Az istenek eledele szuperegészséges, és még a levele is gyógyít – most szedd a diót!

Alighanem sok magyar család kertjében áll egy diófa. Eredetileg Perzsiából származik, de már az ókor óta megtalálható hazánk területén. Hatalmas lombkoronája miatt fontos jól átgondolni, hogy a kert mely részében helyezzük el. Akár 20-25 méter magasra is megnőhet, élettartama pedig a százötven évet is meghaladhatja.

Egy legenda szerint a diófát az ókori görögök szent fának tartották. Zeusz szent fájaként is emlegették, amelynek termése ezért

az istenek eledelének számított.

Sőt, egyesek afrozidiákumnak tekintették, és a vágy fokozása érdekében ették. Valószínűbb azonban, hogy a tudás fájának tarthatták a termése miatt, a dió belseje ugyanis az emberi agyra emlékeztet.

Telepítésének megtervezése azért is lényeges, mert a diófa alatt kevés növény marad meg. Ez azért van, mert egy úgynevezett „juglon” nevű vegyületet állít elő, ami az arra érzékeny növények számára mérgező. A vegyület általában a gyökereken vagy a lehullott faleveleken keresztül jut a talajba és a többi növénybe. Ezért kivágása után is érdemes várni, mielőtt újrahasznosítanánk a felszabadult területet.

Léteznek azonban olyan növények, amelyek jól érzik magukat a diófa közelében, ilyen például a boróka, az örökzöld orbáncfű, a tök, a szilvafa, a birsfa és a cseresznyefa. Virágok közül pedig többek között a tulipán, a nárcisz és az árvácska is szívesen hűsöl a hatalmas diófalevelek árnyékában. Mindenesetre érdemes kikérni szakember véleményét, s az alapján kitalálni, mit ültessünk és mit ne a diófa lombkoronájának hatósugarába.

Tele vitaminnal

Sokunk kedvence a dió, jólesik egy marékkal elropogtatni belőle egy izgalmas film nézése közben, vagy belekeverni a reggeli zabpelyhünkbe, de a nagyi rakott palacsintája is a diós rétegtől (és a házi baracklekvártól) lesz igazán ízletes, ahogyan megannyi süteményt sem tudunk elképzelni dió nélkül. Ráadásul egészséges zsírokat, rostokat, A-, E- és többféle B-vitamint, illetve magnéziumot, káliumot, fluort, rezet, mangánt, szelént tartalmaz, amelyek révén kijelenthetjük róla, hogy a maga módján igazi „szuperétel”.

Egészségügyi előnyei közül fontos kiemelni magas antioxidáns-tartalmát, ami a dió papírvékony héjában különösen nagy mennyiségben található. Ennek köszönhetően jótékony hatással lehet a koleszterinszintre. A dió omega-3 zsírsavakban is gazdag, amely többek között segíthet csökkenteni a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. A dióban lévő polifenolok segíthetnek a sejteket támadó oxidatív stressz és a gyulladás elleni küzdelemben, amely révén csökkentheti az egyes gyulladásos megbetegedések kialakulását, ezzel is mérsékelve például az elhízás, az egyes szívbetegségek vagy rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A dióban található tápanyagok hozzájárulhatnak a bélrendszerünk egészséges működéséhez. Diéta közben is fogyaszthatjuk, bár a mennyiségre érdemes odafigyelni: kalóriadús, ezért már egy kisebb adagnyi elfogyasztásával is csökkenthetjük az étvágyunkat, de súlygyarapodáshoz vezethet, ha rendszeresen eszünk belőle sokat. (Napi egy kisebb marék dió elfogyasztása még biztonságos és egészséges.) Fontos, hogy segíthet a vércukorszint szabályozásában és a vérnyomás csökkentésében.

Kiváló összetevője lehet az egészséges étrendnek, ami

hozzájárulhat az egészséges öregedés támogatásához.

Tápanyagtartalma elősegítheti a jó fizikai működést az életkor előrehaladtával. Emellett a benne található tápanyagoknak köszönhetően támogathatja a szellemi frissességünket és agyműködésünket.

A diófalevél ezerféle felhasználása

A diófa levele is értékes! Készülhet belőle tea, tinktúra, hajöblítő és még festék is. A teája a természetes gyógyításban fontos szerepet játszhat, hiszen antibakteriális és parazitaellenes tulajdonságokkal rendelkezik. Ezeket az előnyöket pedig úgy nyerhetjük ki belőlük, hogy a leveleket vízben felforraljuk, és tea vagy főzet formájában elfogyasztjuk, esetleg leöblítjük vele a hajunkat, testünket.

A diólevélből készült teát belsőleg használják:

• cukorbetegség,
• hasmenés,
• aranyér,
• köszvény,
• vérszennyeződések,
• izzadás,
• anémia,
• bélparaziták kezelésére.

Összehúzó és fertőtlenítő hatása miatt lehetővé teszi az egész test gyógyulását akár helyi alkalmazással is. Fogyasztása ellenjavallt, ha valaki érzékeny a tanninokra.

Emésztési zavarokra vagy a bélférgektől való megszabadulás érdekében készíthetünk vagy fogyaszthatunk diólevélből készült tinktúrát (ami meghatározott módon a gyógynövény alkoholban és vízben történő áztatásával készíthető). De segítheti a megfázás és influenza utáni gyorsabb felépülést is. Bármilyen formában is fogyasztanánk, érdemes előtte tájékozódni és kikérni az orvosunk véleményét az alkalmazásáról.

A diólevélből készült készítmények nagy mennyiségben tartalmaznak összehúzó hatású tanninokat, amelyek

feszessé teszik a bőr szöveteit.

Ez teheti értékessé bizonyos bőrbetegségek, például ekcéma, akne, pikkelysömör és korpásodás kezelésében. Használhatunk a diólevélből készült öblítőket a hajunkra, mindenekelőtt az illata és a fejbőr feszesítő hatása miatt részesíthetjük előnyben. Ugyanakkor a dió levelei és héjai barna hajszínezőkként is felhasználhatók. A diólevélből vagy dióhéjból készült festéket alkalmazhatjuk például kézzel szőtt kosarak festésére is.