Ilyenkor télvíz idején például szervezetünket számos hűvös, nedves behatás éri, amik hatására testünk hasonló tüneteket produkál: folyik az orr, fáj a torok, fázik a kéz és a láb. Mivel a hideg mértékét általában nem tudjuk csökkenteni, az egyensúlyi állapot megőrzése érdekében egy dolgot tehetünk: legalább annyi meleget adunk szervezetünknek, mint amennyi hűtést kap máshonnan!
Ha hideg van, öltözzünk fel rendesen – mondták régen, de egy másik megoldás lehet, ha egy kicsit serényebben kezdünk mozogni! Az aktívabb izommunka egyúttal a keringési rendszert is élénkíti, ami ezáltal a test külső zónáiban található hajszálerekbe is több friss vért juttat. A belső szervek friss oxigénnel való ellátása, valamint az izommunka által termelt hő még a legfázósabb embereket is hamar felmelegíti.
A magyar nyelv a paprika által kiváltott ízt erősnek, csípősnek nevezi, a nyugati és angolszász vidékek népei ugyanezt inkább a „forró” (hot) kifejezéssel illetik. S bár a fűszerek égető íz-hatását éppúgy a csípős szóval jellemezzük, mint a fagyos téli levegőt, szervezetünk vonatkozásában előbbi – az angolszász szóhasználathoz közelítve – mégis inkább fűtő hatással bír.
A karácsonyi ünnepkör süteményein már túl, de még a forraltbor-szezon közepén a jól ismert melegítő fűszerek (fahéj, szegfűszeg, kardamon) helyett vegyünk sorra néhány olyan, talán kevésbé ismert gyógynövényt, melyek tél idején is segíthetik szervezetünk hőháztartását:
Tán nem véletlen, hogy Erdély hűvösebb vidékein számos ételben és italban találkozhatunk az ott csombornak nevezett borsikafűvel. A méretében és megjelenésében a kakukkfűhöz hasonló, apró növényke leveleinek íze rendkívül intenzív, nevéből is kikövetkeztethető módon erősen borsos. A szinte csípős ízű növényt nemcsak teákban, de fűszerként levesekben és húsos ételekben is használhatjuk.
Téli italokban egészen különleges, fűszeres összetevő!
Előbbinél jóval szelídebb ízvilágú, mégis melegítő hatású gyógynövény a szoptatós édesanyák által bizonyára ismert édeskömény. Bár alapesetben az érett termésekből készített főzetét a tejelválasztást serkentő hatása miatt elsősorban kisgyermekes anyáknak szokták javasolni, hideg időben mégis bárki teájának hatékony összetevője lehet. Édeskés, de mégis fűszeres ízvilága a termések illóolaj-tartalmának köszönhetően már akkor is jól érzékelhető, ha a teakeverékekhez csak kis mennyiségben adagoljuk.
Immunerősítő teakeverékek szinte kötelező összetevője a csipkebogyó, melyet téli időben almahéjjal vegyítve átmelegítő teák alapanyagaként is kiválóan hasznosíthatunk. Fanyar íze a csípős-fűszeres gyógynövényekhez hasonlóan serkenti az emésztést és az anyagcserét, ráadásul magas vitamintartalma miatt a szervezet védekezőképességét is erősíti – ennek egy külön cikket is szenteltem már.
Bár vírusölő hatása miatt az elmúlt hónapokban amúgy is reflektorfénybe került a fokhagyma, a téli hónapokban ettől függetlenül is érdemes fogyasztani. Biztosak lehetünk benne, hogy miközben egy jóféle gerezd fokhagyma csípőssége szépen lassan egészen a tarkóig kúszik, eszünkbe sem fog jutni a vacogás…
Végezetül egy gondolat erejéig ejtsünk szót a különféle alkoholos italokról is, melyeket bár szívesen fogyasztunk a téli hidegben, nagyobb mennyiségben mégis inkább a fázást segítik! Míg például egy erősebb pálinka kisebb mennyiségben fogyasztva lokálisan serkenti a nyálkahártyák vérellátását, a nagyobb mennyiségben fogyasztott alkohol a szervezet egészében szűkíteni fogja az ereket, ami pedig árt a keringés hatékonyságának, áttételesen a testhőmérséklet csökkenéséhez vezethet.
Ajánljuk még:
Fogások, amiket leginkább ünnepekkor fogyasztunk és a fűszerek, amelyek különlegessé teszik őket
Az igazi tatár beefsteak
Töltött édesburgonya
