Mainau virágszigeten járva találkoztam az Európa Minikertészei programmal. 10-12 fős iskolás gyerekcsoportok látogatnak el rendszeresen a programban résztvevő kertészeti vállalkozásokhoz. Itt nem csak betekinthetnek a kertészetek munkájába, hanem tevékenyen ki is vehetik részüket abból: ültetnek, növényeket gondoznak.
Lehetőség van egyszerű virágkötészeti trükköket, növényszaporítási módokat elsajátítani, zöldséget és gyümölcsöt szakszerűen betakarítani. Fűszerspirált ültetnek, fákat metszenek és akár sírokat is gondoznak,
hiszen ezek is részei a kertészeti tevékenységeknek. Nagyon megtetszett ez a program, amelyben tényleg a természet közelébe kerülnek a gyerekek. A havi egyszeri, 2 órás foglalkozások keretében számos olyan ismeretet szereznek, amelyeket később akkor is kamatoztathatnak, ha nem ezt a szakmát választják.
Érdemes volna idehaza is belefogni egy ilyen programba, gondoltam, és aztán felcsillant bennem, hogy ha nem is ilyen nagyszabásúan, de nálunk is vannak izgalmas kertpedagógia kezdeményezések.
Ilyen például a Botanicon kertklub, ahol évek óta szerveznek tankerti kertészkedéseket, terepi foglalkozásokat kisiskolásoknak, óvodásoknak. A nyári időszakban Vértesbogláron egyhetes táborba építik fel a kertpedagógiai programokat. Ilyenkor nem csak a gyógy- és fűszernövények ismeretébe kóstolnak bele a gyerkőcök, de részt vesznek a tanya állatainak gondozásában, kirándulnak az erdőben, találkoznak a méhészettel, a vadászattal is.
A Szamóca Kiskertész Klub a fővárosi Füvészkertben működik. A FűFa Tankertben kéthetente szombatonként van lehetőség kertészkedni a gyerekeknek.
A tapasztalat alapú, játékos tanulás által a gyerekek észrevétlenül sajátítanak el komplex ismereteket a növényekről, környezetükről, tudásszintjükhöz igazodva. Olykor mesehősökkel is kertészkedhetnek: Nyúl Péterrel, bekukkanthatnak Bogyó és Babóca kertjébe, vagy a datolyapartra utazhatnak Ruminivel. A foglalkozásokon elkészült alkotásokat, általában beültetett növényeket, a gyerekek hazaviszik, ezzel is tovább éltetve a megszerzett élményt, tudást.
Az egyre szaporodó iskolakertek is jó példával szolgálnak a gyerekeknek. Nemrég a mányi Szent Ferenc Tanyaoviban jártam, ahol egész évben gazdálkodnak, kertészkednek a gyerekek. Az óvodások kiviszik a komposztot, feltöltik az állatok itatóit, összegyűjtik a tojást. Egész nap a szabadban vannak, saját zöldséges ágyásokat gondoznak, a mezítlábas tanösvényen sétálnak, számolni botokkal és kövekkel tanulnak: egy működő gazdaság életében vesznek részt, örömmel és jókedvvel.
Nálunk az óvoda büszkélkedhet egy szép tankerttel. A sóskúti Dimbes-Dombos Fűvészkert egy közösségi élmény-, oktató- és pihenőkert az óvoda árnyas udvarán. Játszva tanulják a gyerekek a növényismeretet, felelősséget a növények iránt. Itt is gond az, ami a legtöbb iskolai- és óvodai kert árnyoldala: a növények gondozása a nyári időszakban nem mindenütt megoldott. És épp akkor, amikor a legtöbb palánta szárba szökken, megjelennek a termések, beérik a munka gyümölcse, akkor nem tudják figyelemmel kísérni az apróságok a folyamatokat.
Lehet persze úgy is kertészkedni, hogy nem lesz földes a kezünk! Számos kertészkedős, gazdálkodós, kertépítős játék létezik, amivel imádnak játszani a gyerekek. Az Okos kertész társasjáték inkább az esős időre vagy télire való. Kicsiknek és nagyobbaknak, remek logikai játék, de együttműködős változatban is játszható.
Van, akit le se lehet robbantani a számítógépről, annyira belefeledkezik a játékba – amit a barátaival, online folytathat. Ilyen a Kertbirodalom, vagy számos Farm-variáció. Bizony, azok a lurkók, akik órákon át képesek salátát ültetni, búzát betakarítani, aztán a piacra vinni, tehenet etetni virtuálisan, a világ kincséért se mennének ki a kertbe egy valóságos salátapalántát a földbe helyezni.
Vagy mégis? Ügyes trükkökkel azért be lehet cserkészni őket, ráadásul úgy, hogy jókedvvel végezzék a munkát. Például amennyi időt a kerti munkával tölt, annyit kütyüzhet, ez a forma néhány családnál bevált módszer.
De mitől lehet vonzó a kertészkedés? Mivel lehet jobb, mint egy képernyő előtt ülni, és szép színes zöldségeket ültetni, virágágyásokat telepíteni a virtuális kertészetben? Ehhez kell a szülői rafinéria, az okos meggyőzés.
A kertészkedés jó játék, csupa móka, vízzel-sárral játék, a kisebbek ennek mindig örülnek. A gyerek és a ruha is kimosható, tehát hagyjuk, legyen csak sáros, földes, vizsgálja meg a gilisztát.
Adjunk rá olyan ruhát, amiben ezt bátran megteheti, húzzunk a lábára gumicsizmát. A kertünk legyen vegyszermentes, ültessünk illatos és színes virágokat, zöldségeket, mert azok oda vonzzák a gyerekeket. Legyenek bogyós gyümölcsök, amiből akár csipegethetnek is. Tanítsuk meg jó korán, hogy vannak veszélyes növények, amelyeket el kell kerülni, mert megszúrnak, megcsípnek vagy mérgezőek.
Legyenek saját, megfelelő méretű kerti szerszámai, amelyekkel könnyen megy a munka, és amelyekre ő vigyáz majd. Akár saját kiskertet is lekeríthetünk neki – nálunk ez nem jött be sajnos. A kezdeti lelkesedés hamar lelohadt, amikor elérkezett a nyári szünidő, a táborozások és a gyomnövények serkenése. Úgyhogy maradtunk annál, hogy a mindenki a maga módján segít be ott, ahol éppen szükséges.
Mutassunk meg mindent: a magvetéstől a palántázáson át az összes kerti tevékenységet! Sosem tudhatjuk, kit, melyik rész fog éppen megfogni.
Lehet, hogy a kártevők lesznek érdekesek számára, vagy a pillangók, de van, akiket a talajlakók csigáznak fel, mások pedig a gyümölcsszedésben jeleskednek. Lehet vezetni kertésznaplót, dokumentálni a kertben történteket. A kert mindenkinek ad örömet és feladatot, a jó szülő dolga, hogy a gyermekét a számára legideálisabb felé terelgesse, a vadhajtásait nyesegesse. Még ha ez ma nem is annyira trendi.
