Lehet az hazai is, avagy miért ne déli gyümölcsökkel és holland sajttal lakjunk jól

GolfÁramlat

Lehet az hazai is, avagy miért ne déli gyümölcsökkel és holland sajttal lakjunk jól

Míg egykor a ház tájáról, maximum a faluból összeszedtek minden reggelihezvalót, ma könnyen lehet, hogy a tej az alpesi dombokon legelő tehenektől, a sajt a holland manufaktúrákból a zöldség pedig Dél-Amerikából került az asztalra. Míg a termékek jórésze idehaza is megtalálható, ha nem figyelünk rá, mit teszünk a bevásárlókosárba, könnyen lehet, hogy a külföldi terméket olcsóbban, könnyebben megszerezzük. Csakhogy nagyobb kárt okozunk ezzel magunknak és a környezetünknek, mint hinnénk. 

GLOBÁL VS LOKÁL

Hogyan lesz egy helyi sajátosságból regionális, majd országos érték és sokak kedvence? Hogyan ér össze a magyar vidék kulturális, gasztronómiai, táji sokszínűsége a kereskedelem szabályai szerint működő termény- és termékkínálat változatosságával? Mi a szerepük a helyi vállalkozásoknak egy-egy lokális érték megőrzésében és megismertetésében? Ezekre a kérdésekre csak gyakorlati példákkal érdemes válaszolni, és szerencsénkre a magyar kultúra történeti távlataiból is bőven akad minta egy-egy helyi sajátosság elterjedésére.

A magyar paraszti kultúra „specialitásai” változó kínálattal vonzották a környék és a tágabb környezet figyelmét. A ma már hungarikumként elismert makói hagymát például nemcsak Makón fogyasztották élvezettel, de országszerte népszerű termény volt. A termesztés helyi sajátosságai adták különleges minőségét: ma már kevésbé tartjuk számon, hogy a speciális kétéves termesztési gyakorlatot a száraz éghajlati körülmények kényszerítették ki. A makói hagymát már országszerte, sőt az egész Kárpát-medencében ismerik és szívesen fogyasztják, akárcsak a kalocsai fűszerpaprikát,  a gyulai kolbászt, a dobostortát és minden olyan táji jellegű vagy egy-egy személyhez köthető ínyencséget, ami széles körben elterjedt.

MI KELL AHHOZ, HOGY A LOKÁLISAT VÁLASSZUK?

A helyi termények fogyasztása régen egyértelmű volt: a falu népe azt ette, amit a föld adott, szűkebb környezetükből szereztek be szinte mindent. Természetesen exportáru akkoriban is létezett, ám olyan luxus volt, amit kevesen engedhettek meg maguknak. Maradt hát a helyi, idényszerű élelmiszerek fogyasztása (és előállítása), illetve a házi tartósítási technikák.

A 19. század közepéig az élelmiszerek és alapanyagok települések közötti mozgását a rendszeres vásárok és a mozgóárusok biztosították, az iparosodás előrehaladtával azonban már nagyobb feldolgozóüzemek, gyárak és üzletek is elérhetővé tették az ország különböző pontjain a különböző termékeket. A házi tartósítás gyakorlata mellett 1882-ben Weiss Manfréd hozta létre az első gyári jellegű konzervüzemet, amely először főként a honvédség és a haditengerészet számára készített hús- és kávékonzerveket, majd zöldség- és gyümölcsfeldolgozással is foglalkoztak – 1913-tól Első Kecskeméti Konzervgyár Rt. néven működtek tovább. Az 1900-as évektől több feldolgozóüzem is megjelent a magyar piacon, amelyek a kezdetekben háziipar jellegű termeléssel készítettek gyümölcsízt, gyümölcslevet, szörpöt, savanyú káposztát és -uborkát: Bartha-féle gyár, Kolényi, Meinl, Schleicher, Fabriczky Lipót, Weiss Jakab, Pollatschek gyárairól is sokan hallottak már.

Nagy utat tett meg a magyar gazdaság a háziiparból a nagytermelői kapacitásig és később, már a 20. század második felében az újabb kistermelői üzemekig. A kommunizmus és az azt követő évtizedek import-stratégiája, a multinacionális áruházláncok megjelenése és a globalizált termékkínálat egyrészt jelentősen megnehezítette a magyar vidék érvényesülését, másrészt világossá tette, hogy értékeink megőrzéséhez a magyar kis- és középvállalkozói réteg és a helyi termelők megerősítésére van szükség.

Ipartörténeti szempontból is érdekes megnézni a rendszerváltás után kibontakozó magánszektor működési logikáját: egyfelől a helyi terményekre és táji adottságokra támaszkodva alakultak vállalkozások és nőtték ki magukat országos méretűvé az elmúlt 25-30 évben, másrészt a multik megjelenésével minden mindenhol elérhetővé vált.

Ugyanakkor hazai vállalatok és magánszemélyek egyaránt fontosnak tartják ma is a lokális termékek fogyasztását és népszerűsítését. Ilyen a Coop vállalata is, amely idén 15. alkalommal szervezi meg országjáró, ismeretterjesztő szakmai programját, a Coop Rally-t.

Mi a Coop Rally? 

Egy szakmai program, aminek célja a nagyközönség figyelmét a hazai termelésre, a kiváló minőségű, hazánkban előállított termékekre irányítani, megmutatni az ország élelmiszeriparának ma is élő értékeit. A rally résztvevői évről évre járják az országot, összekötik az érdekelt feleket, illetve élelmiszergyártókat és -forgalmazókat mutatnak be a közvéleménynek – az eddigi 14 év alatt 119 hazai gyártót és forgalmazót ismerhettünk meg általuk! Idén szeptemberben Nyugat-Magyarországon érdemes figyelni a rally autóit!

Idén hazai tésztákat, húsipari termékeket, tejtermékeket és borokat is megismerhetünk a rally jóvoltából, a verseny ugyanis a Balaton-partot is érinti. Az első nap végén egy jó pohár badacsonyi bor mellett beszélgethettek a résztvevők, ami természetesen helyi szőlőből, hazai gyártásban készült.

„A Badacsonyi Borvidék sajátossága, hogy a kéknyelű fajta csak itt terem meg olyan minőségben, hogy abból kiváló bort lehessen előállítani. Érdekessége, hogy az egyetlen olyan szőlőfajta, amely képtelen magát beporozni, ezért más fajtákkal együtt kell termeszteni: nálunk minden harmadik sor rózsatő vagy budai zöld. Ezek átporozzák a többi sort, így termékenyül meg a szőlő. Friss borként is izgalmas: virágos, könnyed gyümölcsös ízvilágú, komoly savgerinccel, ami az egyre melegedő éghajlat hatására tompul. Három-négy évnyi érleléssel lesz igazi jó érett bor" – mondja a Varga Pincészet vezetője, hozzátéve, hogy természetesen a kéknyelűt más szőlészet is feldolgozza Badacsonyban, hiszen ez helyi sajátosság. 

Manapság – élve a modern kor nyújtotta előnyökkel – felelősen dönthetünk: szinte minden áruházban választhatunk a hazai vagy külföldi termékek között, és ha tudjuk, ismerjük lokális értékeinket, tudjuk, melyek azok a termékek, amikből valóban jó a magyar alternatíva, ez a választás nem is lesz túl nehéz.

Ajánljuk még:

 
X
Már követem az oldalt