Kult

Irodalom és kert: tudod, hol alkottak a magyar géniuszok?

Babits Mihály, Mikszáth Kálmán, Berzsenyi Dániel – mind hallottunk róluk, legtöbbünk pedig egy-egy híres művük címére, soraira is emlékszik. De azt vajon hányan tudják, hol éltek és alkottak nagyjaink?

Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük” – Mikszáth Kálmán sorai duruzsolnak fejemben, mert munkáimhoz az ihletet magam is a kertből, a fáktól, a színes avarszőnyegtől, vagy éppen a kosárban ásítva illatozó molyhos birskörtéktől, a reggeli dér csípte csipkebogyóktól lopom.

Nagy tollforgatóink közt szép számmal akadtak, akik nem a belvárosi kávéházak finom füstjében vetették papírra örökérvényű alkotásaikat, hanem eldugott falvakban, kicsi kunyhókban, folyó fölé magasodó verandán kapták az ihletet. Közben kertet ástak, fát metszettek, vadásztak, méhészkedtek – kinek-kinek a maga vérmérsékletéhez és lehetőségeihez mérten. Izgalmas dolog felkeresni ma ezeket a helyeket, ahol a szem, a szellem és a lélek is jóllakik gyönyörűséggel. Íme, néhány a nekem legkedvesebbek közül – de a sort napestig folytathatnám.

Esztergom, Babits Mihály

Babits Mihály emlékháza olyan hegyoldalban áll, ahonnan pazar panoráma tárul elénk: egyik irányban a Duna széles selyemszalagja kanyarog, feltűnik a Gerecse, a Pilis, a másik irányban az Esztergomi Bazilika… a ház oldalán a felirat a költő verséből idézve: „Kertem az egész táj, hol óriás csiga kétszarvú dómjával a bölcs bazilika”

irodalom_kert

Gyalogosan érkezve a városból kifulladunk, mire felérünk Babits Mihály és Török Sophie nyaralójaként szolgáló kis házhoz. „Künn fölburjánzott a sövény s messziről erdőcskét mutat; lonc, s vörösbogyós vadnövény verik burjánnal az utat” – írja Babits Nappali álom című versében, és így van ez most is.

A költői alkotóműhelyből emlékhely lett, a 2009-ben kialakított új, állandó kiállítás hűen és páratlan hangulattal idézi vissza számos vers, írás és műfordítás helyszínéül szolgáló Babits-házat, ahol verseket hallgathatunk, filmet is nézhetünk.

Már csak a fal miatt megéri idelátogatni: a XX. század íróinak és költőinek szíve-java aláírta, mikor itt járt. 

irodalom_kert

 

Horpács, Mikszáth Kálmán

Mikszáth Kálmán, „a legnagyobb palóc” aki bölcsességével és humorával tanított a nemzetet, elvonulás céljából választotta lakóhelyéül a Nógrád megyei Horpácsot. „Egész életemben vágytam ilyen zugra, elrejtett fészekre. Azt szerettem volna, hogy még a mappán se legyen rajta. Nyaranta a fürdőbeli kurszalonok verendájáról merengtem a fölcicomázott természeten, melyből egyetlen füszál se volt az enyém, feltűnt emlékemben édesapám, mikor kiült pipázni az ambitusra s nem az esti lapokat várta, mint én, hanem az esőt, a szeme előtt nem terült ékes park virággruppokkal, hanem egy nagy trágyadomb füstölgött s annak párájából, ha fölszállt, vagy lomhán szétterjengett, szőtte kombinációit az időjárásra nézve.” – írta egyik levelében írótársainak.

Ma emlékmúzeumként működik a hajdani Mikszáth Kúria. Az épület felépítésének költségeit Mikszáth Jókai Mórról szóló könyve tiszteletdíjából fedezte, ezért is, no meg írótársa iránt érzett megbecsülése miatt is látható homlokzatán egy Jókai Mór dombormű.

Svábhegy, Jókai Mór

A természetkedvelő Jókai 1853-ban vásárolta meg a Svábhegy oldalában fekvő, akkor még köves, kőbányára emlékeztető területet. Néhány évtized alatt gyönyörű kis paradicsomot varázsolt belőle, ahol szívesen időzött.

irodalom_kert

 

Ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő kert szabadon látogatható a nyitvatartási időben. A korabeli szellemi- és művészeti élet hajdani központja ma madárdaltól hangos, árnyas fák lombja alatt sétálhatunk benne. Az épületet kis díszkert öleli körbe, az illatos rózsák mellől Budapest páratlan panorámájában gyönyörködhetünk. A számos madárfaj megfigyelése mellett ásványtani ösvényen bővíthetjük geológia tudásunkat. Madártani gyűjtemény, és a hajdani présházban Jókai életéről szóló kiállítás is várja az érdeklődőket. Uzsonnánkat akár az író kedvenc padján ülve is elfogyaszthatjuk.

Nikla, Berzsenyi Dániel

A kedves kis faluban, szelíd környéken bújik meg Somogyban lankás dombokkal, patakokkal, tavacskákkal Berzsenyi egykori otthona. A településen élőknek jó dolguk van: könyvtáruk a költő emlékházában kapott helyet, a ház körül pedig bárki sétálhat a 3 hektáros kertben. A fák egy részét maga Berzsenyi ültette.

irodalom_kert

 

A trombitafolyondártól roskadozó faragott tornác remek hely volt arra, hogy a „niklai remete” kötetéből elolvassunk egy ide passzoló verset, és elképzeljük, milyen ihletet kaphatott a gyümölcsfák megmetszése vagy a méz kipergetése után ahhoz, hogy pennát ragadjon, és papírra vesse például a „Levéltöredék barátnémhoz” című versét.

Berzsenyi Dániel elsősorban gazdálkodó ember volt, másodsorban méhész, és csak azután következett nála az irodalom. A méhészkedés alapjait a faluban „Dani uraság” tette le, az ő tiszteletére alakítottak méhészeti kiállítást is. Művei közt találunk számtalan tudományos értekezést is, például „Minden mezei szorgalom föntebb fejletének legáltalányosb föltételei a földnek és a honni gazdaságbeli szorgalomnak akadályairól s orvoslása módjairól”.

Börzsöny, Rózsakunyhó, Fekete István

A Rózsakunyhó Fekete István novelláskötetének a címe. A műben is megemlített Rózsakunyhó a valóságban a Börzsönyben, a Kóspallagra vezető út mellett, Törökmező közelében található. Ebben a kis házban töltött sok szép napot Fekete István és Kittenberger Kálmán, a természet lágy ölén, vadászataik idején, itt született sok-sok szép vadásznovella. A ház előtt padok és asztalok hívogatnak, hogy megpihenjünk, itt költsük el uzsonnánkat.

irodalom_kert

 

A Rózsakunyhó előtt Fekete István leírása szerint egykor két kis rózsatő senyvedett a tölgyek árnyában. Néhány éve barátainkkal együtt pótoltuk a kipusztult töveket, hogy lehessen tudni, miért is Rózsakunyhó a neve.

Egy-egy kirándulás alkalmával érdemes felkeresni ezeket a helyeket, hiszen nemcsak a költők, írók emléke előtt tehetjük tiszteletünket, de a gyerkőcökhöz is kézzelfogható közelségbe kerül az irodalom, másként fogják ezután kezükbe venni a könyvet, másként olvassák a verset, a novellát, ha értik, ha érzik, hol született.

 

Már követem az oldalt

X