A Kis-Balaton mocsarai felé nyíló völgyben, egy 51 hektáros erdő ölelésében fekszik a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, a Hévízi-tó. A melegvizes tőzegmedrű tavon az első tutajokra épített fürdőházat Festetics György építette 1772-ben. Hűvös időben vízébe merülni egészen rendkívüli élmény.
Három utca, 60 ház és 50 lakos, zűrzavaros történelmi múlt, természeti és geológiai értékek – ez ma Salföld. És ennél sokkal több.
Gyerekkoromban, amikor 2-3 napra Somogy megyébe utaztunk nagymamámhoz és az anyai ági rokonsághoz, mindig minden ugyanabban a biztonságos ütemben zajlott. Megérkezés után egyből ebéd a „kendős” mamánál a nyári konyhában (húsleves, csirkepaprikás nokedlivel, mézes-krémes vagy almás pite), majd megkezdődött a rokonok, ismerősök végeérhetetlen látogatása.
2017 februárjában Sipos József többedmagával a kárpátaljai nagyszőlősi kórházba érkezett, hogy adományt vigyen az ott fekvő gyerekeknek. A fogadtatás még a sokat látott tiszakeresztúri református lelkésznek is megrázó volt: a vakolatlan falak között, üres vasrácsos ágyakban alultáplált, magára hagyott síró kisgyerekek feküdtek. Készített egy amatőr videót, megosztotta, a film pedig robbant. József innentől kezdve a senki földjére került gyerekek életének jobbítására (is) feltette napjait. A Kárpátaljai „Elfelejtett” Gyermekek Segítése (KEGYES) ma már alapítványi formában működik. Interjúnk.
Kicsi Csabát egy balatoni strandon szólítottam le. Érdekes jelenség volt a fürdőruhás emberek között neoprén ruhájában egy fémkeresővel a kezében, nagy fülhallgatóval a fején. Beszélgettünk, lefotóztam, majd pár nap múlva felhívtam, hogy kikérdezzem a kezdeti hobbiból hivatássá nőtt fémkeresésről.
Itt van az esküvőszezon és vele együtt a jókedvű ünneplések, dínom-dánom, tánc. De mi történik akkor, ha vendégként egyre többször érezzük kellemetlenül magunkat?
Sérült kisfiával egyedül maradt anyuka, újszülött kisbabája édesanyját gyászoló apuka, öt gyerekkel magára maradt édesanya, árván maradt hatéves kislány... ezeket hallva szinte mindannyian azokra a lesújtó történetekre gondolunk, amik a tavalyi évhez képest, a koronavírus járvány miatt legalább a háromszoros számban esnek meg. De hogy lehet ezt bírni, és legfőképpen, hogy lehet hosszú távon segíteni a rászorulókon? Erről beszélgettünk az Anyák az Anyákért Alapítvány elnökével.
Idén is átforrósodott bádogvödörben, kartondobozokban összezsúfolva árulják országszerte egy-két ezer forintért a jobb sorsra érdemes nyulakat. A 14 éve alakult Bunny Rescue, Első Nyúlmentő Alapítvány egyik alapító tagját kérdeztük a körültekintő nyúltartásról, az emberek felelőtlen tetteiről és a lehető legjobb megoldásokról.
Ritkán van hírértéke annak, hogy valaki egyedül nevel gyereket. A számok viszont magukért beszélnek: ma Magyarországon minden ötödik gyermek kilencéves korára egyszülős családban él. A tendencia növekszik, legalább 300 ezer családot és 500 ezer gyereket érint. Az ő helyzetük sosem egyszerű, de most, vírusidőben még nehezebb: erről beszélgettünk érintett szülőkkel, szakértőkkel.
Január 23-án, e hét szombaton délelőtt 10 órai kezdettel több tízezer általános iskolás diák írja meg a központi középiskolai magyar és matek felvételit. Mit lehet ilyenkor mondani a szokásos formaságokon, jókívánságokon túl? Az ember ránéz a gyerekekre és összeszorul a szíve, és remélhetőleg látja a fél évnyi megfeszített, folyamatos felkészülést, fejlődést is bennük.
Milyen volt a karácsony az 1950-es évek közepén egy magyar faluban? Amikor még bolt sem volt a közelben, viszont méteres hó esett és az ünnep az élő hagyományoktól, a nem mindennapi ételektől vált igazi nagybetűs nappá. Nagynéném telefonon mesélte el majd’ fél évszázados emlékeit.
10 nagyszerű könyv ajándékba.
