Szlovénia, a fenntarthatóság bezzegországa: így csinálják a szomszédban

GolfÁramlat

Szlovénia, a fenntarthatóság bezzegországa: így csinálják a szomszédban

Bár a külföldi utazgatás a koronavírus miatt most egy ideig háttérbe szorult, a fenntarthatóság kérdése globális szinten az egyik leginkább napirenden lévő téma. Felelős utazóként és világpolgárként fontos szerepünk van abban, hogy ökológiai lábnyomunkat csökkentsük és ezáltal az éghajlatváltozás, a környezetkárosodás és a veszélyeztetett fajok kihalásának kockázatát minimalizáljuk. Ma a fenntartható utazás már nem egy tendencia, hanem egy fontos tényező, amiben szomszédos országunk a világ előtt jár egy orrhosszal. 

Miért éppen Szlovénia?

Az alig több mint kétmillió lakossal rendelkező ország kis területe ellenére az egyik legváltozatosabb természeti környezettel rendelkezik Európában. A rengeteg zöldterület, a friss alpesi és tengeri levegő, valamint a tiszta víz mágnesként vonzza a turistákat.

Csak néhány adat, hogy szemléltessük, környezetileg mennyire diverzifikált országról beszélünk:

  • területének 60 százalékát erdő borítja, ezzel Svédország és Finnország után a legnagyobb zöldfelülettel rendelkezik Európában
  • több mint 22.000 állat- és növényfaj található az ország területén belül
  • 26.000 km hosszan természetes folyóvizek szövik át
  • 13.000 karsztbarlangot tartanak nyilván Szlovéniában
  • az ország területének 13 százaléka természetvédelmi oltalmat élvez

Az idegenforgalom növekedése óriási nyomást gyakorol a természeti erőforrásokra. Ellentétben sok olyan vezetéssel, ami a turizmus negatív hatásaival szembesülve igyekszik minimalizálni a károkat, miután azok már bekövetkeznek, Szlovénia 2015-ben elkezdte bevezetni a fenntartható turizmus zöld rendszerét – mindezt pedig utazóként meg is tapasztalhatjuk!

 

Szlovénia vidéki része nem meglepő módon nagyon zöld, ám ugyanez a városokra is igaz. Ljubljanában és a nagyobb centrumokban a gyalogosok és a kerékpárosok abszolút elsőbbséget élveznek, olyannyira, hogy az autók ki vannak tiltva a legfrekventáltabb helyekről, a városközpontba például csak alacsonypadlós és földgázzal működő autóbuszok léphetnek be. Pont ezért a városokban a legtöbb ember biciklivel, vagy gyalogosan közlekedik, mondjuk a távolságok sem olyan óriásiak, hogy ezt ne lehetne könnyűszerrel megtenni.

 
Szombati Orsolya, traveladdict.hu

A földgázt nemcsak a közlekedésben, hanem a háztartások hőellátásában is előnyben részesítik a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben, amelyek nagyban hozzájárulnak a globális szén-dioxid kibocsátáshoz. Ljubljanában a házak 74%-át földgázzal melegítik, míg a háztartási hulladékok 63%-át szelektíven gyűjtik. A szlovén fővárosban az egy lakosra jutó zöldterületek száma eléri az 500 négyzetmétert és ezt tovább szeretnék növelni. Gondoljunk bele, ha a világ minden városa alkalmazná ezeket a gyakorlatokat, mennyivel zöldebb lenne a bolygó!

 
Szombati Orsolya, traveladdict.hu
 

Turizmus és fenntarthatóság

Hogy mennyire komolyan gondolja Szlovénia a zöldítést, az a turizmusban elég markánsan megjelenik. A zöld Szlovénia program keretében különböző minősítéseket szerezhetnek a helyszínek és szolgáltatópartnerek attól függően, hogy mennyire törődnek a környezetvédelemmel. Nem kell hatalmas dolgokra gondolni a fenntarthatóság címszava alatt, jópár kritériumot könnyű szerrel lehetne teljesíteni.

Jó példa erre  a ljubljanai Hotel Park, amely a főváros egyik legfenntarthatóbb szállásaként

a tetőteraszán méhkaptárokat és gyógynövénykertet tart, és az itt termelt alapanyagokat a vendégek részére reggeliként szolgálja fel.

De a vidék sincs elmaradva e téren, a Hotel Ribno Szlovénia első zero-waste szálláshelyeként 2018-ban nyílt meg Bled mellett.

Ma Szlovéniában 53 zöld címkével ellátott úticél közül választhatunk és 45 szálláshely érdemelte ki a zöld jelzőt, amelyekről bővebben itt tájékozódhatunk.

 
Szombati Orsolya, traveladdict.hu
 

Ha turistaként látogatunk az országba, és a vidéket is felfedeznénk, még mindig nem muszáj autóba ülnünk. Blizejsko dombjai között tekerni az egyik legklasszabb szlovéniai élményem volt, ám a Bledi-tó körül is bérelhetünk elektromos kerékpárt, amivel szinte fáradtság nélkül fedezhetjük fel a környéket. 

Az idelátogató turistákat az autó elhagyása mellett a lassú turizmusra is ösztönzik, azaz hogy vegyenek részt olyan egyedülálló kulturális élményekben, mint a sajtkészítés, a népzene hallgatása, valamint a helyben készített sör vagy bor fogyasztása. A helyi vállalkozások támogatása mellett a lassú turizmus is hozzájárul ahhoz, az utazók valóban megtapasztalják a helyi szokásokat, értékeljék a természet törékenységét.

 
Szombati Orsolya, traveladdict.hu

Ha pedig Szlovéniában járnánk, a helyi ételekre különösen érdemes odafigyelnünk. A legkisebb fogadótól kezdve a nagyvárosok menő étterméig mindenhol kifogástalan minőségű ételeket szolgáltak fel, amikben a közös pont a legtöbb esetben a kizárólag helyi és idénytermékek alkalmazása volt. Szlovéniában nincsenek több oldalas éttermi menük, cserébe a kínálat attól függően változik, hogy a séf milyen alapanyagot szerzett be aznap reggel a piacon.

Tagadhatatlan, hogy az utazók száma évről évre folyamatosan növekszik, hacsak nincs világjárvány és ebből fakadóan utazási korlátozás. A fentiekben említett környezetbarát példák gondolatébresztőek lehetnek mindenki számára, hogy ha újra lehet biztonságosan utazni, igenis helye van a világban a fenntartható turizmusnak. Nem csak Szlovéniában.

AJÁNLJUK MÉG

ÍME EGY JÓTANÁCS, HA NAGYON MEGMENTENÉD A FÖLDET

4 OK, AMIÉRT JÓL TESZED, HA HELYI TERMÉKET VÁSÁROLSZ

A KÖRNYEZETET NEM VÉDENI KELL, HANEM ÉLNI VELE, RAJTA, ÉRTE