Gasztronómia

Nem boszorkányság – háziasszonyi tanácsadó kezdőknek

Ha a XX. század második felének legnépszerűbb szakácskönyve Horváth Ilonáé, akkor Pelle Józsefné könyvei állnak a dobogó második fokán. Sokan esküsznek, hogy az ő receptjeit követik a mai napig is, az ő háztartási tanácsadóját olvasták rongyosra. Nem boszorkányság! Háztartás takarékon című könyvének sikere nem véletlen.

Legutóbb Trokán Péter színművész vallotta be, hogy Pelle Józsefné könyve vezette a kezét, amikor belekezdett az otthoni szakácskodásba. Nekem is több kötet mosolyog a szakácskönyves polcról, és mindegyikben vannak apró könyvjelzők, amelyek egy-egy igen jól sikerült ételt hivatottak jelezni.

Pelle Józsefné könyvének sikere abban rejlik, hogy örökérvényű tanácsokkal szolgál a kezdőknek, de a gyakorlottabbak számára is kínál megszívlelendő és követendő ötleteket. Csupa olyasmit, ami megkönnyíti, egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a konyhai tevékenységeket.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

„Erdélyben születtem. Ott már kicsi korunkban úgy nevelték a lányokat, hogy minden munkához értsenek. Nekem is állandóan a konyhában kellet sündörögni, hogy a krumplihámozástól az ünnepi vacsora elkészítéséig mindent megtanuljak. Kenyeret sütöttem, kecskét fejtem, szőttem és fontam, nyulaink is voltak, magam neveltem és vágtam le azokat” – vallja a könyv bevezetőjében a szerző.

A praktikusság, a célszerűség vezette tevékenységét – a nagymamájától és az édesanyjától örökölt tudást egészítette ki saját tapasztalataival.

A könyvet pedig fiának ajánlotta, talán ettől lett olyan otthonos, olyan egyértelmű, szerethető.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A Nem boszorkányság! című könyv alcíme szinte mindig, de ma különösen aktuális: Háztartás takarékon. Az első részben találunk néhány idejét múlt javaslatot, amin ma már csak mosolyogni fogunk: például egy két napra a mosógépet is használhatjuk hűtésre úgy, hogy tenyérnyi vizet engedünk bele, ebbe állítunk egy fazekat, amibe a hűteni valót tesszük. A mai olvasó ezt nehezen tudja elképzelni, hiszen a forgódobos mosógépben ez nehezen lenne kivitelezhető. Ám ez tényleg hasznos ötlet volt hetven évvel ezelőtt, a Hajdú keverőtárcsás mosógépek idején. Ma ne próbálkozzon vele senki!

Tehát lépjünk át ezeken a pontokon, ahol a modern technika átírta a tanácsokat. Viszont a fagyasztási javaslatok, a tartósítási, vásárlási ötletek ma is érvényesek, sőt! Pelle Józsefné segít, hogy milyen a romlott liszt, mit tehetünk ellene, mitől avasodik a zsír, és mit kezdjünk vele, hogyan szagtalanítsuk a bödönt. Csupa olyan apró trükk, amiért ma a kezdő háziasszony felhívja az anyukáját, vagy megkérdezi az internet népét. Ahonnan aztán vagy jó tanácsot kap, vagy alaposan megmossák a fejét. Tehát jobb felütni egy ilyen praktikus könyvet, és kikeresni belőle, amire kíváncsiak vagyunk, mert nagyon logikus és könnyen kezelhető címszavakat találunk.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Köztük pedig tengernyi receptet. Valahogy úgy, ahogyan azt az anya meséli el a lányának vagy a nagyi az unokájának.

Semmi tudományosság, de csupa gyakorlatiasság: például, hogy a csont két végét sózd meg, hogy ne essen ki a velő belőle vagy hogyan lehet a pecsenyezsírból zseniálisan finom mártás.

A leírás két egyszerű mondat, ma ezt egy menő főzőműsorban külön fogásként, szakszavakkal teletűzdelve ismerhetjük meg. Pedig nem más, mint a háziasszonyi lelemény. Amitől az étel egyedi lesz, szerethető, olyan, amely sajátos jelleget hordoz, és sokáig őrizzük majd íz-emlékeinkben.

„Korán megtanultam, hogy ételt nem szabad kidobni, mindent fel kell használni, még a kenyér héját is, nagyon jó prézlit lehet készíteni belőle. Kis kockákra kell vágni és megszárítani, jó lesz gombócba, vagy levesbe betétnek” – írja Pelle Józsefné.

A ma oly divatos „zero waste” mozgalom sem más, mint visszatérés az ésszerű, takarékos háztartáshoz, ami évszázadokon a paraszti és polgári konyhák vezérelte.

Gombócleves – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A praktikus receptek közt mindenfélét találunk. Hagyományosat, újszerűt, kalóriaszegényt és babaételt egyaránt. Imádom a gombóclevest, ami egytálétel vagy kéttál-étel is lehet, nagy segítség ez elfoglalt anyukáknak. A túrós tálban főtt olvasásakor bizony könny szökött a szemembe, mert rákospalotai nagynéném éppen ilyen tálban főttet készített néhanap. Kizsírozott tálba rakosgatta az előző napi szikkadt kenyeret, juhtúrót morzsolt rá, meg valami zöldet a kertből: petrezselymet, snidlinget, zsályát. Rátette a többi kenyeret, tejjel elkevert, sózott tojást öntött rá és máris a sütőbe tette. Nem kellett sok idő, szépen megpirult, a másnapos kenyér újjáéledt, és ecetes uborkával fenséges vacsora kerekedett belőle.

A majorannás húsos laska nem egyszer került már az asztalra nálunk, tehát nem csupán a szerző gyerekkori kedvence. A maradék sült hús, ha bármily kevés is, tejföllel, hagymával és bőséges majorannával és borssal új dimenzióba helyezi a kifőtt tésztát.

Egyszerű, olcsó és friss salátával derekas ebédet komponálhatunk.

A hivatásos szakácsok ritkán forgatták ezeket a hasznos könyveket, ők nem ismerték el Pelle Józsefné hétköznapi tudományát. Igaz, soha nem is akart velük versenyezni. Egész életében megmaradt egyszerű háziasszonynak, a könyvein keresztül a háziasszonyok tanácsadójának. Néhány hónapja teljesen véletlenül botlottam bele síremlékébe a Farkasréti temetőben. Ismeretlenül is fejet hajtottam nagyszerű könyveiért!

Nyitókép: Halmos Monika @rozsakunyho

Ajánljuk még:

Az leszel, amit megeszel: az étel a legjobb orvosság

Az ételből tudat lesz, tartja az ájurvéda. A hagyományos kínai orvoslás szerint az életerő egyik forrása az élelem. Környezetünkkel való kapcsolatunkban a legalapvetőbb tényező az étel, mivel a környezet étel formájában hatol be a szervezetünkbe legközvetlenebbül – vallotta Szent Györgyi Albert. Az vagy, amit megeszel, hiszen abból tudja a test felépíteni, újjáépíteni önmagát. Nem mindegy tehát, mit, és hogyan eszünk. Aki kicsit is odafigyel az egészségre, tisztában is van ezzel, a megvalósítás azonban sokkal nehezebb. Erre alapoz Az étel a legjobb orvosság című szakácskönyv is.