Miért éppen Szlovénia?
Az alig több mint kétmillió lakossal rendelkező ország kis területe ellenére az egyik legváltozatosabb természeti környezettel rendelkezik Európában. A rengeteg zöldterület, a friss alpesi és tengeri levegő, valamint a tiszta víz mágnesként vonzza a turistákat.
Csak néhány adat, hogy szemléltessük, környezetileg mennyire diverzifikált országról beszélünk:
- területének 60 százalékát erdő borítja, ezzel Svédország és Finnország után a legnagyobb zöldfelülettel rendelkezik Európában,
- több mint 22.000 állat- és növényfaj található az ország területén belül,
- 26.000 km hosszan természetes folyóvizek szövik át,
- 13.000 karsztbarlangot tartanak nyilván Szlovéniában,
- az ország területének 13 százaléka természetvédelmi oltalmat élvez.
Az idegenforgalom növekedése óriási nyomást gyakorol a természeti erőforrásokra. Ellentétben sok olyan vezetéssel, ami a turizmus negatív hatásaival szembesülve igyekszik minimalizálni a károkat, miután azok már bekövetkeznek, Szlovénia 2015-ben elkezdte bevezetni a fenntartható turizmus zöld rendszerét – mindezt pedig utazóként meg is tapasztalhatjuk!
Szlovénia vidéki része nem meglepő módon nagyon zöld, ám ugyanez a városokra is igaz. Ljubljanában és a nagyobb centrumokban a gyalogosok és a kerékpárosok abszolút elsőbbséget élveznek, olyannyira, hogy az autók ki vannak tiltva a legfrekventáltabb helyekről, a városközpontba például csak alacsonypadlós és földgázzal működő autóbuszok léphetnek be. Pont ezért a városokban a legtöbb ember biciklivel, vagy gyalogosan közlekedik, mondjuk a távolságok sem olyan óriásiak, hogy ezt ne lehetne könnyűszerrel megtenni.
Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict
A földgázt nemcsak a közlekedésben, hanem a háztartások hőellátásában is előnyben részesítik a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben, amelyek nagyban hozzájárulnak a globális szén-dioxid kibocsátáshoz. Ljubljanában a házak 74%-át földgázzal melegítik, míg a háztartási hulladékok 63%-át szelektíven gyűjtik. A szlovén fővárosban az egy lakosra jutó zöldterületek száma eléri az 500 négyzetmétert és ezt tovább szeretnék növelni. Gondoljunk bele, ha a világ minden városa alkalmazná ezeket a gyakorlatokat, mennyivel zöldebb lenne a bolygó!
Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict
Turizmus és fenntarthatóság
Hogy mennyire komolyan gondolja Szlovénia a zöldítést, az a turizmusban elég markánsan megjelenik. A zöld Szlovénia program keretében különböző minősítéseket szerezhetnek a helyszínek és szolgáltatópartnerek attól függően, hogy mennyire törődnek a környezetvédelemmel. Nem kell hatalmas dolgokra gondolni a fenntarthatóság címszava alatt, jópár kritériumot könnyű szerrel lehetne teljesíteni.
Jó példa erre a ljubljanai Hotel Park, amely a főváros egyik legfenntarthatóbb szállásaként
a tetőteraszán méhkaptárokat és gyógynövénykertet tart, és az itt termelt alapanyagokat a vendégek részére reggeliként szolgálja fel.
De a vidék sincs elmaradva e téren, a Hotel Ribno Szlovénia első zero-waste szálláshelyeként 2018-ban nyílt meg Bled mellett.
Ma Szlovéniában 53 zöld címkével ellátott úticél közül választhatunk és 45 szálláshely érdemelte ki a zöld jelzőt, amelyekről bővebben itt tájékozódhatunk.
Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict
Ha turistaként látogatunk az országba, és a vidéket is felfedeznénk, még mindig nem muszáj autóba ülnünk. Blizejsko dombjai között tekerni az egyik legklasszabb szlovéniai élményem volt, ám a Bledi-tó körül is bérelhetünk elektromos kerékpárt, amivel szinte fáradtság nélkül fedezhetjük fel a környéket.
Az idelátogató turistákat az autó elhagyása mellett a lassú turizmusra is ösztönzik, azaz hogy vegyenek részt olyan egyedülálló kulturális élményekben, mint a sajtkészítés, a népzene hallgatása, valamint a helyben készített sör vagy bor fogyasztása. A helyi vállalkozások támogatása mellett a lassú turizmus is hozzájárul ahhoz, az utazók valóban megtapasztalják a helyi szokásokat, értékeljék a természet törékenységét.
Fotó: Szombati Orsolya / traveladdict
Ha pedig Szlovéniában járnánk, a helyi ételekre különösen érdemes odafigyelnünk. A legkisebb fogadótól kezdve a nagyvárosok menő étterméig mindenhol kifogástalan minőségű ételeket szolgáltak fel, amikben a közös pont a legtöbb esetben a kizárólag helyi és idénytermékek alkalmazása volt.
Szlovéniában nincsenek több oldalas éttermi menük, cserébe a kínálat attól függően változik, hogy a séf milyen alapanyagot szerzett be aznap reggel a piacon.
Tagadhatatlan, hogy az utazók száma évről évre folyamatosan növekszik, hacsak nincs világjárvány és ebből fakadóan utazási korlátozás. A fentiekben említett környezetbarát példák gondolatébresztőek lehetnek mindenki számára, hogy ha újra lehet biztonságosan utazni, igenis helye van a világban a fenntartható turizmusnak. Nem csak Szlovéniában.
Ajánljuk még:
Párba állítható a Black Friday és a fenntarthatóság?
Mi újrahasznosítható és mi nem az? Teszteld, tudod-e!
Körforgásos gazdaság: álom vagy megoldás?
