Gasztronómia

Nem boszorkányság – háziasszonyi tanácsadó kezdőknek

Ha a XX. század második felének legnépszerűbb szakácskönyve Horváth Ilonáé, akkor Pelle Józsefné könyvei állnak a dobogó második fokán. Sokan esküsznek, hogy az ő receptjeit követik a mai napig is, az ő háztartási tanácsadóját olvasták rongyosra. Nem boszorkányság! Háztartás takarékon című könyvének sikere nem véletlen.

Legutóbb Trokán Péter színművész vallotta be, hogy Pelle Józsefné könyve vezette a kezét, amikor belekezdett az otthoni szakácskodásba. Nekem is több kötet mosolyog a szakácskönyves polcról, és mindegyikben vannak apró könyvjelzők, amelyek egy-egy igen jól sikerült ételt hivatottak jelezni.

Pelle Józsefné könyvének sikere abban rejlik, hogy örökérvényű tanácsokkal szolgál a kezdőknek, de a gyakorlottabbak számára is kínál megszívlelendő és követendő ötleteket. Csupa olyasmit, ami megkönnyíti, egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a konyhai tevékenységeket.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

„Erdélyben születtem. Ott már kicsi korunkban úgy nevelték a lányokat, hogy minden munkához értsenek. Nekem is állandóan a konyhában kellet sündörögni, hogy a krumplihámozástól az ünnepi vacsora elkészítéséig mindent megtanuljak. Kenyeret sütöttem, kecskét fejtem, szőttem és fontam, nyulaink is voltak, magam neveltem és vágtam le azokat” – vallja a könyv bevezetőjében a szerző.

A praktikusság, a célszerűség vezette tevékenységét – a nagymamájától és az édesanyjától örökölt tudást egészítette ki saját tapasztalataival.

A könyvet pedig fiának ajánlotta, talán ettől lett olyan otthonos, olyan egyértelmű, szerethető.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A Nem boszorkányság! című könyv alcíme szinte mindig, de ma különösen aktuális: Háztartás takarékon. Az első részben találunk néhány idejét múlt javaslatot, amin ma már csak mosolyogni fogunk: például egy két napra a mosógépet is használhatjuk hűtésre úgy, hogy tenyérnyi vizet engedünk bele, ebbe állítunk egy fazekat, amibe a hűteni valót tesszük. A mai olvasó ezt nehezen tudja elképzelni, hiszen a forgódobos mosógépben ez nehezen lenne kivitelezhető. Ám ez tényleg hasznos ötlet volt hetven évvel ezelőtt, a Hajdú keverőtárcsás mosógépek idején. Ma ne próbálkozzon vele senki!

Tehát lépjünk át ezeken a pontokon, ahol a modern technika átírta a tanácsokat. Viszont a fagyasztási javaslatok, a tartósítási, vásárlási ötletek ma is érvényesek, sőt! Pelle Józsefné segít, hogy milyen a romlott liszt, mit tehetünk ellene, mitől avasodik a zsír, és mit kezdjünk vele, hogyan szagtalanítsuk a bödönt. Csupa olyan apró trükk, amiért ma a kezdő háziasszony felhívja az anyukáját, vagy megkérdezi az internet népét. Ahonnan aztán vagy jó tanácsot kap, vagy alaposan megmossák a fejét. Tehát jobb felütni egy ilyen praktikus könyvet, és kikeresni belőle, amire kíváncsiak vagyunk, mert nagyon logikus és könnyen kezelhető címszavakat találunk.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Köztük pedig tengernyi receptet. Valahogy úgy, ahogyan azt az anya meséli el a lányának vagy a nagyi az unokájának.

Semmi tudományosság, de csupa gyakorlatiasság: például, hogy a csont két végét sózd meg, hogy ne essen ki a velő belőle vagy hogyan lehet a pecsenyezsírból zseniálisan finom mártás.

A leírás két egyszerű mondat, ma ezt egy menő főzőműsorban külön fogásként, szakszavakkal teletűzdelve ismerhetjük meg. Pedig nem más, mint a háziasszonyi lelemény. Amitől az étel egyedi lesz, szerethető, olyan, amely sajátos jelleget hordoz, és sokáig őrizzük majd íz-emlékeinkben.

„Korán megtanultam, hogy ételt nem szabad kidobni, mindent fel kell használni, még a kenyér héját is, nagyon jó prézlit lehet készíteni belőle. Kis kockákra kell vágni és megszárítani, jó lesz gombócba, vagy levesbe betétnek” – írja Pelle Józsefné.

A ma oly divatos „zero waste” mozgalom sem más, mint visszatérés az ésszerű, takarékos háztartáshoz, ami évszázadokon a paraszti és polgári konyhák vezérelte.

Gombócleves – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A praktikus receptek közt mindenfélét találunk. Hagyományosat, újszerűt, kalóriaszegényt és babaételt egyaránt. Imádom a gombóclevest, ami egytálétel vagy kéttál-étel is lehet, nagy segítség ez elfoglalt anyukáknak. A túrós tálban főtt olvasásakor bizony könny szökött a szemembe, mert rákospalotai nagynéném éppen ilyen tálban főttet készített néhanap. Kizsírozott tálba rakosgatta az előző napi szikkadt kenyeret, juhtúrót morzsolt rá, meg valami zöldet a kertből: petrezselymet, snidlinget, zsályát. Rátette a többi kenyeret, tejjel elkevert, sózott tojást öntött rá és máris a sütőbe tette. Nem kellett sok idő, szépen megpirult, a másnapos kenyér újjáéledt, és ecetes uborkával fenséges vacsora kerekedett belőle.

A majorannás húsos laska nem egyszer került már az asztalra nálunk, tehát nem csupán a szerző gyerekkori kedvence. A maradék sült hús, ha bármily kevés is, tejföllel, hagymával és bőséges majorannával és borssal új dimenzióba helyezi a kifőtt tésztát.

Egyszerű, olcsó és friss salátával derekas ebédet komponálhatunk.

A hivatásos szakácsok ritkán forgatták ezeket a hasznos könyveket, ők nem ismerték el Pelle Józsefné hétköznapi tudományát. Igaz, soha nem is akart velük versenyezni. Egész életében megmaradt egyszerű háziasszonynak, a könyvein keresztül a háziasszonyok tanácsadójának. Néhány hónapja teljesen véletlenül botlottam bele síremlékébe a Farkasréti temetőben. Ismeretlenül is fejet hajtottam nagyszerű könyveiért!

Nyitókép: Halmos Monika @rozsakunyho

Ajánljuk még:

Konyhavegyészet háború idején és boldog békeidőben – A ma szakácskönyve

„A háziasszony kötelessége, hogy jól, ízletesen főzzön. Ez olyan kötelesség, amitől nem mentesít sem anyaghiány, sem szükség, sem elfoglaltság! Mert minden anyag pótolható, olcsón és kevésből is lehet jól főzni, de még rövid idő alatt is” – írja bevezetőjében A ma szakácskönyve szerkesztője. A megsárgult és töredezett lapú, több mint 80 éves mű 500 oldalnyi terjedelemben tartogat hasznos tudnivalókat: olvasmánynak is remek, receptjei pedig változatosak és jók – bár lépten-nyomon meglepetésekbe botlunk benne.