Gyulai Iván ökológus mondta volt egyszer, hogy az élővilágra nézve a szelekciós erőt a környezeti tényezők jelentik, a kertésznek pedig nincs más dolga, mint hogy segítse a túlélőket. Egyszerűbben fogalmazva: a természetben csak az a növény tud életben maradni, amely képes alkalmazkodni a környezeti tényezőkhöz, mint a csapadékmennyiség, talaj- és hőmérsékleti viszonyok és a többi. Egy kert vonatkozásában is hasonló a helyzet, azonban ott van a kertész, aki a kevésbé strapabíró fajokat, fajtákat kellő gondossággal valahogy mégis életben tudja tartani.
Az már önmagában nagymértékben megkönnyíti a kertész dolgát, ha olyan növényeket ültet, melyek túlélése érdekében semennyi, vagy éppen minimális odafigyelésre van csak szükség.
Az elmúlt évek egyre extrémebb szárazsága azonban minden korábbi tapasztalatot felülírt,
az eredményes kertgondozáshoz immáron nem elegendő kizárólag csak a növényeknek alkalmazkodni. A kertészeknek is új eszközökhöz kell nyúlniuk, a rutinszerűen alkalmazott gyakorlatok helyett új módszereket kell kipróbálniuk.
Permetezés aszály idején
Talán sokak számára meglepő, de a száraz, aszályos időszakok jelentette kihívások korántsem kizárólag a vízhiányra korlátozódnak! Könnyedén elképzelhető például, hogy egy növény bár túlélné a szárazságot, a legyengült védekezőrendszere képtelen ellenállni a különféle kórokozóknak, így azok okozzák vesztét. Ilyen esetben természetesen segít az öntözés, azonban a növényvédelemre is fokozottan oda kell figyelni, akár biológiai, akár kémiai megoldásokat választunk.
Víztakarékosság
Ma már sajnos szinte közhelynek számít, de aszályos időszakokban nagyon nem mindegy, hogyan bánunk a vízzel! Legyen szó vezetékes vagy kútvízről, esetleg összegyűjtött csapadékvízről, minden esetben érdemes takarékosságra törekedni! Célszerű mindig csak a legszükségesebb mennyiséget kijuttatni, de oly módon, hogy annak minél nagyobb része hasznosuljon. (Ennek mikéntjéről ITT írtunk hosszabban.)
A legtöbb esetben például hiába folyatunk órákon keresztül vizet az öntözőcsővel a fa tövébe, ha a túl intenzíven ömlő víz jelentős része még a talajfelszínen elfolyik, és csak töredéke tud valóban a gyökerekhez szivárogni. Hasonlóan problémás, ha tűző napsütésben, a legnagyobb hőségben öntözünk, amikor a kijuttatott hideg víz nemcsak sokkolhatja a felforrósodott növényeket, de jelentős része szinte azonnal el is párolog róluk.
Milyen a hatékony öntözés?
Jó tudni, hogy az öntözés hatékonyságát direkt és indirekt módszerekkel egyaránt javíthatjuk!
Az öntözés időpontjának helyes megválasztásával például a növények mellett pénztárcánkat is kímélhetjük! Legjobb még napfelkelte előtt, vagy már a napnyugtát követő időszakban kannát, slaggot ragadni!
A kijuttatott víz megtartása nemcsak a növény, de a talajélet szempontjából is nagyon fontos! Ha a vizet nem engedjük a talajból elpárologni, sokkal nagyobb részét tudja a növény hasznosítani, ráadásul jóval tovább rendelkezésre is áll. A különféle ágyások, fák koronavetületének takarására kiválóan alkalmas a kaszált széna, de kéregaprítékot is használhatunk erre a célra.
A fák törzse körüli „tányér” kialakításával az öntözővíz elfolyását is gátolhatjuk, amit hasonló módszerrel érdemes a zöldséges vagy gyógynövényes parcellákban is kivitelezni!
A slaggal való öntözés kétségkívül nagyon kényelmes, azonban kevésbé takarékos megoldás. Sokkal célzottabban tudunk öntözni egy jól kialakított csepegtetőrendszerrel, melyet ráadásul időzíteni is tudunk, azonban nagy területeken, például gyümölcsösökben ez nehezebben kivitelezhető.
A Sokoró térség régi tájfajtáiból kialakított saját kaszálógyümölcsösünkben a kicsi gyümölcsfákat egyedi öntözéssel tudjuk segíteni: a tányérozott, kaszálékkal takart fák tövét műanyag kannákkal öntözzük… Hihetetlen munka- és időigényes feladat, azonban a növény a kijuttatott víznek így szinte minden cseppjét hasznosítani tudja. Ne sajnáljuk a rájuk szán energiát, idővel bőségesen meg fogják hálálni!
Nyitókép: Pottyondy Ákos
Ajánljuk még:
Gyönyörű, de mérgező: az év lepkéje a közönséges medvelepke
Fiókamentés a gyakorlatban: ezt tedd, ha kismadárra bukkantál
Dalba borult május: egész hónapban vár a Fülemülék éjszakája
Két hónaposan egymásra találnak, életük végéig együtt maradnak: ilyen az év madara, a barkóscinege
Ahogyan 1979 óta minden évben, a Magyar Madártani Egyesület az idén is meghirdette az „Év madara” programot. Ennek célja, hogy a társadalom számára olyan fajokat vagy madárcsoportokat mutasson be, amelyek fennmaradását valamilyen átfogóbb természetvédelmi probléma vagy emberi tevékenység fokozott mértékben veszélyezteti. Az MME „Év madara” programja ennek okán messze túlmutat önmagán: a fajok bemutatásán keresztül az őket veszélyeztető tényezőkre, tendenciákra is felhívja a figyelmet.
