Egészség

A népgyógyászat egyik csodafegyvere: a kétes hírű mák sok gondon segíthet

A karácsonyi mákos bejgli, a pékségben illatozó mákos búrkifli, a porcukorral meghintett mákos tészta vagy az a csodálatos mákos nudli. Ízek és érzések, amelyeket gyakran szeretett nagyszüleinkhez, az ünnephez vagy éppen egy kellemes vasárnapi ebédhez társítunk, és amelyek minden nosztalgikus pillanatban melegséggel töltik el szívünket. Mák. A sokszínű, majd igazságtalanul feketelistára került növény, amelynek legnagyobb ereje nem gasztronómiai képességeiben lakozik, hanem csodálatos, gyógyító tulajdonságaiban. De mitől gyógynövény a mák, és hogyan hasznosíthatjuk kivételes erejét?

A mák rövid története

Közép-Ázsiából származó növényünk, amely mára már az egész világot meghódította. Története egészen Kr. e. 4000-ig nyúlik vissza, a korabeli sumér rajzokon már felismerhetjük az őt ábrázoló motívumokat. Termékenységi rituálékat ábrázoló sumér faragványokon gyakran ábrázoltak mákgubót a királyok vagy gyógyítók kezében. Mivel ezeken a képeken a mákot mindig a boldogsággal együtt ábrázolják, a történészek arra következtetnek, hogy az ópiumot (a mák egy lehetséges felhasználási formáját) már akkor ismerték. Kr. e. 1300 körül már egyiptomi felhasználása is igazolható, az öröm növényének tartották, és a korabeli feljegyzések fájdalomcsillapító szerként nevezték meg.

A mákot már Hippokratész is említi, ugyanis a régi görögök és rómaiak a mák magvait vízzel keverve itták, fájdalomcsillapító, nyugtató és bódító nedűként. A görög mitológia szerint a mák Adonisz, a csodálatos szépségű, halandó ifjú könnyeiből született, amikor az megsiratta elveszett szerelmét. Nagy Sándor hódításai egészen Indiáig repítették, majd az első századtól egyre gyakrabban gyógyítottak mákból készített készítményekkel hasmenéses és a vérhassal küszködő betegeket is. Az indiai ajurvédikus orvoslás a mák magvait afrodiziákumként és tonizáló szerként használta, a máktokot pedig köhögéscsillapító, hűsítő-, ingerlő összetevőként. 

Pozitív drogtesztek, tiltott használat és egyéb legendák

A növény pontos hatóanyagait mindössze a 19. században ismerték meg, ezek közül a mai modern orvostudomány is többeket használ gyógyításra: a morfint fájdalomcsillapítóként, a kodeint köhögésre, a papaverint pedig görcsoldásra alkalmazzák. A városi legendákkal ellentétben idehaza nem számít tiltott növénynek, de tény, hogy a világ számos országában szigorú törvények szabályozzák termesztését és fogyasztását ópiumtartalma miatt. Idehaza sem lehet a 0,4% morfintartalom feletti mákfajtákat étkezési mákként termeszteni és eladni, csak ipari felhasználásra engedélyezettek.

Létezik még egy közvélekedés a mákfogyasztásról, miszerint utána ez drogfogyasztásként mutatkozik meg a teszteken. Ezt a Discovery Channel Állítólag... (Mythbusters) című műsorában is próbálták megcáfolni. Nevezetesen, hogy mák fogyasztása után pozitív lesz az ember drogtesztje. A stáb nagy meglepetésére a legenda mégsem csak legenda, ugyanis az elvégzett drogteszt pozitív lett az ópiátokra.

Mint ismeretes, a mákgubóból állítják elő az ópiumot, ami morfiumot és kodeint is tartalmaz.

A mákszemek is itt laknak, mielőtt feldolgozzák őket, tehát bár nagyon minimális mennyiségben, de tartalmazhat ópiumszármazékokat, bármilyen körültekintően is dolgozzák fel. A kísérlet szerint a mák 48 óráig kimutatható az érzékeny drogteszteken. 

A mák gyógyszeripari feldolgozásának úttörője Kabay János magyar gyógyszerész volt, akinek módszereit ma is a világ számos országában sikerrel alkalmazzák, és aki „a morfingyártás magyarországi atyjaként” vált ismertté az egész világon gyógyszerészeti, vegyészeti és tudós körökben. Kabay megmutatta az utat az ellenőrzött morfingyártáshoz az ópiumfázis elkerülésével, először zöld máknövényből (zöld eljárás) 1925-ben, majd tovább fejlesztette a technikát 1931-ben száraz mákszalmából (száraz eljárás). Ezzel az egész tudományos világot feltüzelő felfedezést tett két alkalommal is, bebizonyítva azt, amiben senki nem hitt: a morfin változatlan összetételben megvan az érett mákban is. A morfint a mai napig világszerte az ő módszere alapján állítják elő mákszalmából. Találmánya világszenzációnak számított, és olyan problémát oldott meg vele, amellyel jól felszerelt külföldi laborokban több száz évig hiába próbálkoztak.  

A mák mint gyógynövény

A mák rosttartalmánál fogva nagy erővel támogatja az emésztést: két evőkanál mákban közel 3,5 gramm rost található. A rostok segítenek, hogy gördülékenyebb legyen az emésztésünk, segít megelőzni a székrekedést, emellett még a koleszterinszintet is csökkenti. A rostban gazdag étrend pedig csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét, amennyiben kellően hosszú távon alkalmazzuk. 

Két evőkanálnyi mák elfogyasztása a napi kalcium- és vasszükséglet negyedét fedezi. A kálcium elsősorban a csontok egészsége miatt fontos, de elengedhetetlen a szív és az idegrendszer megfelelő működéséhez is. A réz erősíti a szöveteket és a csontokat, és sejtvédő funkciókkal is rendelkezik. A mákban foszfor és mangán is található, előbbi erősíti a csontszövetet, utóbbi elsősorban a kollagéntermeléshez szükséges, így nemcsak a csontoknak és az ízületeknek, hanem a bőrnek is kedvez.

A mák részt vesz a szervezet méregtelenítő folyamataiban, mivel tisztítja a beleket, és segít eltávolítani a bélfalakon található lerakódásokat. Ebből a tulajdonságából kiindulva előszeretettel alkalmazzák fogyókúra esetén is, bő folyadék-utánpótlás mellett.

A mákhasználatnak hazánkban is hosszú története van, régen a nyugtalan, rosszul alvó gyerekeknek mákgubóból készült főzetet vagy a növény levelét adták, hogy megnyugvást hozzon számukra. A mák és a belőle hidegen préselt olaj egyre népszerűbb: a B1-, B5-, B6-, B7-vitaminokon kívül tartalmaz foszfort, káliumot, kalciumot, vasat, magnéziumot, nátriumot és esszenciális aminosavakat is.

Egy teáskanál mákban 0,3 milligramm vas található, ami kifejezetten soknak számít. A vasnak fontos szerepe van abban, hogy a belélegzett oxigén mindenhová eljusson a testünkben, és abban is segít, hogy izmaink oxigént tudjanak raktározni.

A mák hatékonyan oltja a szomjat, csökkenti a lázat, a gyulladást, enyhíti a székrekedést és az alhas irritációját. A magjaiból kivont olaj hatékony a rákos daganatok kezelésében, linolénsavat tartalmaz, amellyel hatékonyan meggátolható a szív- és alhasi problémák kialakulása. Nagy mennyiségű zsírsavat tartalmaz, amelyek a szervezet mentális állapotának fenntartásához szükségesek, és gazdag omega-3 zsírsavakban is.

Bőrre gyakorolt hatása sem elhanyagolható: hatékonyan kezelhető vele az ekcéma, az égető érzés és a bőr viszketése. Enyhíti a bőrgyulladás okozta fájdalmat. A belőle készült krém jó hidratáló, mivel a bőr sima és puha lesz tőle. A mák – ahogy azt már említettük – nagy mennyiségben tartalmaz telítetlen zsírsavakat, valamint olyan ásványi anyagokat, mint a kalcium, cink és magnézium, amelyek hozzájárulnak az egészséges haj fenntartásához is. Serkentheti a hajnövekedést és enyhítheti a korpásodás okozta panaszokat is. 

Íme kedvenc mákos finomságaink: klasszikus mákos gubamákos derelyemákos ködmönujj.

Nyitókép: Thomas Bresson/Wikimedia

Ajánljuk még:

A bőrápolás és a tápanyag-utánpótlás mindenkori jolly jokere: a banánhéj a barátod!

Az egyik legismertebb trópusi gyümölcs, amely rendhagyó módon héjában tárolja a legtöbb vitamint és ásványi anyagot. Sajnos a hosszú út kibírásához a legtöbb banánt vegyszerekkel kezelik, ezért héja nem alkalmas a fogyasztásra – holott eredendően igen finom csemege készíthető belőle. De aggodalomra semmi ok: bemutatunk pár olyan hasznos háztartási praktikát, amiben jó hasznát vesszük a nem teljesen bio banánoknak is. De azért mégiscsak azt ajánlom, hogy amikor csak lehet, a kezelésmentes gyümölcsöt válasszuk!