A húsvéti fogások elmaradhatatlan szereplője: a töltött tojás

Gasztro

A húsvéti fogások elmaradhatatlan szereplője: a töltött tojás

Hagyományos húsvéti étel a töltött tojás – nálunk legalábbis nem maradhat el az ünnepi asztalról, a locsolkodók nagy örömére. Számos országban „ördögtojásként” ismert ételt csak hazánkban hívjuk kaszinótojásnak, utánanéztünk annak is, miért.

Talán lassan húsz éve is már annak, amikor a húvéti készülődés közben nagy elhatározásra szánta el magát édesanyám: kaszinótojást készít a locsolkodóknak. Az egyik korabeli receptes magazinból vette az ötletet. Természetesen nekem is megvolt a magam feladata, a díszítésben kellett segédkeznem. Az ünnep előtti este főztük keményre a tojásokat, anya gondosan félbevágta azokat. Egy nagy tálba szedtük a sárgáját, amit többek köztt majonézzel, mustárral és tejföllel kevertünk ki, fűszereztük, végül visszatöltöttük a fehérjébe. A díszítéshez retket, uborkát, petrezselymet használtunk, esetleg piros paprikát szórtunk a tetejére, no meg Piros Aranyat.

Tovább olvasok

Fotó: Unsplash / Daniel Lee

Nagy sikere volt a töltött tojásoknak, a locsolkodók alig hagytak párat nekünk vacsorára. Ezen felbuzdulva minden húsvétkor kaszinótojásokat gyártottunk, és csakis húsvétkor – ez amolyan hagyománnyá vált nálunk. Idővel anyára maradt a dekorálás is, de töretlen lelkesedéssel főzte és töltötte a tojásokat. Variálta az ízesítést és a díszítést, de a tojások minden húsvétkor ott csücsültek a franciasaláta tetején. Mígnem néhány évvel ezelőtt váratlanul úgy döntött, nem készít kaszínótojást. Úgyis csak néhány locsolkodó csenget be hozzá. Lett is meglepetés belőle: az unokatestvérem kamasz fia csalódottan vette tudomásul a töltött tojások hiányát. Készült rájuk, nem is reggelizett! Anya nem győzött mentegetőzni, s azóta eszébe sem jut, hogy kaszinótojások nélkül várja a rokon gyerekeket. Nemrég beszéltünk telefonon, természetesen idén is be van tervezve.

Már az ókori Rómában is…

A kaszinótojás tehát keményre főtt tojás. A tojáshéjtat eltávolítva kell félbevágni, majd a sárgáját kiszedni, s azt más összetevőkkel (például például majonézzel és mustárral) kikeverve visszatölteni a fehérjébe. Jellemzően hidegen tálalják köretként, előételként vagy főételként családi, baráti vagy akár munkahelyi összejövetelek alkalmával.

Az étel eredete egészen az ókori Rómáig visszavezethető, ahol hagyományosan fűszeres szószokkal ízesítették a főtt tojást, és előételként szolgálták fel a lakomák alkalmával.

A gazdag rómaiaknál olyan gyakori fogás volt a kaszinótojás, hogy még egy mondás is köthető hozzá: „ab ovo usque ad mala”, azaz „tojástól almáig”, vagyis az étkezés elejétől a végéig.

A fűszernövényekkel, sajttal és mazsolával töltött keménytojások receptjei a középkori európai főzési szokásokról szóló szövegekben is megtalálhatók. A töltött tojás legkorábbi ismert receptjét a feltételezések szerint Dél-Spanyolországban, Andalúziában írták le a 13. században. Az egy névtelen szakácskönyvben található recept angol fordítása szerint a főtt tojássárgákat korianderrel, borssal és hagymalével, valamint olajjal és különféle szószokkal keverték össze. Ezt a keveréket beletöltötték a tojásfehérjébe, majd a tojás két felét egy kis pálcikával összefogva tálalták.

Világhíres ördögtojás

A töltött tojásokat csak Magyarországon nevezzük kaszinótojásnak, a világ más pontján, különösen angolszász területeken az ördögtojás (deviled egg) elnevezés a legelterjedtebb. Az angol „ördög" szót ugyanis a nagyon fűszeres ételek esetében használták a 18., majd később a 19. században is. Idővel az „ördög” jelzőt sokszor „angyali”-ra cserélték, aminek határozottan pozitívabb csengése volt az étlapokon és receptes könyvekben.

Az ördögtojás legkorábbi ismert amerikai receptjét az alabamai Montgomeryben megjelent újságban nyomtatták ki 1877-ben. Az ördögtojás már az 1920-as években is népszerű étel volt az Egyesült Államokban. Az 1940-es évekre pedig alapvető fogássá vált a piknikeken, bulikon és összejöveteleken.

Fotó: Pixabay / Micha

A kasziótojást számos európai országban, például Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában és Németországban „orosz tojás" néven ismerik. Ellentétben azonban azzal, amit ez a név sugallhat, az étel természetesen nem Oroszországból származik. Az elnevezés onnan ered, hogy a tojásokat gyakran orosz hússalátán tálalták. A németek a sárgáját gyakran szardellával, sajttal és kapribogyóval ízesítik.

Franciaországban az ételt „œuf mimosa”-nak, vagyis „mimózatojásnak” hívják a mimózafa kinézetéhez hasonlítva az ételt. Romániában „ouă umplute” a neve, Lengyelországban „jajka faszerowane”, Hollandiában „gevuld ei”; Málta szigetén „bajd mimli” – ez mind töltött tojást jelent.

Svédországban is tölött tojásnak („fyllda ägg”) hívják és a húsvéti Smörgåsbord (svédasztal) hagyományos étele, ahol a sárgáját jellemzően kaviárral, tejszínnel vagy tejföllel, esetleg apróra vágott lilahagymával keverik ki, és ugyancsak apróra vágott metélőhagymával vagy kaporral díszítik, esetleg egy kis darab szardellával vagy ecetes heringgel.

Az „elkaszinózott” magyar változat

Egyedül Magyarországon hívják a töltött tojást kaszinótojásnak. S hogy honnan jön ez az elnevezés? A legenda szerint Magyar Elek újságíró, gasztronómiai szakírónak köszönhetjük. Magyar Elek a Pesti Naplóban „Ínyesmester” álnéven évekig vezette „Fejezetek az ínyesmesterség köréből” címmel a gasztronómiai rovatot. Minden vasárnap egy teljes újságoldalon jelentek meg a konyhaművészettel foglalkozó írásai. Állítólag ő mondta, pontosabban írta egyszer, hogy Budapesten kevés helyen lehet jó töltött tojást enni, mert a legtöbb büfé és presszó „elkaszinózza” azt, vagyis nem valami jó minőséget kínálnak. A történet szerint tehát a rosszabb minőségű, „olcsó” töltött tojásra értette Magyar Elek ezt a jelzőt, később azonban megmaradt az elnevezés, és a töltött tojásokat általában így nevezték, s nevezzük a mai napig.

 

Már követem az oldalt

X