1953-ban jelent meg Kurt Vonnegut novellája, amely a Holnap, holnap, holnap címet viseli. A 2100-as évek végén játszó történetben a tudósok már évtizedekkel korábban kitalálták, és az egész világra kiterjedően bevezették azt a gyógyszert, amellyel az öregedés és a krónikus betegség-folyamatok megállíthatóak, s szinten tarthatóak, így voltaképpen, ha az emberrel nem történik valami súlyos baleset, akár 200 vagy 300 évig is el lehet élni, pontosan abban az állapotban, amelyben az ember a gyógyszereit elkezdi szedni. A Föld kellőképpen túl is népesedik, s csak egy pár ember van, aki megszánja a fiatalokat, s vagy elmegy meghalni, vagy abbahagyja a gyógyszerek szedését.
Egy magyar származású gerontológus felforgatja a világot?
Amikor Vonnegut az első sorait a papírra véste, a gyermekét, Andrást Magyarországon egyedül nevelő Szigeti Verának már biztosan az járt a fejében, hogy a kommunisták által lezárt országból el kell menekülnie a szabadabb élet reményében, és erre 1956-ban, a forradalom leverése után sor is került. Meg sem állt Ausztrália csodálatos városáig, Sidney-ig, ahol egyedül nevelte fel fiát, aki felnőttként magyar nevét, hogy jobban beilleszkedjék a társadalomba, Sinclairre változtatta. Ennek a – ma is élő – Sinclair úrnak született 1969. júniusában egy fia, aki mára a gerontológusok között a legradikálisabb és legbátrabb nézeteket valló professzor: David Andrew Sinclair.
A kisfiú – mivel születi kutatóvegyészek voltak – nagyon sok időt töltött nagymamájával, aki rendkívül szabados életet élt – ő volt például az első, aki már a hatvanas évek elején bikinit hordott a városi strandon, s unokáját mindig arra nevelte, hogy semmit se fogadjon el kész igazságként, csak azt, amit a tapasztalatai igazolnak. Vera – akit mindenkinek tegezni kellett – végül 92 évesen, teljesen egészséges elmével halt meg, szerető családja körében.
David Andrew Sinclair megfogadta a nagyszülői tanácsokat, talán kicsit túlságosan is. A molekuláris biológiával foglalkozó professzor – bár nem tudni, hogy ismeri-e Vonnegut novelláját – már több évtizede vallja: az öregedés valójában nem egy természetes dolog, hanem egy betegség, amelynek folyamata az eddigieknél sokkalta jobban lelassítható életmód-változtató és gyógyszeres úton,
s ezzel az emberi élet – ha nem is Vonnegut végtelen idejéig, de – nagyon jelentősen meghosszabbítható.
(Általában hatásvadász újságcikkek beszélnek az öregedés megállításáról, Sinclair ilyet a jelenre vonatkozóan nem mondott és nem is írt le, de kétségtelen, hogy tanulmányaiban olyan jelentős, sok évtizedes élethosszabbításokról beszél, amelyek akár megállításként is értelmezhetőek a mai gerontológia nézőpontjából. Sőt: azt nem egyszer elmondta már, hogy pár évtized múlva az ősz haj, az öregedő csontozat, a rosszabbul működő agy visszaállítható lesz eredeti szintjére – de azt is hangsúlyozza, hogy ma még nincs ezen a szinten a tudomány).
Gyógyszer a sejtek konzerválásáért?
Első komolyabb kísérleti anyaga a vörösborban, a kakaóban, s a mogyoróban is megtalálható rezveratrol volt, amelyet előbb élelmiszereken próbált ki, s meglepte, hogy azok egy hozzáadott sűrűbb dózis esetén sokkal lassabban romlanak meg. Ezeket követték az egér majd az emberkísérletek, majd 2006-ban valóságos tudományos szenzációt jelentett, amikor közzétette ennek eredményeit, s azóta több kitartó cég is gyárt rezveratrol tartalmú gyógyszereket. Sajnos azonban azóta több kutatóintézet és gyógyszergyár (pl. a Pfizer) cáfolta Sinclair nézeteit, s a rezveratrolt gyártó cégek nagy része átállt más gyógyszerek előállítására. A kutató azonban nem vonta vissza állításait, folyamatosan érvel – 2013-ban például egy nagyobb lélegzetű dolgozatot is publikált a témában.
A 2010-es években a rezveratrol mellett figyelmének fókuszába kerültek az ún. NMN-kutatások is, amely anyag egerek szervezetébe való juttatása révén a bennük működő, NAD+ nevű genetikai javítóanyag sokkal hatékonyabban működik, így az életkorral és a körülményekkel járó DNS-károsodások jelentősen tudnak javulni. 2017-ben kezdte meg embereken is az NMN-kutatásokat. Feltevései még a NASA figyelmét is felkeltették,
hiszen nagyon fontos lenne egy olyan gyógyszer, amelynek révén a hosszú űrutazások során az űrhajósok lassabban öregednének.
Az is elmondható azonban, hogy a széleskörű, tudományos igazolások még ezen a téren is biztosan több évet vesznek igénybe, s itt is nagy a tudományos szkepszis vele kapcsolatban.
Legújabb könyvében, amelyet Matthew Le Plant újságíróval 2019 végén jelentettek meg (a címe: Lifespan: Why We Age – and Why We Don’t Have To) hosszan értekezik arról, hogy milyen, természetes anyagokból előállított gyógyszeres megoldások nyújthatnak az idősödés folyamatának radikális lelassításában segítséget. Módszerének kiegészítője a megfelelő étrend követése (például azzal, hogy kora délutánig csak minimális táplálékot fogyaszt el, illetve minimális a cukor- és szénhidrát-fogyasztása, s igyekszik szinte kizárólag zöldséget fogyasztani), a testmozgás és az életmód megváltoztatásával, ideértve az időszakos böjtöt és a megszokottnál pár fokkal hidegebb szobahőmérséklethez való hozzászokást, illetve a finn módszerű szaunázást.
Fontos hangsúlyozni: Sinclair nem az álmodozó és tanulatlan kóklerek közül való, több évtizede publikál komoly szakmai folyóiratokban és ad elő fontos konferenciákon, de az is hangsúlyozandó, hogy lendületes és küldetéstudatos vágyai nagyon gyakran megelőzik a széleskörű empirikus bizonyítást, és ő maga imádja a televíziós és internetes szerepléseket is.
Az efféle kutatók – amellett, hogy széles körben ismertté tesznek tudományos nézeteket – nagyon sokat lendíthetnek magán a tudományon is, mivel új nézőpontok felől új kérdéseket tesznek fel. Jelen esetben azt, hogy az idősödést betegségnek tartják, aminek így lassítása helyett a megállításában és megfordításban („stop and turn”) kell gondolkodnunk. Ha ez Sinclairnek még nem is sikerült kellőképpen meggyőzően, lehet, hogy egyszer tényleg akad majd olyan kutató, aki megvalósítja Vonnegut novelláját. S ha ez megtörténik, már csak az lesz a kérdés, hogy mit kezdünk a világ túlnépesedésével?
Nyitókép: Luis Machado/Unsplash
Ajánljuk még:
5 MELEGÍTŐ GYÓGYNÖVÉNY, AMI MINDIG LEGYEN OTTHON A TÉLEN
„ÖLTÖZKÖDJÖN MÁR A KORÁNAK MEGFELELŐEN!” – A NARANCSSÁRGA HAJÚ, MŰKÖRMÖS NYUGDÍJASOK
KORTALAN SZÉPSÉG: MIT TANÍTANAK A NŐIESSÉGRŐL A 100 ÉV FELETTI NŐK?
