Korunk emberének életében a nyár gyümölcsökben, termésben és jóleső kerti munkában tobzódó szabadságát szeptember elején egyik napról a másikra az iskola és/vagy a munkahelyen való újrakezdés gyakorta nyomasztó feladatai váltják fel. A négy fal közé szorított mindennapok során nem nehéz átérezni a nyári szünetet követően iskolapadba ültetett Tutajos és Bütyök berek utáni vágyakozását.
És bár itt az ősz, feladat akad bőven. Összeszedtük most a legfontosabbakat:
1. Gyomszabályozás, előkészítés
Az ősz környéki esők növekedésnek indíthatják a nyár során elhullott magokat, ezért (ha nem takart vagy mulcsos művelést alkalmazunk) továbbra is érdemes a gyomszabályzással foglalkozni. Ezt a feladatot némi odafigyeléssel alaposan megkönnyíthetjük, ha a nyár során a nem termesztett növényeket még termésérés előtt lekaszáljuk vagy kigyomláljuk az ágyásaink környékéről.
A már betakarított parcellákat nem csak másodvetés esetén érdemes megtisztítani!
A szépen elrendezett területeket a következő év tavaszán sokkal könnyebben tudjuk majd a kiválasztott magokkal vagy palántákkal betelepíteni, mint ha egy kórós, gazban álló kertben kellene ismét elindulni.
2. Betakarítás, magszedés
Egynyári növények termesztésekor esetenként oda kell figyelni, hogy a betakarítást, a növények teljes levágását csak a magszórást követően végezzük! A növény által spontán elszórt magokból ez esetben a következő évben ismét növények sarjadhatnak, így nem szükséges szaporítóanyagot beszereznünk. A magszedésről, szaporítóanyag-gyűjtésről már egy korábbi írásban is szót ejtettünk, aktualitása okán azonban most sem hagyhatjuk ki a tennivalók közül!
A parcellák megtisztítása évelő növények esetében is javasolt, így a következő növedéket nem kell kórók közül szedni, tisztább, egészségesebb állománnyal indulhatunk tavasszal. A kórók és növénymaradékok összegyűjtésével nemcsak saját munkánkat könnyíthetjük, de a különféle kórokozók számát is csökkenti tudjuk, ezeknek jórésze ugyanis az össze nem szedett gyümölcsök múmiái között megbújva vészeli át a telet. Megfelelő búvóhely hiányában kisebb számban élik túl a telet – már ha beszélhetünk még valódi télről… A betakarítási munkálatoknak az ősz eleje korántsem jelenti a végét!
3. Szüretelés
A zöldségek közül szedhetjük még a különféle paradicsomokat, egyes paprikákat, de a tökféléknek is közeleg az igazi szezonja! A gondosabb gazdák még ilyenkor is vághatnak a friss sóska- és spenótlevelekből, melyeket megtisztítva akár télire is eltehetünk.
Az utakon haladva, a tájat figyelve még sok helyen lábon láthatjuk a napraforgót és a kukoricát, melyek nagyüzemi betakarításával párhuzamosan ezek kiskerti levágását is megkezdhetjük. A napraforgó tányérját akár a téli madáretetéskor is felhasználhatjuk, érdemes erre a célra néhány tányért félretenni! A madzagra függesztett egész tányérból örömmel fogják kicsipegetni a magokat a télen éhes kismadarak!
Ideje van a krumpli felszedésének, de a következő évi hagyma duggatását is lassan elkezdhetjük.
A nyári gyümölcsérést követően jönnek a később érő fajták. Idehaza a szőlőhegyekben roskadnak a fák az őszi körték és almák súlya alatt, szinte nincs olyan hét, hogy Portánkon ne fűtenénk alá az öreg rézüstnek, hogy valami jóféle lekvárt készíthessünk benne.
4. A téli egészség előkészítése
Egyes gyümölcsöket még éretlen állapotban szedünk, hogy aztán pincében vagy kamrában gondosan betárolva utóérhessenek. Az ilyen gyümölcsökből igazi, friss ínyencséget készíthetünk még akár a karácsonyi asztalra is!
Sok gyógynövényt is mostanában kell gyűjteni, ahogyan arról Borbás Marcsi videót és készített. Kettőt ezek közül semmiképp se hagyjunk ki: a helyenként sárga mezőt alkotó (sajnos erősen invazív, azaz az eredeti növényfajokat agresszív terjedésével kiszorító) aranyvessző virágzatát például veseproblémák esetén, míg a lassanként érett csipkebogyót immunerősítő teaként is használhatjuk.
Ajánljuk még: