Kaliforniában emberemlékezet óta nem látott erdőtüzek pusztítanak, és sajnos láttunk ilyesmit nemrég Ausztráliában, Alaszkában, Szibériában is. Olvad a sarki jég, és előrejelzések szerint több országban is olyan elviselhetetlen hőséggel kell majd szembenéznie a lakosságnak, ami miatt sokaknak talán a lakóhelyüket is el kell majd hagyniuk.
A klímaváltozás már nem csak kopogtat az ajtón, de itt van a szobában és a jelenléte egyre kényelmetlenebb. Az biztos, hogy ha még lehet, tenni kell ellene valamit. Mivel a széndioxid-kibocsátás 87 százalékáért a nem megújuló energiaforrások, vagyis a szén, olaj és a földgáz elégetése a felelős, ezért kézenfekvő lenne minél hamarabb megújuló energiaforrásokra váltani – ez viszont néha nehezebb, mint amennyire elsőre tűnik.
Az egyik ilyen energiaforrás a napenergia lehet, aminek felhasználását Magyarország is előnyben részesíti például a szélenergiával szemben, amint ez a számokon is meglátszik.
De mi van akkor, ha ez az elsőre abszolút környezetbarátnak tűnő módszer mégsem annyira zöld, mint gondolnánk?
Azt eddig is tudtuk, hogy a napelemek előállítása nem száz százalékig környezetbarát: egyik fő alkotóelemük ugyanis a szilícium, amit kvarcból nyerhetünk ki, márpedig ehhez egy kohó is szükséges, ami pedig természetesen szén-dioxidot bocsát ki. Ezenkívül termelődik más káros anyag is a napelemgyártás során (például kén-dioxid is), de ha a gyártó kellő gondossággal készíti el a terméket, akkor a szennyezés minimálisra csökkenthető. Ha azt nézzük, hogy egy napelem milyen hosszú távon, évtizedeken át alakítja át a házunkra vetődő napsugarakat a napi betevő áramunkká mindenféle károsanyag-kibocsátás nélkül, akkor látható, mennyivel jobban járt így a környezet, mintha szenet, gázt, vagy olajat égettünk volna.
Igen ám, de van még itt egy probléma. Az idősebb napelemek lassan már életük végéhez közelednek,
és egyelőre nincsen pontos iránymutatás vagy terv, hogy mi lesz velük, ha már nem lesznek használatban.
A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség szerint 2050-ig 78 millió (!) tonnányi napelemet kell majd nyugdíjba vonultatni, ami egyébként nem nagy mennyiség ahhoz képest, hogy összesen mennyi elektronikai hulladék keletkezik a világon nap mint nap, viszont sajnos egy napelemet nem lehet pont úgy újrahasznosítani, mint egy régi telefont vagy tévét.
Van olyan tanulmány, ami szerint a kiöregedett napelemek az atomhulladéknál is károsabbak – ami persze csak akkor igaz, ha nem vesszük figyelembe, hogy az atomhulladékkal jelenleg nem tudunk mást csinálni, mint
jó mélyre elásni a földbe, aztán reménykedni, hogy a következő néhány százezer évben ott is marad, ahol hagytuk.
A napelemek újrahasznosítása bár meglehetősen bonyolult, létezik már rá technológia, a kérdés csak az, lehet-e gazdaságosan működtetni. Az egy dolog, hogy az újrahasznosítással értékes anyagokhoz, ezüsthöz, szilíciumhoz, alumíniumjoz juthatunk hozzá, viszont a folyamatnak nagy az energia- és munkaigénye, és a felhasznált vagy kinyert anyagok (például sav és ólom) miatt a költsége is.
Azt ugyan sok helyen, így nálunk az EU-ban is törvény írja elő, hogy a napelemeket a szavatosságuk lejártával újra kell hasznosítani, de ettől függetlenül tarthatunk tőle, hogyha olcsóbb marad azoknak az anyagoknak a bányászata, amiket régi napelemekből nyerhetünk ki, akkor sokat közülük a szabályokat megkerülve, az újrafeldolgozó üzemek helyett szeméttelepekre visznek majd – ha nem is a fejlett országokban, de Afrikában vagy Ázsiában egészen biztosan.
Az azért bíztató, hogy időről időre bejelentenek olyan módszereket, amikkel hatékony és gazdaságos lehet az újrahasznosítás, de ettől az még fontos kérdés, hogy a gyakorlatban, nagy mennyiségben ez hogyan fog működni. Ha ugyanis nem találunk nagyjából tíz éven belül egy kiforrott és olcsó módszert, akkor legfeljebb csak az állami támogatás segíthet abban, hogy egy alapvetően környezetkímélő energiatermelő módszer valóban, hosszú távon is környezetkímélő maradhasson.
Ajánljuk még:
HAJMOSÁS MŰANYAG FLAKON NÉLKÜL, TERMÉSZETESEN – FILLÉRES CSERE AZ EGÉSZSÉGÉRT
PUSZTÍTÓ SZELFIK: ÍGY KÁROSÍT MINDENKIT A SZELFIKÉSZÍTÉS
SZLOVÉNIA, A FENNTARTHATÓSÁG BEZZEGORSZÁGA: ÍGY CSINÁLJÁK A SZOMSZÉDBAN
