Kultúrtáj-rehabilitáció Budán, avagy adják vissza az embereknek a budai vörösbort!

Szüret

Kultúrtáj-rehabilitáció Budán, avagy adják vissza az embereknek a budai vörösbort!

A svábhegyi Jókai-kert déli lejtőjén a Kadarka Kör újraélesztette a valaha európai hírű, 120 éves múlttal rendelkező Budai vörösbort. Jókai is örülne, ha látná. 

Szombat reggel tíz órakor a Svábhegy tetején fekvő, festői Jókai-kertben a madarak önfeledt vircsaftja mellett, csak a saját lépteim keltenek zajt. Jókai Mór 1853-ban egy művészkirándulás során fedezte fel ezt a kétholdas, kőbányaként használt telket, mely elhanyagolt, agyaghalmos területből, hosszú évek munkájával nyári otthonává vált, köré gyümölcsfákat ültetett, a kert déli lejtőjére pedig szőlőst teremtett.

Az út mellett elhagyom az író kedvenc oroszlános kőpadjának másolatát, egy, az ő arcát ábrázoló Anakreón-szobrot, mely körül már kezdenek őszi színekbe rendeződni a bokrok, a jelenleg virágtalan rózsakertet és megcsodálom a kert hatalmas fáit. A régi villa helyén ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósági épülete áll, szemben vele pedig a Jókai idejéből fennmaradt présház, amiben a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékszobát rendezett be.

 

Homlokzatán az író sorai olvashatóak: „Kertész vagyok, és ez büszkeségem.”  Az épületek körüli hársak, juharok, vadgesztenyék mind méltósággal magasodnak az ég felé. Végignézve rajtuk, elmerülve csendes nagyságukban, az ember megérti Jókai olthatatlan vonzalmát ehhez a helyhez.

A kert vége felé igyekszem, hogy a szőlőtőkék között megkeressem Buza Pétert, a Kadarka Kör elnökét: főkadarnagyát. A domb tetejéhez érve önkéntelenül megállok. Finom ködben ül a Budai-hegység, át-átdereng rajta a napfény és az ébredező város körvonalai. Egy padra ülve kezdünk bele a beszélgetésbe. „Zoli! Ott az alsó négy sorban nézd meg azokat a brutális fürtöket, hogy nincs-e kár rajtuk, és úgy menj át a következő sorra!” – kiáltja még oda Péter a kollegájának. Zoli kipucolja a sorokat, levágja a leveleket a fürtök környékéről, hogy több nap érje azokat, hadd cukrosodjanak.

„A Kadarka Kör borkedvelő és borhoz értő emberek 25 fős csapata, akik úgy gondolták, hogy érdemes megkísérelni, hogy 120 év elteltével újra legyen budai vörösbor” – vezet be történetükbe a Kör elnöke. Ehhez kerestek egy megfelelő területet, amit itt, a Jókai-kertben találtak meg,

így került sor 2011-13 között 900 tőke telepítésére az ország 23 különböző szőlőskertjéből erre a 0,2 hektáros területre. 

Péter eredetileg író és művelődéstörténész, bő tíz évvel ezelőtt, a Borozó Budapest - Régvolt szőlőskertek élő öröksége című könyvének írása közben merült fel benne az ötlet, hogy a 18-19. században ismert Budai vöröset vissza kéne idézni a 21. századba.

 

„Ha nagy szavakat akarnék használni, azt mondanám, ez az ország kadarkás kertje. Kultúrtáj-rehabilitáció zajlik itt, másrészt kísérlet arra, hogy Budapest egy valamikori csúcstermékét újraélesszük és forgalomba hozzuk” – mondja Péter. Ennek a kísérletnek sikerét bizonyítja, hogy a budai vörösbor reinkarnációja, az ANNO egymást követő három évben ezüstérmet nyert a kiskőrösi Kadarka Nemzetközi Nagydíj Borversenyen. A Svábhegyen születő bor három, többszáz éve honos szőlőfajtánk eredménye: alapja a kadarka, melyet még a rácok hoztak Budára, másik összetevőjét a Csókaszőlőt, már az Árpád-korban is ismerhették a Kárpát-medencében. Legkésőbb a Kékfrankos érkezett, a 18.század végén terjedt el a Budai-hegyek lankáin.

1901-ben a Zemplén megyében élő Mathiász Józsefnek egy újfajta szőlőt sikerült nemesítenie, melyet a költő iránti tiszteletből Jókai-szőlőnek nevezett el. Ennek oltványai itt tekeregnek mögöttünk a pergolán.

A Chasselas vagyis saszla-hibrid a NAIK kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet ajándéka, a kertben kijelölt Budai Borpanoráma ékes dísze.

Kecskemétet Jókai diákéveiben ismerte meg, és szellemi énjének szülővárosaként jellemezte, ahol megismerkedhetett a magyar népélettel és a valódi magyar humorral.

Az Agrárminisztérium és a 12. kerületi Hegyvidéki Önkormányzat támogatja a Kadarka Kör terveit, kész és készülendő projektelemek megvalósításának fejében. Jelenleg egy tanösvény és egy borászathoz, szürethez tartozó eszközudvar kialakítása van készülőben. Ha nem küszködnénk a vírushelyzettel, a Kör tagjai és a hagyományok iránt érdeklődő, vidámságra vágyó idelátogatók idén októberben a tizedik, jubileumi szüretet zenével, tánccal, mulatsággal, zsíroskenyérrel, borral ünnepelnék meg. 

 Szüret rovatunk támogatója a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Ajánljuk még: 

ÖT HAZAI BORVIDÉK, AMIT LÁTNOD KELL AZ ŐSSZEL
EGY ÜNNEP, AHOL EGYSZERRE DOLGOZOL ÉS BULIZOL – ISMERED A SZÜRETEK VILÁGÁT?
GYÓGYTEÁVAL PERMETEZETT SZŐLŐ ÉS CUKORNÁDBÓL KÉSZÍTETT DUGÓ – A BIOBOROK TITKAIRÓL

Szüreti süteményrecept: szőlős pite

A különböző gyümölcsös piték egyre népszerűbbek itthon is, közülük talán a legkevésbé ismert a szőlős változat. Itt az ideje, hogy minél többen kipróbáljuk. Borbás Marcsi receptje.