Irodalom és kert: tudod, hol alkottak a magyar géniuszok?

„Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük” – Mikszáth Kálmán sorai duruzsolnak fejemben, mert munkáimhoz az ihletet magam is a kertből, a fáktól, a színes avarszőnyegtől, vagy éppen a kosárban ásítva illatozó molyhos birskörtéktől, a reggeli dér csípte csipkebogyóktól lopom.

Nagy tollforgatóink közt szép számmal akadtak, akik nem a belvárosi kávéházak finom füstjében vetették papírra örökérvényű alkotásaikat, hanem eldugott falvakban, kicsi kunyhókban, folyó fölé magasodó verandán kapták az ihletet.

Közben kertet ástak, fát metszettek, vadásztak, méhészkedtek – kinek-kinek a maga vérmérsékletéhez és lehetőségeihez mérten. Izgalmas dolog felkeresni ma ezeket a helyeket, ahol a szem, a szellem és a lélek is jóllakik gyönyörűséggel. Íme, néhány a nekem legkedvesebbek közül – de a sort napestig folytathatnám.

Esztergom – Babits Mihály

Babits Mihály emlékháza olyan hegyoldalban áll, ahonnan pazar panoráma tárul elénk: egyik irányban a Duna széles selyemszalagja kanyarog, feltűnik a Gerecse, a Pilis, a másik irányban az Esztergomi Bazilika… a ház oldalán a felirat a költő verséből idézve: „Kertem az egész táj, hol óriás csiga kétszarvú dómjával a bölcs bazilika”

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Gyalogosan érkezve a városból kifulladunk, mire felérünk Babits Mihály és Török Sophie nyaralójaként szolgáló kis házhoz. „Künn fölburjánzott a sövény s messziről erdőcskét mutat; lonc, s vörösbogyós vadnövény verik burjánnal az utat” – írja Babits Nappali álom című versében, és így van ez most is.

A költői alkotóműhelyből emlékhely lett, a 2009-ben kialakított új, állandó kiállítás hűen és páratlan hangulattal idézi vissza számos vers, írás és műfordítás helyszínéül szolgáló Babits-házat, ahol verseket hallgathatunk, filmet is nézhetünk.

Már csak a fal miatt megéri idelátogatni: a XX. század íróinak és költőinek szíve-java aláírta, mikor itt járt. 

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Horpács – Mikszáth Kálmán

Mikszáth Kálmán, „a legnagyobb palóc” aki bölcsességével és humorával tanított a nemzetet, elvonulás céljából választotta lakóhelyéül a Nógrád megyei Horpácsot.

„Egész életemben vágytam ilyen zugra, elrejtett fészekre. Azt szerettem volna, hogy még a mappán se legyen rajta.

Nyaranta a fürdőbeli kurszalonok verendájáról merengtem a fölcicomázott természeten, melyből egyetlen füszál se volt az enyém, feltűnt emlékemben édesapám, mikor kiült pipázni az ambitusra s nem az esti lapokat várta, mint én, hanem az esőt, a szeme előtt nem terült ékes park virággruppokkal, hanem egy nagy trágyadomb füstölgött s annak párájából, ha fölszállt, vagy lomhán szétterjengett, szőtte kombinációit az időjárásra nézve.” – írta egyik levelében írótársainak.

Ma emlékmúzeumként működik a hajdani Mikszáth Kúria. Az épület felépítésének költségeit Mikszáth Jókai Mórról szóló könyve tiszteletdíjából fedezte: ezért is, no meg írótársa iránt érzett megbecsülése miatt is látható homlokzatán egy Jókai Mór dombormű.

Svábhegy – Jókai Mór

A természetkedvelő Jókai 1853-ban vásárolta meg a Svábhegy oldalában fekvő, akkor még köves, kőbányára emlékeztető területet. Néhány évtized alatt gyönyörű kis paradicsomot varázsolt belőle, ahol szívesen időzött.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő kert szabadon látogatható a nyitvatartási időben. A korabeli szellemi- és művészeti élet hajdani központja ma madárdaltól hangos, árnyas fák lombja alatt sétálhatunk benne.

Az épületet kis díszkert öleli körbe, az illatos rózsák mellől Budapest páratlan panorámájában gyönyörködhetünk.

A számos madárfaj megfigyelése mellett ásványtani ösvényen bővíthetjük geológia tudásunkat. Madártani gyűjtemény, és a hajdani présházban Jókai életéről szóló kiállítás is várja az érdeklődőket. Uzsonnánkat akár az író kedvenc padján ülve is elfogyaszthatjuk.

Nikla – Berzsenyi Dániel

A kedves kis faluban, szelíd környéken bújik meg Somogyban lankás dombokkal, patakokkal, tavacskákkal Berzsenyi egykori otthona. A településen élőknek jó dolguk van: könyvtáruk a költő emlékházában kapott helyet, a ház körül pedig bárki sétálhat a 3 hektáros kertben.

A fák egy részét maga Berzsenyi ültette.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A trombitafolyondártól roskadozó faragott tornác remek hely volt arra, hogy a „niklai remete” kötetéből elolvassunk egy ide passzoló verset, és elképzeljük, milyen ihletet kaphatott a gyümölcsfák megmetszése vagy a méz kipergetése után ahhoz, hogy pennát ragadjon, és papírra vesse például a Levéltöredék barátnémhoz című versét.

Berzsenyi Dániel elsősorban gazdálkodó ember volt, másodsorban méhész, és csak azután következett nála az irodalom.

A méhészkedés alapjait a faluban „Dani uraság” tette le, az ő tiszteletére alakítottak méhészeti kiállítást is. Művei közt találunk számtalan tudományos értekezést is, például „Minden mezei szorgalom föntebb fejletének legáltalányosb föltételei a földnek és a honni gazdaságbeli szorgalomnak akadályairól s orvoslása módjairól”.

Börzsöny: Rózsakunyhó – Fekete István

A Rózsakunyhó Fekete István novelláskötetének a címe. A műben is megemlített Rózsakunyhó a valóságban a Börzsönyben, a Kóspallagra vezető út mellett, Törökmező közelében található. Ebben a kis házban töltött sok szép napot Fekete István és Kittenberger Kálmán, a természet lágy ölén, vadászataik idején, itt született sok-sok szép vadásznovella. A ház előtt padok és asztalok hívogatnak, hogy megpihenjünk, itt költsük el uzsonnánkat.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A Rózsakunyhó előtt Fekete István leírása szerint egykor két kis rózsatő senyvedett a tölgyek árnyában.

Néhány éve barátainkkal együtt pótoltuk a kipusztult töveket, hogy lehessen tudni, miért is Rózsakunyhó a neve.

Egy-egy kirándulás alkalmával érdemes felkeresni ezeket a helyeket, hiszen nemcsak a költők, írók emléke előtt tehetjük tiszteletünket, de a gyerkőcökhöz is kézzelfogható közelségbe kerül az irodalom, másként fogják ezután kezükbe venni a könyvet, másként olvassák a verset, a novellát, ha értik, ha érzik, hol született.

Nyitókép: Jókai Mór svábhegyi villájának kertjében, rózsái között (1900) – Fotó: Wikipedia / Új Idők