2000-ben az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagjainak sorába, emellett az Acta Biologica Hungarica című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja is volt. 1998-ban az önálló minisztériumként létrehozott Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma első vezetője lett. Elsőként sikerült leírnia a felnőtt állatok agykéreg alatti központjában és a kisagykéregben az indukálható plaszticitás jelenségét, valamint az információ feldolgozásában kiemelt szerepet játszó komplex szinapszisok szerkezetét. Több mint kétszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, hat könyve jelent meg.

Jankovics Marcell, 2021. május 29.

Rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, a nemzet művésze. 1960-tól fázisrajzoló-gyakornokként kezdhetett dolgozni a Pannónia Filmvállalatnál, ahol 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig készítették Dargay Attilával és Nepp Józseffel a nagy sikerű, Gusztáv című rajzfilmsorozatot.1973-ban elkészült az első, egész estés rajzfilmje, a János vitéz, mely a magyar rajzfilmtörténet életének fontos mérföldköve.

Az egész estés filmek mellett a kisfilmek készítését sem hagyta abba, sorra nyert velük nemzetközi szakmai megmérettetéseken: a Sisyphus című munkáját 1974-ben Oscar-díjra is jelölték. 1977-ben kezdte el a Magyar népmesék sorozatot, amelyet forgatókönyvíróként, rendezőként, tervezőként 2002-ig gondozott. Több mint ötven magyarországi és nemzetközi díj és kitüntetés tulajdonosának mondhatta magát, zsűritagként pedig több alkalommal képviselte hazánkat nemzetközi filmfesztiválokon is. 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2007-ben Prima Pimissima díjat kapott.

Szappanos György, 2021. június 5.

Az ország egyik leghíresebb basszusgitárosa. Pályája kezdetén Babos Gyula zenekarában játszott, majd többek között a Tátrai Bandet és a Boom-Boom együttest erősítette. Mohai Tamással és Hirlemann Bertalannal megalapították a legendás Háború együttest, mellyel eMeRTon-díjat kaptak. 2003-ban hozta létre saját jazz-rock zenekarát „Full Playback” néven. Nagy János zongoristával több, mint tíz évig játszottak együtt különböző formációkban, bizonyítva sokszínűségét és műfaji határokat nem ismerő tudását. Az aktív zenélés mellett tanított is, kétszer is megválasztották az év basszusgitárosának.

Fehér M. István, 2021. június 17.

Széchenyi-díjas filozófus, filozófiatörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófiai Intézetének professor emeritusa. Több úttörő tanulmányt tett közzé a hermeneutika és a filológia, a hermeneutika és a teológia, illetve Heidegger és a teológia kapcsolatáról. Hosszabb kutatásokat folytatott Olaszországban, Németországban és Amerikában. Támogatója és szervezője volt több rangos, Budapesten rendezett nemzetközi konferenciának. Tagja volt több nemzetközi filozófiai folyóirat szerkesztőbizottságának, illetve nemzetközi tudományos társaság vezetőségének is.

Garamszegi Gábor, 2021. július 3.

Szinkronszínész. Több sorozatban és filmben szerepeltette hangját, hallani lehetett többek között a Scooby Doo-ban, a Simpson család című mozifilmben, a Charlie angyalai mozifilmben, a Cápa első részében, a Hotel Transylvania – Ahol a szörnyek lazulnak animációban, a 2009-es Scherlok Holmesban és a Bourne-hagyatékban és a sokak által kedvelt Trónok Harcában is. Filmes szerepei: Apám beájulna (2003), Fekete kefe (2005), Született lúzer (2009).

Rázsó Pál, 2021. július 24.

A Magyar Tollaslabda Szövetség alapítója és tiszteletbeli elnöke. A hatvanas évek elején többször is férfi páros magyar tollaslabdabajnok volt, az első magyar tollaslabda-bajnokság győztese 1963-ban. Férfi egyesben 1960-tól rendeznek magyar bajnokságot, egyéniben szintén az első magyar bajnok volt, majd 1962-ben és 1964-ben is elnyerte a legjobbnak járó címet.

Életét a sport iránti szeretete határozta meg, rendkívül sokat tett a hazai tollaslabda sportág fejlődéséért.

Furkó Kálmán, 2021. augusztus 3.

Magyar katonatiszt, ezredes, nyolcdanos karatemester, sportvezető. A karate egyik hazai atyja, a támadó közelharc megalapítója a Magyar Honvédségben. Az 1980-as évek közepétől hosszú ideig a Magyar Kjokusin Karate Szervezet elnökeként tevékenykedett, emellett a Magyar Karate Szakszövetség alelnöke és a Magyar Fullcontact Karate Szervezet elnöke, illetve az Európai és a WKO Világszervezet övvizsgabizottságának tagja volt. 

Lovas Ilona, 2021. augusztus 15.

Kossuth-díjas textil- és képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Felsőfokú tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskola szövőszakán folytatta. Pályafutását mint textilművész kezdte, bekapcsolódott a Velemi Textilművészeti Alkotóműhely munkájába. 1973-ban elnyerte a milánói textil triennálé ezüst díját, később pedig számos más elismerést is. Ilyen a Munkácsy Mihály-díj (1993), az Érdemes művész (2005), a Prima díj (2019) és a Kossuth-díj (2020).

Szobraival, installációival a természet szeretetére, megbecsülésére hívta fel a figyelmet.

Vass Károly, 2021. szeptember 6.

Kézilabdázó, sportvezető, a Magyar Kézilabda Szövetség korábbi alelnöke. Az irányító, majd beálló poszton szereplő, fizikai erejéről ismert játékos 1969 és 1971 között háromszor nyert magyar bajnokságot, 1976-ban, 1980-ban és 1981-ben pedig a Magyar Kupában lett első együttesével. Tagja volt az 1972-ben olimpiai nyolcadik, 1976-ban olimpiai hatodik helyezett együttesnek, valamint az 1974-ben világbajnok hetedik és 1982-ben világbajnok kilencedik csapatnak. A magyar válogatottban 115 alkalommal lépett pályára.

Ligeti András, 2021. szeptember 19.

Kossuth-díjas karmester, hegedűművész. Az 1990-es években több 20. századi zeneszerző ősbemutatóját dirigálta, köztük Kurtág György és Igor Sztravinszkij műveit, de

nemzetközi elismertségét Bartók-interpretációi alapozták meg.

1997-től kezdődően 2008-ig volt a Telekom Szimfonikus Zenekarának zeneigazgatója, irányításával a zenekar külföldön is komoly hírnévre tett szert. 2001-ben az Nyugat-Ausztráliai Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és első állandó vendégkarmestere lett. Karmesterként széles repertoárral rendelkezett, a barokk és klasszicista szerzőktől egészen a 20. századi művekig. Művészetét számos rádió- és hanglemezfelvétel is megörökítette. Pályafutása alatt több kitüntetésben is részesült: Bartók–Pásztory-díj (1988, 2001), Liszt Ferenc-díj (1988), Érdemes művész (2002), az Olasz Szolidaritás Csillagrendjének Lovagja (2003), Kossuth-díj (2007).

Balogh Mari, 2021. október 17. 

A magyar televízió első női riportere, az ország baloghmarija volt. Kollégái halálhíre bejelentésekor azt írták, „hangvétele, közvetlen stílusa évtizedekig szolgált mintául az újabb generációknak. Ebédszünet című műsorával, amely a munkásemberek érdekvédelmét szolgálta, műfajt teremtett”. Egyedül nevelte fel mozgássérült unokaöccsét, akiről még betegsége idején is, egészen haláláig gondoskodott – tavaly egy beszélgetés erejéig lapunkat fogadták is otthonukban, erről írt cikkünket itt olvashatják.

 Fotó: Fortepan / Rádió és Televízió Újság

Kornai János, 2021. október 18.

Széchenyi-díjas közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Harvard Egyetem és a Corvinus emeritus professzora, a francia becsületrend kitüntetettje, svéd, amerikai, és más akadémiák tiszteletbeli tagja. Akadémiai tisztségei mellett az ENSZ Fejlesztésszervezési Bizottsága alelnökeként is dolgozott. Kiemelkedő szakmai munkásságáért számos rangos díjban részesült, például Alexander von Humboldt-díj (NSZK, 1983), Széchenyi-díj (1994), Francia Köztársaság Becsületrendje (1997), A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2002), Prima Primissima díj (2005), Leontief-érem (2010), A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2010), és még sorolhatnánk… Életét, munkásságát A gondolat erejével címmel 2005-ben megjelent önéletrajzi kötete mutatja be, amely több nyelven is megjelent.

Oszter Sándor, 2021. október 29.

Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész. A Rózsa Sándor című filmben nyújtott alakítása tette országosan ismertté. Játszott a Vígszínházban, a Nemzeti Színházban majd a Békéscsabai Jókai Színház színésze lett. Művészi munkáját 1983-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1988-ban pedig érdemes művész lett. 1972-ben a San Remói filmfesztiválon ő kapta a legjobb férfi alakítás díját a Kitörésben nyújtott játékáért. 2013-ban Kossuth-díjat kapott sokoldalú, stílus- és műfajgazdag művészi munkásságáért, maradandó élményt nyújtó pályafutása elismeréseként.

Csűrös Karola, 2021. november 24.

1959-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1962-től volt a budapesti Madách Színház művésznője, ahol különösen emlékezetes maradt a mulatságos Higa Jiga kisasszony szerepében John Patrick Teaház az augusztusi holdhoz című vígjátékban. Számos filmben és tévéfilmben is játszott, köztük talán a legemlékezetesebb Herskó János 1960-as kultikus vígjátéka volt, a Két emelet boldogságban, ahol Korbusz Jánosné szerepe volt az övé Szabó Gyula oldalán. Munkásságát 1993-ban Erzsébet-díjjal és Déryné-díjjal jutalmazták, 2001-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjét is kiérdemelte, 2006-ban pedig Érdemes művész lett. Az ország nagy része a Szomszédok című televíziós sorozatban ismerte meg Etus szerepében.

Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Nemecz Ernő, 2021. november 25.

A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, állami díjas geokémikus, a földtudomány doktora. A tudós legfontosabb eredményeit az agyagásványok kémiai tulajdonságainak, kristályszerkezetének, nómenklatúrájának és genezisének kutatása terén érte el, de a talajokban és kőzetekben lezajló ásványi átalakulások feltárása területén kifejtett munkássága is jelentős. 1969-ben részt vett az UNESCO Nemzetközi Geológiai Korrelációs Programjának megtervezésében és elindításában. Tudományos eredményei elismeréseként 1969-ben Akadémiai Díjat, 1972-ben MTESZ-díjat kapott. 2000-ben vehette át az Arany János Közalapítvány a Tudományért Nagydíját, 2005-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjét, 2008-ban pedig az Akadémiai Aranyérmet.

Kóbor János, 2021. december 6.

Az Omega zenekar frontembere, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész. Első együttesét a József Attila Gimnázium tanulójaként alapította, de énekesi pályafutása szinte teljesen az Omegához kötődik. Koruk egyedülálló formációjának számítottak: az együttes tagjai léptek fel elsőként egységes színpadi ruhában, külföldi minták alapján először az Omega koncertjein használtak füstgépet, lézershow-t és kivetítőt. A magyar beatműfaj legjobbjai voltak. Olyan örök slágereket köszönhetünk neki, mint a Gyöngyhajú lány, a Petróleumlámpa vagy a Régi csibészek. Kóbor Jánosról kevesen tudják, hogy az Omega-stúdióban számos lemez készítésében vett részt producerként, zenei rendezőként, hangmérnökként is, tehetsége számos területen megmutatkozott.

Gulyás János, 2021. december 11.

Gulyás János Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. A magyar dokumentumfilmezés meghatározó alakja volt. Művei a legfontosabb társadalmi kérdéseket feszegették. Az MMA 100 magyar dokumentumfilm válogatásában több, Gulyás János által jegyzett alkotás is helyet kapott, az MMA Kiadónál 2017-ben jelent meg könyv munkásságáról Tóth Péter Pál tollából A Gulyás testvérek címmel. Magyar Művészetért díjban részesült (1988), megkapta a Nemzetközi Képzőművészeti Szemle első díját (1993), Kamera-díjas (2004), és Magyar Örökség díjat (2012) és Életmű díjat is kapott (2012).

Ajánljuk még:

 
X
Már követem az oldalt