Balaton

Csillagászati turizmus és egy sok száz éves kolostor – Bakonybél csodái megérnek egy napot

„Egy csillagászt arról lehet megismerni, hogy az őrület lángja ég a szemében” – mondja nevetve az első benyomásra is kedves és lelkes Soltész Attila, tudományos ismeretterjesztő csillagász, aki a bakonybéli Pannon Csillagdában tárlatokat, távcsöves programokat tart az érdeklődő látogatóknak.

Attila már a körbevezetés elején közli a Csillagda mottóját: „Nincs buta kérdés, csak buta csillagász, aki nem tud válaszolni!”

Ennélfogva tudom, hogy rossz helyünk itt már biztosan nem lesz, nyolcéves fiunk ki is használja, hogy Attilát én is szóval tartom, így a „honnan van a meteorit darab” és „mindegyik ugyanúgy néz-e ki” vagy „mikor költöznek az első emberek a Marsra, és miért nem inkább a Föld megmentésére költik azt a rengeteg pénzt ” – típusú kérdések záporoznak, és természetesen nem is maradnak megválaszolatlanul. 

A Csillagda tömve van, ezen a napon épp csúcsot dönt a látogatottság. A csillagászat szerencsére, érezhetően egyre ismertebb és kedveltebb a gyerekek körében, köszönhetően a sci-fi filmeknek, a gyönyörűen illusztrált könyveknek és a világhálóról szerzett ismereteiknek. Az ismeretterjesztő csillagász szerint eszméletlen jó kérdéseket tudnak feltenni, mert ügyesen megragadják a lényeget, és fontos, hogy jellemzően éppen arra kérdeznek rá, ami egyébként is jó, ha elhangzik, és többnyire olyan problémák érdeklik őket, amiket anno a tudósoknak is tisztába kellett tenniük ahhoz, hogy továbblépjenek egy-egy témában.

A félig komolytalan kérdésemre, hogy tíz szülőből hány szeretné, hogy a gyereke csillagász legyen és a NASA-nál dolgozzon, nevetve csak azt válaszolja, higgyem el,

sokszor kiöli a csillagászatból a romantikát, és a szülőkből a kedvet, amikor kiderül, mennyi matematika-, fizikatanulással és programozással jár mindez.

Miután megbeszéljük a nyár első felében mindenkit lázba hozó Neowise üstökös történetét, Attila elmeséli, hogy a csillagászattörténeti kiállításon, távcsőparkon kívül ez a Csillagda az első és egyetlen 2x4K felbontású digitális planetárium Közép-Európában. Nem titkolt céljuk a színvonalas ismeretterjesztés és a minőségi csillagászati turizmus. Ráadásul ötvennégy férőhelyes IMAX mozijukban egy 8 méter átmérőjű kupola, Digitális Surround hangrendszer, 2x4K felbontású projektor rendszer és az amerikai Denver Museum of NATURE & SCIENCE filmjei varázsolnak el mindenkit.

 

A teremhez érve épp a Mars-útikalauz stopposoknak 3D-s film dübörög. Mindenki teljes átéléssel hallgatja és nézi az űrkutatás egyik meghatározó személyiségét, Charles Duke űrhajóst a hatalmas vásznon, a tizedik embert a Holdon, az Apollo 16 Holdkomp pilótáját. A filmből megtudjuk, milyen kihívásokat jelent egy idegen égitestre lépni, milyen az a vágy, ami a felfedezés diadaláig repít, és mi mindent kell még megtanulnunk ahhoz, hogy az első ember a Mars vörös porába léphessen.

A Föld születése, az univerzum kialakulása, a Holdra szállás vagy Galilei és Newton munkássága mind olyan témák, melyek mindannyiunkat érintenek. A falakon színes fotókkal és interaktív megoldásokkal próbálják közelebb hozni a látogatókhoz ezt az ismeretlen ismerős, felfoghatatlanul nagy és izgalmas világot. A Mars-expedícióknak külön szoba jut, egy Mars rover mása, egy űrruha, és sok, a vörös bolygóval kapcsolatos információ rejlik itt.

A kérdések nem fogynak: hogy fog kinézni majd egy kolónia, ha odaköltözik az ember? Milyen az időjárás a Marson? Egyáltalán lesz-e ott fény?

Bakonybél, melyről már hivatalosan egy kisbolygó is el van nevezve, a Csillagdán kívül is megér egy napot. Számos túraútvonal is keresztezi a gyönyörű erdei tájakon vezető autóutat, bele valóban a Bakony belsejébe, azaz belébe: egy völgykatlanba. A falut a Gerence patak szeli át, fölé pedig a Kőris-hegy magasodik, melynek tetejéről állítólag látszik a Balaton.

Layout 1 

 

A Csillagdából kilépve az első dolog, ami arcon csapja az embert, az a friss, dús levegő, tényleg szinte harapni lehetne. Az utca végén jobbra látni a falu központjában fekvő Szent Mauríciusz Monostort és a bencés rend 1754-ben épült, ma is működő barokk templomát. Hazai növényfajtákkal, kétszáz éves fákkal pihenő arborétumában jólesik egy séta. Ha még mindig van bennünk erő, betérhetünk a Bakonyi Erdők házába vagy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és Tájházba is. 

Ha tudunk, maradjunk késő estig és nézzünk fel az égre. Akinek szerencséje van, felhők híján garantáltan ezernyi csillagot fog látni ragyogni rajta.

Eszünkbe juthat Kosztolányi Dezső, aki szintén sokat és kíváncsian kémlelte azt a távoli világot – így közelebb jutva az emberiség nagy dilemmáihoz, vagy Cseh Tamás énekes, kinek indiántáborai ide, a Bakonyba kötődtek.

A Csillagda túra után sose fogjuk elfelejteni, amit ott megtanultunk: amikor egy csillag épp lehull, valójában egy fényjelenséget látunk, amelyet az űrben keringő kisebb kövek, porszemek keltenek a légkörben, miközben a nagy sebesség miatti súrlódástól felizzva ionizálják azt. Így is-úgy is szemkápráztató. 

Balaton rovatunk szakmai partnere a Magyar Turisztikai Ügynökség

 

Ajánljuk még: 

NEKED A BALATON A NYÁR, A VÍZ ÉS SZŰKRE SZABOTT NAPOK – NEKEM AZ OTTHONOM

 

 

Már követem az oldalt

X