Xábiában, ahol most éltek március 13-a óta van kijárási tilalom, azaz egy hete vagytok bezárva. Ez még csak az eleje! Mi hiányzik a leginkább?
A legjobban az, hogy nem tudunk kimenni együtt a szabadba. A kislányunk hatéves, nagyon igényli ezeket a közös programokat. Szerencsére van egy picike kertünk, ott tudunk grillezni, és van egy trambulin is. Ennyi lehetőségünk van.
A kijárási tilalmat hogyan ellenőrzik? Minden sarkon áll egy egyenruhás, aki hazaküldi a görkorcsolyázni induló gyerekeket?
A rendeleteket itt betartják. A rendőrség folyamatosan járőrözik, de olyat még nem láttam, hogy valakit előállítottak volna. Vigyáznak egymásra az emberek. Amikor a kutyát sétáltatjuk, akkor is betartjuk a kötelező távolságot. Emellett még élelmiszerboltba és gyógyszertárba lehet menni.
Más nincs is nyitva, munkába külön igazolás kell, amit a munkáltató állít ki.
A boltok rendesen fel vannak töltve, a kötelező távolságot viszont be kell tartani. A kasszánál fel vannak rajzolva a vonalak, hogy hova lehet állni.
Maszkban járnak az emberek?
A boltokban dolgozók természetesen maszkban vannak, de az utcákon ez nem jellemző. Én felveszem a maszkot és a kesztyűt is, ha bevásárolok, és a megvett árut is lemosom.
Milyen a tájékoztatás? Honnan informálódtok?
Csak az internetre hagyatkozunk. Az önkormányzatnak és az önkormányzati cégeknek is van megbízható oldala, ezek minden fontos információt tartalmaznak. Most olvastam például, hogy
a karantén idején a vízmű nem fog számlázni.
A közüzemek működnek, folyamatos a szemétszállítás, az úttisztítás és a hibaelhárítás. Korlátozások persze az élet minden területén vannak, ha például beteg van a családban, akkor azt telefonon kell jelezni. Nemrég Anna lányom lázas volt, természetesen én mentem el helyette az orvoshoz, és intéztem el a szükséges dolgokat. Ha koronavírus gyanúja felmerül, az ambulanciát kell hívni, vagy a segélyszámot.
Mi az, ami meglepetés a mostani életben? Végül is fel lehet ezt fogni tulajdonképpen egy hosszú szünidőnek is….
A napirend összeállítása hiányzik, nem voltunk erre felkészülve. A korábban működő napi rutin most teljesen elúszott. Anna lányom sokáig tud aludni, ennek most örülünk, mert végre ki tudja pihenni magát. Online oktatás neki nincs, hiszen csak jövőre éri el az iskolás kort, de a közszolgálati adókon folyamatos a nyelvoktatás. Akkora nagy változást nekünk nem hozott a bezártság, mi nem vagyunk spanyol habitusú emberek, este tízkor mi már ágyban voltunk, az itteniek akkor kezdtek el élni.
Mi lesz munkával?
Xábia egy 30 ezres tengerparti település Valencia és Alicante között, a lakosok többsége a turizmusból él, ahogy mi is. Itt minden a szezonra van méretezve, a boltok, a szolgáltatások és a munkaerő is. Éttermek kiszolgáló személyzetei, takarítók, szállodások és még sorolhatnám. Most még lehet reménykedni, de feltehetően azok járnak közelebb az igazsághoz, akik úgy gondolják, hogy ennek a szezonnak már lőttek. Gondoljunk csak bele, most ott tartunk, hogy
Spanyolország Európa egyik legfertőzöttebb régiója. Ki akar majd ide jönni, nyaralni?
Ebben az ágazatban rengeteg dél-amerikai is dolgozik, többségük bejelentés nélkül, nem lehet tudni mi, lesz a sorsuk.
Erős ott a szociális háló?
Mindig azt mondják, hogy sok a munkanélküli Spanyolországban, de ez elsősorban azért van, mert ha fél évet dolgozik valaki, utána fél évig kapja a segélyt, így aki végigdolgozza a szezont, az a következőig ki tudja húzni. Ez most nem lesz. Az egészségügyi ellátás is jó, magasabb színvonalú, mint otthon, de erre a járványra nem lehetett sehol sem felkészülni.
Azért így is akad otthon munka, ha jól sejtem...
Igen, mivel a feleségem egészségügyi segédeszközöket, közte maszkokat is forgalmazó cégnél dolgozik, most besegítek az ő munkájába.. Már a járvány kezdeti szakaszában, két hónapja megkezdték a szervezkedést, és találtak egy megbízható beszállítót. Akkor megkerestük a magyar forgalmazókat, gyógyszertárakat és nagykereskedéseket, de szinte mindenki elutasította az ajánlatainkat. Most, hogy
bedurvult a helyzet, mindenki maszkot akar venni, persze megindultak a megrendelések.
Akkor ez most könnyű üzletnek tűnik, van árú, van kereslet, erről álmodik minden üzletember….
Ez ennél sokkal bonyolultabb. Most mindenki fél, a megrendelők is. Nagyon sok csaló van a nemzetközi piacon, rengeteg a hamis termék. Nálunk még tart a készlet, és elsősorban Magyarországra akarjuk továbbítani a terméket.
Vannak itthon rokonok?
Feleségem szülei Magyarországon élnek, természetesen ők is idősek, veszélyeztetett korúak, a nagymamája elmúlt nyolcvanéves. Szerencsére apósom orvos, és kora miatt kényszerszabadságon van, így tud foglalkozni a családdal. Ők most bezárkóztak, egészségesek, de maguktól karanténba vonultak.
Merre tovább? Akár haza is lehetne jönni, miután feloldják a határzárakat,
Nem tudjuk mi vár ránk. Van biztosításunk, ami megnyugtató. A turisztikai cég, amit eddig üzemeltettünk, most lényegében leállt. Mi a gyerek miatt jöttünk ki, Anna hatévesen három nyelven beszél, ezt otthon nem tudtuk volna biztosítani. A mostani helyzetet úgy fogom fel, hogy eljött a gondolkozás, az átértékelések ideje, most kellett visszavenni mindenből. Azt nehéz megfogalmazni, hogy mi lesz a járvány után, de az látszik, hogy mennyire törékenyen működött eddig sok minden. Valószínű, hogy egy nagyobb városba fogunk költözni, Valenciába, mert ott lényegesen több a lehetőség. Az biztos, hogy a következő hónapokban rá kell feküdnöm a spanyolra, annyira, hogy más követelményeknek is megfeleljek, mint eddig. A média nagyon hiányzik, én tévét tudok csinálni, mert ez tanultam meg 25 év alatt, amíg ott dolgoztam, lehet, hogy ez lesz az utam itt is.
(A nyitókép Pakots Zsolt tulajdona.)
„HA AZ UTCÁN VAGY, FENYEGETŐZNEK, HOGY RENDŐRT HÍVNAK” – EXKLUZÍV INTERJÚ A MILÁNÓI TÉVÉSSEL
MIÉRT ENGEDTE MEG ISTEN A KORONAVÍRUST?
GLOBÁL VS LOKÁL: MIÉRT MEGYÜNK A VILÁG VÉGÉRE AZÉRT, AMI AZ ORRUNK ELŐTT VAN?
