Amikor néhanapján fáradtabbnak, kimerültebbnek és gyengébbnek érzem magam, a lehetséges okok között a vashiányra is szoktam gyanakodni. Nem mintha bármikor diagnosztizáltak volna nálam ilyesmit, de sosem lehet tudni – lehet, hogy éppen akkor jelentkezik nálam, amikor egyáltalán nem számítok rá.
Ezért inkább odafigyelek az étkezésemre, mert sajnos hajlamos vagyok az egyoldalú táplálkozásra, aminek oka lehet egy-egy tisztítókúra, diéta, vagy hogy egyszerűen nincs időm, hogy változatosabb ételeket készítsek magamnak, így többnyire hasonló fogásokat eszem. Szerencsére egyre hamarabb észbe kapok és gyorsan próbálok minél több zöldséget, gyümölcsöt beiktatni a napi menübe, de a szervezetem is jelezni szokott:
feltételezésem szerint ilyenkor olyan ételeket kívánok meg, amikre szükségem van.
A változatos, egészségtudatos étrenddel többnyire minden szükséges vitamint és ásványi anyagot, nyomelemet beviszünk a szervezetünkbe, de ha az egyensúly felborul, könnyen kialakulhat valamelyik fontos tápanyag hiánya – például a vashiány. A vashiány egyébként az egyik leggyakoribb hiánybetegség világszerte, a nőkre inkább jellemző, mint a férfiakra.
A szervezetünknek főleg azért van szüksége a vasra, hogy elő tudja állítani a vörösvértestek hemoglobinját, amelynek az oxigénszállításban (a tüdőtől a szövetekhez) van kulcsszerepe. Többek között az életkortól, az egészségi állapottól és az életmódtól is függ, hogy kinek milyen mértékben kell odafigyelnie a vas pótlására. Egy menstruáló nő vagy egy rendszeresen sportoló, szigorúbb edzéstervet követő személy szervezetének fokozottabb pótlásra lehet szüksége, ahogyan a várandósoknak vagy a nagyobb vérveszteséget elszenvedett betegeknek is.
A vashiányos vérszegénység tünetei nagy mértékben befolyásolhatják a mindennapjainkat, az életminőségünket. A legjellemzőbb tünetek között szerepel a fáradékonyság, a légszomj, a koncentráció képességének csökkenése, sápadtság, fejfájás, szédülés, száraz bőr, száraz, töredezett haj, hideg végtagok, de a hosszabb ideig fennálló vashiány az immunrendszer legyengüléséhez is vezethet. Ezeket főleg az okozza, hogy nem jut elegendő oxigén a különböző szövetekhez.
Fontos, hogy ha bármilyen szokatlan tünetet észlelünk magunkon, forduljunk mielőbb orvoshoz!
A háziorvosunk által elrendelt laborvizsgálat révén egyértelműbb választ kaphatunk arról, hogy valóban ez a betegség okoz-e problémát nálunk, vagy más áll a háttérben.
Mivel a szervezetünk csak kevés vas raktározására képes, ezért fontos, hogy a megfelelő ételek segítségével pótoljuk azt. Különösen a növényi alapú étkezést követőknek (vega vagy vegán) kell erre odafigyelniük. Hogy miért? Mert a legegyszerűbben a vörös húsok, a máj, a halak, a tenger gyümölcsei (kagyló), a pulykahús és a tejtermékek fogyasztása révén juttathatjuk a szervezetünket elegendő vasmennyiséghez.
De a vegánok sincsenek lehetetlen helyzetben – ők egyébként is tudatosabban kell, hogy összeállítsák az étrendjüket, hogy az egészségük védelmének érdekében minden vitaminhoz és ásványi anyaghoz, nyomelemhez hozzájussanak. A vas pótlására alkalmas lehet (számukra is) a szárazbab, borsó, lencse, csicseriborsó, szójabab, tofu, spenót, tökmag, quinoa és a brokkoli, de néhány kocka étcsokoládé is megteszi ilyen irányba is a hatását. Ha szükséges, szakemberrel, orvossal egyeztetve táplálékkiegészítő formájában is bevihető a szervezetbe a hiányzó vas, de nem érdemes csak erre építeni! Ahogyan minden tápanyagot, úgy ezt is sokkal jobb természetes módon, egészségtudatos étrend révén megoldani.
Nyitókép: Farhad Ibrahimzade/Unsplash
Ajánljuk még:
