Celeb- és sztárkutyák, akiket megérdemelten imádunk évtizedek óta

Bingó kutyám már tizenöt éves is elmúlt, körülbelül féléves kora óta van velem. Borzalmas körülmények közül mentettem, és azóta elfogadta, sőt megszerette nemcsak későbbi férjem, hanem három gyermekünket is. Bingó családtag, ehhez kétség sem fér. Ma már sokkal bölcsebb nálam, nyugdíjas kora ellenére minduntalan ott sertepertél a lábam közelében, amennyire erejéből telik, játszik a gyerekekkel, és újonnan érkező macskáinkat is befogadta a családba.

Bingó nem csak egy kutya, akit homo sapiensként több tízezer éve megszelídítettünk. Bingó – dédpapás totyogásával, zengő horkolásával és egyre romló hallásával együtt – az én hétköznapi hősöm. Az évek és a rutin mondatja velem, hogy bizony a kutya kikerülhetetlen tényezője emberi létünknek. Társ, védelmező, barát, kolléga és segítő. 

Hős négylábúak a nagyvilágban

Számtalan olyan életmentő- és munkakutyáról hallani, akik földrengések után a romok alól húzzák ki a bajbajutottakat, elkószált gyermekeket és időseket találnak meg, kiszagolják a kábítószert a reptereken vagy épp pontosan megmutatják a tűz keletkezésének helyét egy porig égett ház düledező deszkái között. Ezek a kutyák sokszor az életükkel fizetnek bátorságukért, megóvva ezzel gazdájukat, és a segítségre szoruló kétlábúakat.

A leghíresebb ilyen négylábú talán Lajka (jelentése: Ugatós) keverék kutya volt, akit a szovjet Szputnyik 2-műhold fedélzetén küldtek az űrbe. Ő volt az első élőlény 1957. november 3-án, aki Föld körüli pályára állt.

Lajka kóbor kutyaként rótta Moszkva utcáit, majd egy sintértelepen tengődött, ahonnan végül kiválasztották az emberiséget szolgáló feladatra. 

Bár sajnos Lajka sorsa már a felbocsátáskor a pusztulás volt, repülésének legfőbb eredménye mégis az lett, hogy bebizonyította: az élő szervezet kibír egy űrstartot és a Föld körüli pályára állást, majd a súlytalanság körülményeivel is képes megbirkózni. A kistermetű szuka előtt tisztelegvén hőstettéért szobrot állítottak a moszkvai katonai repülési és űrkutatási orvostudományi intézet közelében. 

Magyar büszkeségeink

Miskolci Sátán Mancs, vagy ahogyan az egész ország ismerte: Mancs, a Miskolci Spider Mentőcsapat mentőkutyája volt. Gazdájával, Lehóczki Lászlóval több sikeres mentőakcióban is részt vett, de igazán híressé az 1999-es izmiti földrengés tette, amikor segítségével egy hároméves kislányt mentettek ki a romok alól, miután már 82 órája ott tartózkodott.

Mancs részt vett a mentésben többek között a 2001-es salvadori és indiai földrengéseknél is.

A kiképzésnek köszönhetően víz alatti holttestet is képes volt jelezni, valamint egyazon helyszínen helyesen jelzett élő és halott embert is.

Ez a teljesítménye és sok-sok bevetése minden idők egyik legjobb magyarországi mentőkutyájává emelte. 2004 decemberében avatták fel Szanyi Borbála által készített szobrát Miskolc belvárosában.

Mancs tizenkét évesen, 2006-ban, egy tüdőgyulladást követően múlt ki. Gazdája saját kertjébe temette el a leghíresebb magyarországi németjuhászt. 

Kántor

„Ő másoknak legenda, nekem a barátom volt!” – hangoztatta Kántorról, hű társáról gazdija. 1953-ban indult a karrierje, amikor egymást választották ki Tóth Tibor, rendőrfőhadnaggyal. A németjuhász kan a magyar bűnüldözés történetének legeredményesebb nyomozókutyája volt. Tizenegy éves szolgálata alatt 536 esetben vett részt bűncselekmények felderítésében. Munkája során 1,2 millió forintnyi betörésből és lopásból származó értéket szerzett vissza. 

A jegyzőkönyvek szerint gazdájával együtt, a szolgálati idő 11 éve alatt több mint 78.000 kilométert tettek meg nyomon.

1964 nyarán altatták el a különlegesen tehetséges ebet, aki ekkor már járásképtelen volt. A rendőrség büszkeségének kitömött teste a Rendőrségtörténeti Múzeumba került, és a mai napig megtekinthető. 

Magyarország méltán lehet büszke világszerte ismert, szeretett és nagyra tartott kutyafajtáira. Puli, pumi, mudi, magyar agár, magyar vizsla, drótszőrű vizsla, erdélyi kopó, kuvasz és komondor – talán csak kevesen tudják, hogy az Állatorvostudományi Egyetem kertjében megtalálható mind a kilenc őshonos magyar kutyafajta szobra. Az élethű bornz alkotásokat Pogány Gábor Benő szobrászművész készítette. 

Külföldi celebblökik 

Az amerikai elnökválasztás sok szempontból meghatározó eseményeként Joe Biden és a továbbra is tanárként dolgozó first lady, Jill Biden egyik négylábúja is történelmet írt. Még soha nem fordult elő az, hogy

az amerikai elnök egy menhelyről örökbefogadott kutyával költözzön a Fehér Házba.

Majort, a mentett németjuhászt 2018 januárjában adoptálta a házaspár. Major mellett Champ nevű négylábújuk is majd a Fehér Ház kényelmét élvezheti. Ő ugyan nem menhelyi kutya, de 2008 óta a Biden család tagja.

II. Erzsébet, brit uralkodó évtizedek óta egy bizonyos kutyafajta szerelmese. Első corgiját, Susant szüleitől kapta 18. születésnapjára, még hercegnőként. Azóta – vagyis több mint hetven éve – mindig élt akár több ilyen fajtájú kutya a királynő rezidenciáján, és mindegyik Susan leszármazottja volt. A brit uralkodó utolsó wales-i törpekutyáját 2018-ban kellett elaltatni: Willow daganatos megbetegedésben szenvedett, és a tizenöt éves kiskedvenc halála nagyon megviselte az akkor 92 éves gazdáját.

II. Erzsébet minden egyes kutyáját családtagként szerette, még sokszor protokolláris eseményekre is magával vitte őket. 2019-ben A királynő kutyája címmel mesefilm készült az egyik híres corgiról.

Mark Zuckerberg nyolc évvel ezelőtt rejtélyes látogatást tett Magyarországon. Később derült csak ki, hogy a Facebook-alapító és felesége, Priscilla Chan egy magyar pulitenyésztő, Antal Ferenc farmjára érkeztek. Az amerikai házaspár beleszeretett a magyar kutyafajtába, így mindenképp innen szerettek volna házikedvencet választani. Nos, Beast ma már nyolcéves, és természetesen saját profilja és többmilliós követőtábora van a Facebook-on. 

Sztárebek a mozivásznon és a könyvek lapjain

Számtalan film készült kutyák főszereplésével, reggelig lehetne sorolni ezeket a szívbemarkoló, vicces és elgondolkodtató alkotásokat. Walt Disney mindjárt 101 dalmatát választott, de azt hiszem, a német zeneszerzőről elnevezett bernáthegyit, Beethovent vagy Eric Knight skótjuhász Lassijét sem kell senkinek bemutatni.

Hazánkban Frakk, a macskák réme volt az a négylábú, aki Szabó Gyula hangján csaholva, Bálint Ágnes ötlete nyomán minden gyereket a tévé elé ültetett 1971 és 1985 között.

A két macskával hadakozó magyar vizsla kalandjait 52 epizódon keresztül izgulhattuk végig, és már több generáció felnőtt ikonikus szereplőinek történetein. Ugyan Frakkal ellentétben Blöki csak mellékszerepet kapott, de híres családja által ő maga is szupersztárrá vált a 60-as, 70-es, 80-as években a Mézga család révén. Annyit biztosan tudunk Romhányi József és Nepp József kitalált karakteréről, hogy egy kecskeméti alomból származó pásztorkutya ihlette, aki néhány rész erejéig Reviczky Gábor hangján szólalt meg.

Fekete István mesehősének magával ragadó története 1957-ben íródott, majd 1958-ban film is készült belőle, amit Fejér Tamás rendezett. A torzonborz puli, Bogáncs élete kalandosabb már nem is lehetne. Juhászkutyaként a puszta szabadsága volt az otthona, ahonnan egy nap nyoma veszett. Egy bohóc mellé szegődött, ahol a cirkuszban „csodakutyaként” tekintettek rá, majd ellopták, de megszökött, hogy végül újra a kolompok hangját figyelhesse éberen, hiszen kacskaringós vándorútja után visszakerül szeretett gazdájához, az öreg juhászhoz. 

Az V. kerületi Falk Miksa utcában áll egy közkedvelt szobor: a 69 epizódot megélt, 35 éven át futó, népszerű bűnügyi sorozat főszereplőjét, Columbo-t és a markáns vonásokkal bíró házikedvencét ábrázolja. A ballonkabátos detektívet megformáló színész, a néhai Peter Falk magyar gyökerekkel rendelkezett, dédunokája volt az író és politikus Falk Miksának. A hadnagy sorozatbeli kutyáját kezdetben egy idős basset hound alakította, ám sajnos igen hamar elpusztult. Ezek után egy fiatalabb példányt választottak az ikonikus szerepre, akit minden alakítása előtt öregebbre kellett maszkírozni.

„Velem pillanatok alatt végeznek, aztán a kutyára kell várnom, mert még nincs kész a sminkje” 

– nyilatkozta sorozatbeli partneréről a legendás színész.

A kutyának – ahogyan Columbo feleségének sem – soha nem említették a nevét a sorozatban.

Nemcsak hős, cuki és édesgetni való ölebek ihlették meg az alkotókat: a világirodalom leghíresebb negatív kutyája kétség kívül Cujo volt. Stephen King 1981-ben megjelent regénye egy békés bernáthegyiről szól, akit megmar egy vírusgazda denevér, ezért később rátámad mindenkire, aki él és mozog. A vérfagyasztó történetből 1983-ban nagysikerű horrorfilm is készült, Lewis Teague rendezésében.

„A kutya körülbelül olyan állapotban van most, mint az ember volt, amikor még nem tudott beszélni. Már szeretne kommunikálni, már érdekli, hogy a másik mire gondol, és már szeretné jelezni, hogy ő mire gondol - de nincs meg erre az eszköze. A kutya már nem állat, de még nem is ember.” – vélekedik az ember hű társáról Csányi Vilmos, etológus és biológus, akinél talán nem is lehetne jobban megfogalmazni, hogy mit is jelentenek nekünk ezek az állatok.

Nyitókép: pexels.com