
Párkapcsolati hízékonyság: így érkeznek a plusz kilók, mikor szerelmesek leszünk
Olyan alkat vagyok, hogy elég csak ránéznem egy francia krémesre, máris felszalad rám plusz egy kiló, amitől csak hosszú napok állhatatos küzdelmével sikerül megszabadulnom. Nyilván túlzok, de azért annyira mégsem: hajlamos vagyok a hízásra, ha nem figyelek oda az étrendemre, és mellette nem sportolok rendszeresen. Nem is lenne ezzel olyan nagy baj, csakhogy ráadásul imádok enni! Hosszú évek óta sorra kötöm a kompromisszumokat a boltban és az étkezőasztalnál – több-kevesebb sikerrel, de
édes a vereség, még ha az utána következő napokban (hetekben) zokszó nélkül kell is innom gyengeségem keserű levét.
Nem mintha szégyellni kellene, valahogy mégsem tartom „elsőrandis” témának a fogyókúrát. Az viszont tény, hogy gyorsan kiderül, vagyis érdemes minél hamarabb beavatni a párunkat az általunk követett, speciális étrendbe, hogy tisztában legyen vele, miért vagyunk válogatósak. Az esetek többségében azonban még így is nehéz követni a diétát – tapasztalataim szerint a párkapcsolat hizlal, s ha nem kapunk észbe időben, csúnya csalódás várhat ránk, ha néhány hónappal később ráállunk a mérlegre.
Amikor erről beszélgettem a barátnőimmel, persze volt, aki nem értett egyet. De ő nem is az az alkat, igazából enni sem szeret, csak azért szokott reggelizni, meg vacsorázni, mert tudja, hogy kell, vagy talán mert éhes, mindenesetre ő cáfolta a fenti megállapításomat szóban és kilóban egyaránt. A másik két lány azonban egyetértett velem, és együtt próbáltuk megfejteni a nagy talányt: miért hízunk a párkapcsolatban?
Mert már elkeltünk
– jelentette ki egyikünk. Ez az érv annyira egyszerű és kézenfekvő, hogy mindannyian elfogadtuk. A párkeresés időszakában talán mindhárman sokkal jobban odafigyeltünk a külsőnkre, s amint úgy éreztük, hogy komolyabbra fordult a kapcsolatunk, engedékenyebbek lettünk önmagunkkal szemben. Mivel nem jött negatív vélemény a másik oldalról, egyre bátrabban szedtünk a tésztából és a süteményből. De még időben, magunktól észbe kaptunk, mert már kényelmetlenül éreztük magunkat, és így vagy úgy, sikerült megelőznünk, hogy elszaladjon velünk az a bizonyos ló, illetve jelen esetben a kiló, és ha nem is nyertük vissza a kiinduló súlyunkat, már nem olyan félelmetes ellenség a mérleg. Viszont mind a hárman beleestünk a kényelem csapdájába.
Sokkal nagyobb a csábítás
– hangzott el a következő megoldás. Nem vitatkoztunk ezzel sem. Amíg egyedülállóként egyedül éltünk és egyedül vásároltunk, csak a boltban kellett figyelmen kívül hagynunk azt a bizonyos „kisördögöt”, otthon már nem volt kísértés, azt ehettük, amit a hűtőben találtunk. De a párunknak másképp vásárolunk. Ő miért ne ehetne kenyeret, sajtot, szalonnát vagy krumplit? Csak azért ne egyen sütit, mert mi fogyókúrázunk?! Könnyű az akaratra (vagy annak hiányára) fogni, de van az a vasárnap délutáni hangulat, amikor olyan jól esik kettesben egy (tábla) csoki, vagy a kedvenc cukrászdánkban az a nagy kocka tiramisu… És elég csak kimondanunk, már adja, csak egy kockát, egy falatot, de jól tudjuk, hogy az egész a miénk.
Nem szabadkozunk, a kapcsolatunk túl van már azon a ponton, egyszerűen csak élvezzük, ahogy a cukor elárasztja az agyunkat,
és hálásak vagyunk, amiért a párunk szeretettel néz ránk közben, és nem szemrehányással vagy számonkéréssel.
Könnyebb egyfélét főzni
– szólt a harmadik magyarázat. Ez volt talán a leggyengébb érv, mégis hevesen bólogattunk. Hiszen nem olyan nagy dolog kifőzni egy adag quinoát és grillezni néhány zöldséget, miközben sül a rakott krumpli a sütőben, de valahogy mégis sokkal egyszerűbb, hogy inkább mi is abból együnk, csak kevesebbet, legfeljebb kétszer szedünk egy kicsit, és azzal talán a lelkiismeretünk is kiegyezik.
Kevesebb időnk van edzeni
– ez volt a záró indokunk. Igaz, ami igaz, a munka utáni sportolást valóban felváltotta a randevú és a romantika. Viszont idővel minden kapcsolatban beáll valamilyen rendszer, amit kiismerve már nyugodtan tervezhetünk a heti edzésekkel. S ha szokássá válik, a rendszeres mozgástól biztosan jobban érezzük majd magunkat a bőrünkben plusz kilók ide vagy oda. Ez pedig nemcsak az egészségünknek, de a kapcsolatunknak is jót tehet.
Ajánljuk még: