Egészség

A francia, koreai és spanyol nők miért karcsúbbak, mint mi?

Ahány ház, annyi szokás – és annyi fajta életmód, étrend, ami a különböző nemzetek esetében jellemző. Ez lehet az egyik oka annak, amiért sok tájékon a nők karcsúbbnak, csinosabbnak, kiegyensúlyozottabbnak tűnnek. Miért nem híznak a koreai nők? Miért olyan vékonyak a franciák? A sok különbség ellenére közös pontot is találtunk: csipegetnek, sétálgatnak és sok vizet isznak – valóban ilyen egyszerű lenne a titok?

A távol-keleti nők messzeföldön híresek többek között a karcsú alkatukról. Nem alaptalanul gondoljuk ezt róluk, az egyes vizsgálatok is alátámasztják, hogy Dél-Koreában az egyik legalacsonyabb az elhízás aránya a világon. Nem arról van szó, hogy ott mindenki diétázik, sokkal inkább a távol-keletiek életmódjának köszönhető ez az előnyös testalkat, akárcsak a japánok és a vietnámiak esetén.

Valójában nem nagy titok az övék, főleg, ha arra gondolunk, hogy a koreai konyha zöldséghangsúlyos, nem a – nehezebb, zsírosabb – húsételeké a főszerep az étrendjükben. Ha mégis állat kerül a tányérjukra, az inkább a tenger gyümölcsei közé tartozik, ami könnyedén kivitelezhető a földrajzi adottságaiknak köszönhetően. A fermentációval készült kimchi is az étrendük fontos része, ami segítségükre van az emésztőrendszerük egészségének védelmében. Arról nem is beszélve, hogy amíg nálunk például a krumpli az egyik leggyakoribb köret, náluk a rizs játssza a főszerepet az étkezések közben.

A koreai életmód ismerői megemlítik, hogy bár vannak gyorséttermek a távoli keleti országokban, arányaiban korántsem olyan népszerűek, mint Európában vagy az USA-ban. És a feldolgozott, előre elkészített és csomagolt ételeik is sokkal hagyományosabbak a megszokott fagyasztott pizzánál, ráadásul kisebb adag ételt esznek, mint amihez mi hozzá vagyunk szokva. Inkább több fogást készítenek, de a gyorséttermek kínálatában szereplő menükben is kisebb adagot adnak, mint máshol. Ezenfelül

szívesen készítik el az ételeiket otthon.

A desszertjeik nem édességek: ha arra járunk, ne keressünk csokis tortaszeletet az étlapon. A desszertek jellemzően gyümölcsökből, kókusztejből, magvakból készülnek, még a fagyijuk is inkább sorbet, mint a nálunk megszokott tejes, krémes nyalánkság. A gyümölcsöt ráadásul rendszeresen beépítik a napi étkezéseikbe, ezek pedig sokszor savanykásak, kesernyések.

Persze mit érne egy jó étrend elegendő mozgás nélkül? Nos, a koreaiaknak nem kell kétszer mondani, hiszen szívesen gyalogolnak, használják a tömegközlekedési eszközöket, lépcsőznek, a futócipőjüket csak az irodában cserélik át a munkahelyi öltözéküknek megfelelőre. Sokat edzenek, emiatt hajlandóak korábban kelni, és a lakóhelyükhöz közeli parkban is szeretnek együtt mozogni.

Bon appétit, mon chéri!

De nem kell ilyen távoli tájakra utazni: alighanem az egyik legnagyobb talány sokunk számára, hogy a francia nők a ropogós croissant-ok és baguettek, vajak, libamájak, sajtok és habos sütemények ellenére hogyan maradnak olyan karcsúak? Azt hiszem, tényként írhatjuk: egy átlagos francia nő nem hízik. Ráadásul Franciaországban az egyik legalacsonyabb a szív- és érrendszeri megbetegedések miatti halálozás, pedig az étrendjük az átlagosnál valamivel gazdagabb szénhidrátokban és telített zsírokban.

A titok ebben az esetben is az életmód:

  • ők is szívesen sétálnak, ha elintézni valójuk akadna, a sportolás is közel áll hozzájuk, jógáznak, bringáznak, táncolnak, túráznak, és ezt élvezik!
  • nem mondanak le a finom ételekről és italokról, viszont kis adagokat esznek belőlük, éppen csak megkóstolják azokat. Betartják az úgynevezett 80/20-as szabályt, miszerint
80 százalékban odafigyelnek az étkezésre, de a maradék 20 százalékban szívesen bűnöznek.
  • jó minőségű ételeket esznek és megadják a módját az étkezéseknek. Nem esznek dobozból vagy zacskóból, inkább leülnek az asztalhoz, lehetőleg társaságban. Két fogás között akár húsz perc szünetet is tartanak.
  • előnyben részesítik a teljes kiőrlésű ételeket, a piacról vásárolnak friss zöldséget, gyümölcsöt, halat, sajtot és tojást, odafigyelnek a cukorbevitelre.
  • nem jellemző rájuk a nassolás, a bolti kínálat is meglehetősen kicsi más országok nassolnivaló árukészletéhez képest.
  • lassan falatozgatnak, csipegetnek, nem habzsolják be azonnal az eléjük tett ételeket, így kevesebbet esznek, mégis hamarabb telítődnek.
  • sok vizet isznak, odafigyelnek a hidratálásra, amit nemcsak az alakjuk, de a bőrük is meghálál.

Azok a svéd divatmodellek…

Keveset esznek naponta több alkalommal a skandinávok is. S bár jellemzően magas növésük miatt is karcsúbbnak tűnhetnek a norvégok és a svédek, az étrendjük és az életmódjuk is követendő példa lehet, ha egy kicsit egészségesebben és fittebben szeretnénk élni a hétköznapjainkat.

A skandináv étrendnek is megvannak a maga alapszabályai, amelyek között az egyik legfontosabb a húsfogyasztásra vonatkozik. Sok sovány vöröshúst fogyasztanak, különös tekintettel a vadhúsokra, mint például a kacsa, az őz vagy a szarvas – ezek az állatok alacsonyabb zsírtartalommal rendelkeznek, mivel a szabadban kedvükre mozoghatnak, szaladgálhatnak. A fehér húsú szárnyasok helyett pedig sokkal szívesebben fogyasztanak tengeri halakat, különösen lazacot, ami a földrajzi elhelyezkedésükből adódóan könnyen hozzáférhető, az ára is kedvezőbb, mint más országokban.

A konyhában az olívaolaj mellett a repceolaj játssza a főszerepet, ami egy fokkal még egészségesebb. S bár a fahéjas tekercsük mennyei, kávé mellé kihagyhatatlan finomság, az egyéb étkezésekhez a fehér kenyerek helyett a rozskenyeret részesítik előnyben. Ettől nem puffadnak fel, ráadásul a teljes kiőrlésű gabonából készült ételek lassabban is szívódnak fel, ami kordában tartja a vércukorszintet, és később érzik magukat éhesnek. A skandinávok étrendjéből sem hiányozhatnak a zöldségek és a gyümölcsök, előszeretettel tesznek a kosarukba kelbimbót, káposztát, kelkáposztát, karfiolt és brokkolit, valamint bogyós gyümölcsöket, azok közül is különösen az áfonyát kedvelik. És sportolnak: ha hétközben nincs is rá idejük, a hétvégén biztosan túráznak, futnak, bringáznak, edzenek és nagyokat sétálnak a friss levegőn – egyszerűen élvezik, hogy kiszabadulhatnak a természetbe és felfrissülhetnek fizikailag és mentálisan egyaránt.

Mañana, mañana!

Eleve a stresszmentes életre való törekvés miatt nyugodtabbnak, életvidámabbnak és akár még fiatalosabbnak is tűnnek a spanyolok, nem hagyják, hogy a kívülről támadó stressz vagy a belső félelmeik, szorongásaik úrrá legyenek a hétköznapjaikon. S ez a jóllét visszaköszön a külső megjelenésükben is, valamint minden bizonnyal támogatja az egészségesebb és tudatosabb étkezésre való hajlamukat is. Ez a „ráérős” hozzáállás lehet többek között az oka annak, hogy a spanyolok is szívesen mennek gyalog a dolgukra vagy választják a tömegközlekedést az autók helyett. Legfeljebb robogóra pattannak, ha egy kicsit jobban sietnek.

Ahogyan a koreaiak és a franciák, úgy a spanyolok is a kis adag ételeket részesítik előnyben. Ha mégis eléjük tesznek egy nagy tál paellát, inkább megosztoznak rajta egymással. A spanyolok egyébként sem sietik el az étkezéseket, amire talán az egyik legjobb példa a tapas – ezek kisebb, előételszerű ételek, amiket csipegetni, mártogatni kell, miközben megbeszéljük az életünk és a világ nagy dolgait egymással egy pohár bor vagy sör kíséretében. Sőt, talán

fontosabb a társaság és az egymással való kapcsolódás, mint az étel,

ami inkább csak egy extra ürügy, hogy minőségi időt töltsenek el együtt az emberek.

Nem habzsolnak, az alkoholt is inkább csak kortyolgatják. Jellemzően teljes kiőrlésű pékárut és egészséges zsírokat fogyasztanak. Ha olykor el is fogy egy adag churros desszertként, nem csinálnak belőle nagy ügyet, egy nagy sétával, intenzív tánccal vagy egyszerűen az élet élvezetével pillanatok alatt elhasználódnak az extra kalóriáik.

Pasta, pizza, pistacchio

És végül el is értünk a számomra talán legérthetetlenebb jelenséghez: az olasz nők a tészták, pizzák és pisztáciás croissant-ok ellenére is csinosak és karcsúak maradnak. Jó, nem feltétlenül franciásan vagy koreaiasan vékonyak, de nőies karcsúságuk mindenképpen magávalragadó. Mi lehet a titkuk? A legrövidebb választ talán akkor kapjuk meg, ha az úgynevezett „mediterrán diétára” gondolunk.

Ahogyan a spanyolok, úgy az olaszok is rengeteg zöldséget és gyümölcsöt esznek, a saláta gyakori szereplő az étrendjükben. Kedvelik a hüvelyeseket, a halakat és a tenger gyümölcseit, a teljes kiőrlésű gabonából készült ételeket és természetesen az extra szűz olívaolajat, ami nem hiányozhat egyetlen mediterrán konyhából sem. Ha húst esznek, inkább a fehér húsú szárnyasokat választják, egyszer-egyszer esznek marhát vagy disznót. Kedvelik a tojást, a tejet és a joghurtokat, no és a sajtokat, bár ez utóbbival érdemes csínján bánni! A rizs mellett a lencsefélék és a csicseriborsó népszerű köretük, és természetesen rengeteg vizet isznak, naponta legalább két liternyit. S ha egy ilyen étrend mellett olykor megeszik valaki két szelet pizzát, egy tányér spagettit vagy egy pisztáciakrémes péksüteményt – miért ne férne bele?

Az étkezés egyébként az olaszoknál is sokkal többről szól, minthogy eszünk három fogást. Nagyokat beszélgetnek közben, nevetnek, vitatkoznak és kibékülnek, finom borokat kortyolgatnak háttérben a mesés naplementével. Az olasz nők sem nassolnak, inkább többször esznek naponta egy keveset. Csipegetnek egy kis bagettet, amit olívaolajba mártogatnak, vagy esznek pár szem szőlőt egy falatnyi sajttal. A kávé meg amúgy sem hizlal…

Az olasz nők is szívesen sétálnak, a kis városokban mindig van a közelben egy kisbolt vagy kávézó, ahová könnyedén eljutnak gyalog is. Ráadásul a saját örömükre is mászkálnak a macskaköves utcákon, parkokban, tó- és tengerparton, de a futás, a bringázás és az úszás is kedvelt szabadidős tevékenység náluk. A lényeg, hogy örömüket leljék benne – s ha csupa olyan dolgot csinál valaki napközben, ami feltölti, akkor jól fogja érezni magát a bőrében. A kiegyensúlyozottság és elégedettség pedig gyönyörű – és a világ bármely pontján elérhető.

Ajánljuk még:

Baj-e, ha magunkban beszélünk ötvenéves kor felett?

Ha egy sajátos csavarral elkezdünk a saját gondolkodásunkról gondolkodni (ezt hívja a filozófia „meta” helyzetnek), nagyon hamar rájöhetünk arra, hogy folyamatos belső beszédben vagyunk önmagunkkal. Ezt az agykutatás már régen meg is magyarázta: a jobb agyfélteke által állandóan kínált érzet- és képhalmazt a bal agyfélteke valós időben rendezi, racionalizálja, s ezt egy belső, értelmes beszéddel éljük meg mindannyian a leghatékonyabban. De mi a helyzet akkor, ha idősebb emberek otthon, magukban hangosan beszélnek, vagy az utcán látunk ilyesmit?

 

Már követem az oldalt

X