Egészség

Inkontinencia ellen már serdülőkorban ajánlott a gátizmok védelme – Friedrichné Nagy Andrea gyógytornásszal beszélgettünk

Akár már serdülőkorban érdemes elkezdeni a medencefenék, vagy közismertebb nevén a gátizmok védelmét célzó tornagyakorlatokat. A gátizmok gyengülésének leggyakoribb oka a várandósság és a szülés, a túlsúly, a nehéz fizikai munka, valamint a tartós köhögés és a székrekedés. A különböző életszakaszokban, mint például a menopauzában és időskorban is csökken az erejük – többek között erről is beszélgettünk Friedrichné Nagy Andreával, a Semmelweis Egyetem gyógytornász mestertanárával.

Mi az a gátizom és mire használjuk?

A medencefenék vagy más néven a gátizmok területe testünk nagyon fontos része, nemcsak a nőknél, hanem a férfiaknál is. Ez egy többrétegű izmos kötőszövetes lemez, ami rugalmas alátámasztást biztosít a kismedencei szervek számára, illetve nagyon fontos feladata a vizelet és a széklet visszatartása, valamint természetesen azok ürítése. A lágy szülőcsatorna létrehozásában is szerepe van, ahogyan a szexuális örömérzetben is. Úgy lehet elképzelni, mint egy gumiasztalt, amely a hasüregben lévő, különböző nyomásviszonyokhoz alkalmazkodva rugalmasan alátámaszt.

Mikor kérnek segítséget az emberek? Jellemző, hogy foglalkozunk a megelőzéssel?

Amíg nem okoz valamilyen tünetet, addig nagyon sokan nem is foglalkoznak a gátizmaikkal. A kultúránkban sajnos ez egy titkolt terület, nincs szem előtt, nemigen beszélünk róla, pedig ezek ugyanolyan harántcsíkolt izmok, mint a vázizmaink, vagyis akaratlagosan mozgathatóak, edzhetőek. Érdemes lenne beszélni erről, így természetes lenne tenni ellene időben. Nemcsak a szülés és a várandósság terheli meg őket,

gyengülhetnek akkor is, ha valakinek túlsúlya van, vagy nehéz fizikai munkát végez.

Szintén súlyosbítja a helyzetet a tartós székrekedés, az allergia, a dohányzás és a sok köhögés. Ezek olyan, folyamatos hasűri nyomásfokozódással járó körülmények, amelyek gyengíthetik a gátizomzatot, de bizonyos betegségek vagy műtétek miatt is károsodhat ez a terület. Mivel a várandósság és a szülés rója a legnagyobb terhet a gátizmokra, fontos lenne, hogy akár már a gyermekvállalás előtt foglalkozzanak velük a nők, de a várandósság alatt mindenképpen karban kell őket tartani, a szülés után pedig mihamarabb föl kell építeni egy olyan edzéstervet, ami segíti a gátizom regenerációját, hogy az teljesen visszanyerhesse az eredeti állapotát és erejét.

Köthető valamely életszakaszhoz a gátizmok gyengülése?

Az életünket nem tudjuk úgy leélni, hogy egyáltalán ne terheljük ezt a területet. Az évek múlásával egyre jobban károsodhat, gyengülhet. Már fiatalkorban is előfordulhatnak panaszok, de jellemzően a felnőttkorban jelenkezhetnek a kellemetlen tünetek akkor is, ha korábban az illető nem volt várandós, nem szült és nem végzett fizikai munkát. Például

a klimax a hormonérzékeny medencefenékre is kihat,

így egyre gyengül a gátizomzat. Ebből pedig az következik, hogy nem tudja megfelelően ellátni a feladatait, vagyis megjelennek a vizelet-, esetleg széklet-, és széltartási problémák. Kezdetben leggyakrabban köhögés, tüsszentés, fizikai megterhelés vagy sportolás közben tapasztalható a vizelet elcseppenése, majd egyre gyakrabban fordulnak elő a panaszok. Másrészt a kismedencei szervek süllyedése is kialakulhat, például a mellső vagy a hátsó hüvelyfal, esetlegesen a méh lesüllyedése, ami ugyancsak hasonló tüneteket okozhat.

A tünetek észlelésekor már késő elkezdeni megerősíteni a gátizmokat?

Bármikor el lehet kezdeni az erősítést. Erre szoktuk ajánlani a medencefenék-tornát, a gátizomtornát. Ha valakinek már súlyosabb süllyedéses problémái vannak, a szakorvos dönthet a gyógytorna, de akár a műtét mellett is. Azt ugyanis nem lehet mozgásterápiával teljesen helyrehozni, amikor nemcsak az izmok, hanem a kötőszövet is jelentősen megnyúlt. De a fizikai terhelésre, tüsszentésre, köhögésre jelentkező vizelettartási problémát, vagyis az úgynevezett terheléses vagy stressz-inkontinenciát eredményesen lehet kezelni gyógytornával.

Milyen gyakorlatokra kell gondolnunk? Honnan lehet tudni, hogy a beteg jól végzi, vagy egyáltalán elvégzi a feladatsort?

A magyar és a nemzetközi kutatásoknak és irányelvek megfelelően első vonalbeli kezelésként a mozgásterápiát, medencefenék-tornát ajánljuk a gátizmok megerősítésére. Ezek Kegel-gyakorlatokként lehetnek ismerősek. A gyógytornászok ezeket továbbfejlesztve, egyénre adaptáltan alkalmazzák, valamint kiegészítő módszereket használhatnak arra, hogy ellenőrizni tudják a páciensek által elvégzett gyakorlatokat. Tudnak például elektroterápiát használni a nagyon gyenge, alig mozduló izmok kezelésére,vagy az úgynevezett „biofeedback”-módszert, ami visszajelzi, hogy milyen izommozgást végez az illető és azt jól végezi-e el. Ez úgy zajlik, hogy jellemzően hanggal vagy valamilyen vizuális ingerrel kapunk visszacsatolást. A megelőző erősítéseket általában csoportos foglakozások keretében végezzük, például a kismama tornának is része a medencefenék- és gátizomtorna. Kiegészítő módszer hiányában a gyógytornászok mindenkire figyelnek és visszajelzéseket kérnek a résztvevőktől arról, mit éreznek, éreznek-e egyáltalán valamit, s ez alapján segítenek. Egyéni foglalkozás esetében pedig megnézzük, megtapintjuk az adott területet és ez alapján segítjük, irányítjuk a tornát.

Fontos ezzel a területtel hosszú távon és rendszeresen foglalkozni, vagy elég, ha alkalomadtán, mintegy kúraszerűen, például évente négy-öt alkalommal rászánjuk a figyelmünket?

A gátizom erősítés is akkor eredményes, ha ez az életünk részévé válik, és ugyanúgy foglalkozunk ezekkel az izmokkal, mint a több izmunkkal, mint például a hasizmunkkal, a hátizmunkkal, vagy a combizmainkkal. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenkinek naponta egy órás medencefenék tréninget kell csinálnia, de lehet az a cél, hogy

beépítsük az edzésrogramunkba vagy sporttevékenységünkbe.

Például a női jóga is tartalmaz medencefenék- és gátizomgyakorlatokat. Ha valakinek kifejezetten vizelettartási problémája van, vagy diagnosztizálják nála az inkontinenciát, akkor mindenképpen érdemes ezzel a területtel foglalkozó gyógytornászhoz fordulni, mert az egyéni terápia nagyon sokat segíthet a gyógyulásban.

A beszélgetés elején említette, hogy a férfiak esetében is fontos területről beszélünk.

Igen, a férfiaknál is van jelentősége a medencefenéknek. Náluk nemigen szoktuk prevencióként alkalmazni a gátizom erősítést, de ha valaki például prosztatával kapcsolatos műtétre vár, vagy éppen túlesett rajta, akkor mindenképpen ajánlott a medencefenék-torna. Műtét előtt azért érdemes foglalkozni vele, mert ha a beavatkozás után kialakulna a betegnél vizelettartási probléma, (ami egyébként elég gyakori), akkor a páciens már ismeri azokat a gyakorlatokat, amelyek segítségével edzheti az adott területet, és így minél hamarabb elkezdődhet a regenerálódás.

Ajánljuk még:

Van-e csodadiéta a demencia ellen?

Nincs olyan esztendő, hogy ne kapna szárnyra egy-egy új csodadiéta, amely akár a demencia minden változatára, akár csak valamelyikre – leginkább az Alzheimer-kórra – javulást ne ígérne, és ígéri természetesen a betegség megelőzését is. Sajnos, a diéta önmagában nem segít.

 

Már követem az oldalt

X